1
A legfrissebb kiskereskedelmi adatok szerint egyre kevesebbet vásárolnak a magyarok: a KSH szerint januárban a forgalom volumene a nyers adat szerint 3,9, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A kisker forgalom 2021 áprilisa óta folyamatosan emelkedett, majd tavaly év közepén kezdett el lassulni a növekedés üteme, mígnem decemberre már mínuszba fordult. A forgalom csökkenése a magas inflációnak, illetve annak vásárlóerő-csökkentő hatásával függ össze, de az üzemanyag-ársapka kivezetése is megtette hatását. A forgalomcsökkenésre reagálnak a boltok is: a Lidl például jelentős árcsökkentési akciót jelentett be hétfőn, 100 termék árát csökkentik, egyes árucikkek pedig akár 27 százalékkal is olcsóbbá válnak a boltjaikban. Hasonló árcsökkentést jelentett be a múlt héten egy másik német hátterű kiskerlánc, az Aldi is.
2
2022 decemberében az eurózónán kívüli országok közül Magyarországon volt a legmagasabbb az infláció (25%) – például Csehországban 16,8%, Lengyelországban 15,3%, míg Romániában 14,1% –, ennek ellenére egyedül a magyar rászorulók nem kapnak közvetlen támogatást. Az erózónán kívüli államok – rajtunk kívül – az áfa-kulcs csökkentésével enyhítik a polgárok terhét. A magyarok inkább a bérre rakódó egyik adót csökkentették, az önkormányzatokhoz befolyó kkv-kört érintő egyik adó mellett. A rezsiár állami támogatása az átlagos fogyasztásig megmaradt, afelett jóval magasabb árat kell fizetni. A bolgárok viszont befagyasztották az energiárakat, a lengyeleknél és a cseheknél a közhasznú intézmények is kedvezményes áron kapják az energiát. A lengyelek és a románok a rászorulókat külön is támogatják. A magyar intézkedés eredménye, hogy a lakosság és az intézmények is spórolással reagáltak az energiár emelkedésére. A hivatalok az elmúlt év utólsó 4 hónapjában 50 százalékkal csökkentették a gázfogyasztásukat az egy évvel korábbihoz képest, ezzel 3 milliárdot spóroltak. A háztartások is így reagáltak: idén januárban – a tavaly januárihoz képest – a földgáznál 30, a villamos energiánál pedig közel 10 százalékos volt náluk a visszaesés.
3
Hiába lett a Jobbik immár nevében is konzervatív, a Gyurcsány Ferenc vezette DK mágnesként húzza magához az egykori radikális jobboldali erő reszelékeit is: Varga Ferenc parlamenti képviselő év elején hagyta ott a Jobbik-frakciót, a közös ellenzéki listán Márki-Zay Péter kérésére szerzett mandátumával pedig most a vele már 15 tagú DK-frakcióhoz csatlakozott a cigány politikus, aki a Dobrev-féle árnyékkormány nemzetiségi önkormányzatokért felelős árnyékkormánybiztosa lesz. Eközben az elhunyt Kordás László helyére a DK-frakcióba érkező Ráczné Földi Judit eskütételéről erkölcsi fenntartásaik miatt kivonultak a Momentum képviselői, az új képviselő ugyanis korábban a kampányban elhallgatta, hogy köze volt egy offshore-vállalkozáshoz, ám a DK ragaszkodott személyéhez, a Kúria pedig jogerős döntéssel utasította el a momentumos beadványt.
4
21 magyar egyetem rektora fordult levélben az Európai Bizottság (EB) elnökéhez, tiltakozva 182 ezer hallgatójuk és 18 ezer oktatójuk Erasmus-ösztöndíjakból és más uniós finanszírozású programokból történt kizárása ellen. A tulajdonosi modellt váltott intézmények vezetői azt kérik Ursula von der Leyentől, hogy a szerintük méltatlan helyzetet azonnal rendezzék, valamint fizessenek anyagi jóvátételt is az okozott károkért. A levélben jelzik, hogy az EU által kifogásolt, politikusokkal is feltöltött egyetemi kuratóriumoknak nincs befolyása a tudományos képzésre és kutatásra. Az EB minden rendű és rangú politikus távozását kéri a már lemondott csúcsvezetőkön túl is, javaslatukat a DK lényegében benyújtotta a magyar parlamentben, amit a Fidesz-többség leszavazott. A hazai felsőoktatásba egyébként idén 126 ezren jelentkeztek a tavalyi 99 ezer próbálkozó után.
