1. PUTYIN ATOMMAL VÁLASZOLNA A NYUGATI KATONÁKRA Atomcsapással fenyegette meg évértékelő beszédében az orosz elnök azokat a nyugati országokat, amelyek katonákat küldenének Ukrajnába. A jövő havi újraválasztására készülő Vlagyimir Putyin a háború mellett szólt arról is, miként fogja megállítani anyagi ösztönzőkkel a népességfogyást és egészségesebbé tenni az országot az „ivás helyett síelj!” programmal. A több mint kétórás szónoklatot nemcsak a tévé közvetítette, hanem országszerte hatalmas kivetítőkön és a mozikban is vetítették. A nyugati katonák küldését Macron francia elnök vetette fel, heves ellenkezést váltva ki szinte minden fontosabb szövetségeséből Amerikától kezdve a németeken és a briteken át a lengyelekig. Ugyanakkor nyugati…
Hónap: 2024 február
1. MIGRÁCIÓBAN NINCS MEGÁLLÁS A 2015-16-os menekültválság óta nem érkezett annyi menedékkérő az EU-ba, mint tavaly. Összesen 1,14 millióan adtak be menedékkérelmet, ami 18 százalékkal több az 2022-es adatnál, a 2018-asnak viszont csaknem két és félszerese (!), s nincs már messze a 2016-os 1,2 milliótól. Ebben a számban ráadásul nincsenek is benne az ukránok. A legtöbben közülük továbbra is Szíriából és Afganisztánból érkeznek, ám egyre több a török, s az év végén megjelentek a palesztinok is. A legnépszerűbb célország változatlanul Németország. A menedékjogért folyamodók alig több mint felét (57 százalékát) utasítják el. Az adat tovább növelheti az amúgy is Európa-szerte…
1. MACRON AKÁR KATONÁKAT IS KÜLDENE UKRAJNÁBA Először vetődött föl annak a lehetősége, hogy a Nyugat katonákkal is segítsen Ukrajnának. Húsz európai vezető találkozott Párizsban, hogy Kijev támogatásáról egyeztessenek, azután jelentette ki Macron francia elnök, nem lehet kizárni, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy erről nincs egyetértés, de mindent meg kell tenni, hogy Oroszország ne győzzön. A kijelentésből óriási vihar lett: a NATO-főtitkár azonnal közölte, hogy nem terveznek csapatokat küldeni, a német kancellár kategorikusan leszögezte, nem lesznek európai katonák ukrán földön. Svéd és lengyel vezetők is közölték, nincsenek ilyen tervek, s természetesen a magyar külügyminiszter is…
1. A SVÉDEK A NATO-BAN, SULYOK AZ ÁLLAMFŐI SZÉKBEN Vannak napok, mikor összesűrűsödik és felgyorsul az idő, a magyar parlamentben a mai ilyen lett: a képviselők utolsó tagállamként megszavazták Svédország csatlakozását a NATO-hoz, valamint új köztársasági elnököt is választottak Sulyok Tamás személyében. A NATO-bővítést másfél éven át blokkolta a kormánypárti többség, a mai szavazáson azonban már csak a Mi Hazánk képviselői nyomtak nemet. Stockholm felvételével 32-re bővül a nyugati katonai szövetség tagországainak száma, az orosz katonai agresszió a napóleoni háborúk óta tartó svéd semlegességnek vetett véget. Az Országgyűlés tegnap elfogadta Novák Katalin lemondását, a távozó elnök nem élt azzal a…
1. CSAK SVÉD BARÁTOKAT AKARTUNK SZEREZNI Megtörtént a svéd miniszterelnöki látogatás, aminél jobban svéd miniszterelnöki látogatást még soha nem vártak. A skandináv ország NATO-csatlakozását jóváhagyó hétfő parlamenti szavazás előtt mind Orbán Viktor, mind Ulf Kristersson elszántan igyekezett mutatni, hogy minden rendben van a két ország kapcsolata között, mintha az elmúlt egy év halogatása meg sem történt volna. A magyar kormányfő elmondta, hogy „az elmúlt időszak bizalomépítésének minden lépését élvezte, mert a magyar külpolitika célja, hogy barátokat szerezzen”. A legfontosabb konkrét megállapodások közül pedig négy új svéd vadászgép érkezését jelentette be, valamint azt, hogy a már itt lévő Gripenekkel kapcsolatos szerződéseket…
