1. CSOKORBA SZEDTE AZ ELLENSÉGEKET
A Fidesz-kormányzás ellenségeinek beazonosítása állt a miniszterelnök újabb évértékelő beszédének középpontjában. Ez volt Orbán Viktor 27. évértékelője, amelyben magabiztosan leszögezte, 2026 a Fidesz újabb győzelmének éve lesz. Elemzése fő tétele ezúttal úgy szól, hogy „az olajbiznisz, a bankárvilág és a brüsszeli elit” készül kormányt alakítani Magyarországon, miközben Európa eldöntötte belépését a háborúba. Orbán a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt „a háború kutyáinak” nevezte (a tiszás káderek okán), a putyinozást viszont komolytalannak. A kormányfő a választások utánra megígérte „a brüsszeli elnyomó gépezet magyarországi eltakarítását” újságíróstul, bírástul, álcivilekkel együtt. A multikkal való konfliktusát azzal magyarázta, hogy 2010 és 2025 között 15 ezer milliárd forintot vettek el a bank-, az energia- és a kereskedelmi szektortól közteherviselésre, s idén kétezer milliárddal folytatják ezt.
2. GYŐZELMI BESZÉD ÍGÉRETEKKEL
A miniszterelnöki évértékelőt követően Magyar Péter ellenzéki vezető is megtartotta a magáét, ő beszédében inkább a jövővel foglalkozott, ennek jegyében viszont hangsúlyosan kitért a gödi akkumulátorgyár ügyére is, amely szerinte megmutatja, hogyan jutott a gazdaságpolitika „az összeszerelő üzemektől a mérgező halálgyárakig”, miközben a kormány még mindig a szennyezőket védi – ebben a hozzáállásban ígért teljesen új kormányzási felfogást az ellenzéktől. A Tisza-elnök jelezte, nem támogatják Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, elutasítják a migrációs paktumot, s kétharmaddal alaptörvényben rögzítik majd a sorkötelezettség tilalmát. A politikus új filozófiájuk jegyében azt is hangsúlyozta, „olyan nincs, hogy egy miniszterelnök mindenhez értsen”, ahogyan a magyar fiatalok fenyegetésének sincsen semmi értelme.
3. BUDÁN TÜNTETTEK GÖD MIATT
A gödi Samsung-gyárban történtek miatt több civil szervezet tüntetett a külügyminisztérium előtt. Azért ott, mert állítólag Szijjártó Péter volt a gyár főlobbistája a kormányban, amit egyébként a külgazdasági miniszter tagad. „Nem igaz, hogy Orbán nem tudott a gyár szennyezéséről” – ezt már Komjáthi Imre, az MSZP elnöke állította egy tévéinterjúban, ahol elmondta, hogy amikor októberben kérdéseket tett fel Orbánnak a parlamentben, maga is ismertette vele a gödi helyzetet közérdekű adatigényléssel szerzett információi alapján. Elmondta, hogy jelentős eltérést talált a gyár mérési adatai és a nyilvános adatok között. Szerinte a kormány kiszolgálja a Samsung érdekeit, kivonul az ülésekről és nem támogatja a vizsgálóbizottság felállítását sem. Mindeközben az adatvédelmi hatóság felszólította a Pest megyei kormányhivatalt, hogy azonnal adja ki a gyár tavaly március 4-ei ellenőrzésének jegyzőkönyvét.
4. ARANYKORBAN ÉLÜNK
Magyarországra jött az amerikai külügyminiszter, aki az Orbán Viktorral tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, aranykorukat élik a két ország közötti kapcsolatok. Marco Rubio emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben 17 megállapodás született közöttük (a legújabbat, egy atomenergetikait éppen most írtak alá), a magyar kormány tehát nem lehet elszigetelt, s éppen az erős vezetés miatt szeretnek ide befektetni az amerikai cégek. A külügyminiszter azt is megígérte, hogy amíg Orbán marad az ország vezetője, addig számíthat Donald Trump elnök támogatására, az azonban még mindig nem dőlt el, a magyar választások előtt idelátogat-e az elnök.
5. ÖV KÖRÜLI ÜTÉS
Az amerikai külügyminiszter a müncheni biztonsági konferenciáról jött (Pozsonyon át) Budapestre, ahol hozta azt a békülékenyebb hangot, amelyben a meghívók reménykedtek. Marco Rubio szerint minden vita ellenére Amerika és Európa szövetségesek. A fórumon több felszólaló is bírálta Orbán Viktort. A házigazda német kancellár szerint a magyar kormányfő hiába utazott el Vlagyimir Putyinhoz a háború kitörése előtt, nem ért el semmit. De a legkeményebb az ukrán elnök volt, aki kijelentette, hogy „Orbán csak azért növelheti a hasát a hadserege helyett”, mert az ukránok távol tartják az orosz tankokat Budapesttől. A magyar kormány visszautasította Volodimir Zelenszkij megjegyzését.