5
A finn politikusok azt mondják, nem is értik, mit akar tőlük a NATO-bővítés kapcsán vizsgálódó magyar parlamenti delegáció, miközben a magyarok szerint nagyon is várják őket Helsinkiben. A finn külügyi bizottság alelnöke, aki korábban kétszer is volt külügyminiszter egy finn lapnak nyilatkozta, hogy nincs miről tárgyalnia Finnországnak a magyar küldöttséggel. Amire viszont Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (és a delegáció egyik tagja) azt mondta, hogy ő pénteken találkozott finn kollégájával, aki arról beszélt neki, hogy megértik a látogatás célját és nagy örömmel fogadják őket. A NATO-tagállamok közül már csak Törökország és Magyarország nem bólintott rá Svédország és Finnország felvételére, és mind a két országon egyre nagyobb a szövetségesi nyomás, hogy tegye már meg végre.
6
Egy ország, ahol nem szitokszó, hanem a siker jelzője a liberális: fölényesen nyerte a parlamenti választásokat Észtországban a jelenleg kormányzó liberális Reformpárt és vezetője, a 45 éves Kaja Kallas miniszterelnök, 31 százalékot szerezve a 16 százalékos ellenzéki konzervatív jobboldal előtt, akiket megint egy liberális formáció követ 13 százalékkal. Az észt politikában persze a hagyományos oroszellenesség miatt minden nagy párt nacionalista is egyben, az országban élők negyede még mindig orosz nemzetiségű, de a szigorú feltételek miatt többségüknek nincs választójoga. Kaja Kallas egyébként Orbán Viktor ellenpontja az EU-ban legradikálisabb ukránbarátsága és háborúpártisága miatt. Ami nem különösebben meglepő a régi politikuscsaládból jött vezető esetében, hiszen dédapja 1918-ban az észt függetlenség vezéralakja volt, apja pedig húsz évvel ezelőtt az ország kormányfője. A balti ország történetében ez volt az első olyan voksolás, ahol a szavazatok több, mint felét már online adták le a választók.
7
A beharangozott hadisikerek helyett belső feszültségekről és ellátási problémákról érkeztek hírek az orosz csapatoktól. A Bahmutot ostrománál is kulcsszerepet játszó Wagner zsoldoscsapat vezetője drámai videófelhívásban tudatta, hogy nincs elég lőszerük és célzott arra, hogy emögött akár az orosz katonai vezetés is állhat, amely ezzel akarja rájuk tolni a felelősséget az esetleges kudarcért. Nyugati hírszerzési jelentések szerint az oroszok valóban komoly utánpótlás-problémákkal küzdenek, így például kénytelenek ősrégi tankokkal harcolni, sőt egyes alakulatok ásóval készülnek kézitusára az ukránokkal.
8
Továbbra is Donald Trumpot szeretnék elnöknek az igazán jobboldali amerikaiak. A republikánus párt jobbszárnyát tömörítő, befolyásos szervezet, az Amerikai Konzervatív Unió négynapos konferenciáján a jelenlévők szavaztak, hogy ők kit szeretnének elnökjelöltnek és Trump csaknem kétharmadot kapott, a sokak által nagy esélyesnek tartott floridai kormányzó, Ron De Santis csak húsz százalékot. A konzervatív szervezet tavaly Budapesten tartotta találkozóját, azon Orbán Viktor is felszólalt.
9
Több mint tíz éves tárgyalássorozat és a legvégső, 38 órás maratoni egyezkedés után megszületett az új nemzetközi megállapodás a tengerek és óceánok védelméről. A megállapodás legfontosabb része, hogy legkésőbb az évtized végére az egyetlen országhoz sem tartozó vizek – a nyílt tengerek – 30 százalékát védett területnek nyilvánítják, amelyen korlátozhatják a halászatot és a mélytengeri bányászatot. A legutóbbi felmérések szerint a tengeri fajok tíz százaléka a kihalás szélén áll.
10
4,5 millió forintos luxusmárkás edzőcipőt loptak el a nyitva maradt vitrinből egy budapesti belvárosi üzletben, ahol sem riasztókapu, sem biztonsági őrök nem voltak – a fiatalok sneaker, azaz sportcipő őrületét hatalmas közösségi médiás támogatást építve ügyesen meglovagoló, már a kereskedelmi tévéből is ismert 19 éves vállalkozó 300 ezres nyomravezetői díjat ajánlott a kék-fehér Nike Louis Vuitton Air Force-cipőért, a tolvajokról kiváló kamerafelvétel készült.