1. SULYOK TAMÁS LESZ AZ ÚJ ÁLLAMFŐ Sólyom László után ismét egy alkotmánybírósági elnökből lehet Magyarország államfője. Igaz, ezúttal az éppen regnáló alkotmánybírósági vezető ülhet át a köztársasági elnöki székbe, miután a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, a kormánypártok a 67 éves Sulyok Tamás jogászprofesszort jelölik a legfőbb közjogi méltóságnak a lemondott Novák Katalin után. A Szegeden végzett jogász 2014-es alkotmánybíróvá választása előtt ügyvédként dolgozott a dél-alföldi városban, ahol a fideszes városvezetés jogi képviselője is volt. 2016 óta a taláros testület elnöke, államfővé kétharmaddal választhatják meg, ami aligha kérdéses, legfeljebb még az időpontja és az ellenzéki kihívók száma. A Balatonalmádiban ülésező Fidesz-frakció…
1. MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA IZRAEL LEGFŐBB BARÁTAI Az Egyesült Államok ismét megvétózta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólítsa fel Izraelt a gázai tűzszünetre. Az övezetben már 29 ezer felett jár a megölt palesztinok száma. Mintegy másfél millió ember zsúfolódott össze Gáza Egyiptommal határos részében, Rafah városában, amely az izraeli tisztogató hadműveletek utolsó célpontja lesz. A világ legtöbb vezetője, az újabb humanitárius katasztrófától tartva, kétségbeesetten próbálja lebeszélni az izraeli kormányt arról, hogy nagyszabású offenzívát indítson Rafah ellen, ám egyelőre nem sok eredménnyel. Ilyen értelmű felhívást akart a héten kiadni az Európai Unió is, ám ezt egyetlen tagállamként Magyarország megakadályozta. 2.…
1. PÉNTEKTŐL HÉTFŐIG HOSSZÚ SVÉD HÉTVÉGE A kormánypárti frakciók már hétfőn szeretnének szavazni a svéd NATO-csatlakozásról – jelentette be Kocsis Máté frakcióvezető. Az is eldőlt, hogy előtte pénteken érkezik Budapestre a svéd miniszterelnök, akkor derülhet ki, mi igaz a két ország nagy hadiipari megállapodását előrevetítő sajtóhírekből. De lehet, hogy a jövőbeli magyar-svéd viszonyt az együttműködésnél jobban leírja a magyar-finn kapcsolatok pályája. Miután ugyanis a magyar vezetés hosszú hónapokon át csuklóztatta a finneket a NATO-csatlakozásuk jóváhagyásánál, most meglepve veszi tudomásul a finn ellenszenvet. A finn kormányfő egy friss interjúban elfogadhatatlannak nevezte, amit a magyar kormány művel a svédekkel, és közölte, hogy…
1. NAGY OROSZ SIKER A FRONTON Az elmúlt időszak legnagyobb győzelmét aratta az orosz haderő, amelynek sikerült elfoglalnia Avdijivka városát. Ehhez fogható diadal legutóbb tavaly májusban történt, amikor Bahmutba vonulhattak be az oroszok, s a sikerük receptje most is ugyanaz volt. Végtelen mennyiségű lövedékkel rommá lőtték a várost, s óriási emberveszteségeikkel nem törődve egymás után indították a rohamokat, míg végül a bekerítéstől félő ukrán erők feladták a települést. A győzelemnek azonban nem csak szimbolikus jelentősége van, mint Bahmutnál: az Európa legnagyobb kokszüzemének is otthont adó Avdijivka ugyanis az Ukrajnától elszakított Donyeck mellett fekszik, vagyis az oroszoknak sikerült távolabb tolniuk a…
1. MEGHALT NAVALNIJ Meghalt az orosz ellenzék legismertebb alakja: Alekszej Navalnij az északi sarkkörön lévő börtönében séta közben esett össze, legalábbis a hivatalos jelentés szerint. Családja szerint ugyanis a 47 éves férfi kiváló egészségnek örvendett. Navalnijt már 2020-ban megmérgeztette Vlagyimir Putyin, de akkor még felébredt a kómából, majd egy évvel később meghozta azt a bátor, sőt visszanézve halált megvető döntést, hogy visszatér Oroszországba. Ahol azonnal letartóztatták, újabb és újabb perekben ítélték el, azzal a jól látható szándékkal, hogy soha nem fog élve szabadulni. Az orosz ellenzék vezetőjének halálhírére reagálva Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: Navalnij haláláért egyedül az…