6. RÁFANYALODNÁNK AZ ADRIÁRA
A testméretek mellett a Barátság-vezeték is megint kiemelt helyen szerepel az ukrán-magyar szópárbajban, miután most kiderült, hogy egy hónapja nem érkezik rajta orosz kőolaj se Szlovákiába, se Magyarországra. Kijev – fényképekkel alátámasztott – verziója szerint egy január végi orosz légicsapás okozza a szünetet, Pozsony és Budapest viszont az ukránokat hibáztatja, mert szerintük nem sietnek eléggé a helyreállítással. Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy az ukránok ezzel akarnak beavatkozni az ellenzék mellett a választási kampányba. A hiány ugyanis komoly gondokat okozhat, a magyar kormány meg is kezdte a puhatolózást az általa amúgy nem túlságosan kedvelt horvát vezetés felé, vajon lehetne-e az Adria-vezetéken behozni orosz kőolajat. Eközben Ukrajnában az elmúlt időszak legnagyobb korrupciós ügyében őrizetbe vették a volt energiaügyi minisztert, aki állítólag éppen elhagyni készült az országot.
7. TRÓPUSI MÉREGGEL ÖLT PUTYIN
Európai vizsgálatok szerint nyílméregbékából készült szerrel ölték meg két évvel ezelőtt az orosz ellenzék vezetőjét, ami azt jelenti, hogy csakis az orosz állam végezhetett a szibériai büntetőtelepen raboskodó, 47 éves Alekszej Navalnijjal. A britek, németek, franciák, svédek és hollandok közösen végezték a vizsgálatot, s közösen jelentették be az eredményt, valamint azt is, hogy feljelentik Moszkvát a vegyifegyverek tilalmát ellenőrző szervezetnél.
8. SPORTOT CSINÁLNAK A KAMPÁNYOLÁSBÓL
Orbán Viktor kedvenc napilapja, a Nemzeti Sport is beszállt a választási kampányba, egy olyan petíciót közölve, amely a magyar sport finanszírozási rendszerének megőrzése mellett érvel. A Deutsch Tamás fideszes politikus vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége olimpiai bajnokok támogatásával kezdett aláírásgyűjtésbe, s a Tisza Párt nevének említése nélkül utalnak olyan törekvésekre, amelyek túlzónak tartják, így megnyirbálnák a sportágazat mostani támogatásait. A kezdeményezők szerint egyesületek ezrei kerülnének veszélybe, ha változások jönnének, ennél erősebb következtetésekre jut a sportlap főszerkesztője, aki nem pártpolitizálásnak tartja annak kimondását, hogy az ellenzéki választási siker újra kivéreztetné a magyar sportot. A Tisza programja szerint megtartaná a tao-támogatást, de lezárná a „túlárazott presztízsberuházások korszakát” a tömegsport érdekében.
9. AZ MSZP SE INDUL A VÁLASZTÁSON
Kilenc kis párt – köztük a Momentum, LMP és Párbeszéd – után az MSZP elnöksége is bejelentette, hogy nem állít országos jelölteket az idei országgyűlési választáson. A döntést azzal indokolták, hogy a kormányváltás érdekében a reális eséllyel rendelkező ellenzéki jelöltnek kell indulnia. A párt ugyanakkor négy körzetben egyéni jelöltként indítja Kunhalmi Ágnest, Vajda Zoltánt, Hiller Istvánt és Szabó Sándort. A párt kiemelt célja, hogy megakadályozza egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk koalíció létrejöttét a választás után. Mindeközben a Fidesz Nyíregyházán a megyei kormányhivatal főigazgatója helyett új jelöltet állít, Polgári András egy vadászaton lőtte magát lábon, így a népszerű tiszás állatkert-igazgató, Gajdos László versenytársa a városi fideszes pártelnök Halkóné Rudolf Éva lesz.
10. KÉTSZÁZ DOLGOZÓT BOCSÁT EL AZ OTP
Bár tavaly csaknem 900 milliárd forintos profittal működött, mégis jelentős létszámcsökkentést jelentett be az OTP Bank a költséghatékonyság jegyében. A csaknem kétszáz főt a bank digitális divíziójától küldik el.
