1. CSÖKKENT AZ EU TÁMOGATOTTSÁGA MAGYARORSZÁGON Egy év alatt 10 százalékkal csökkent az EU támogatottsága Magyarországon, amivel az unió egyik legeuroszkeptikusabb államává vált. Egy amerikai közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a magyarok 59 százaléka vélekedik kedvezően az EU-ról, míg az uniós átlag 69 százalék. A negatívan vélekedő magyarok aránya 39, míg az uniós átlag 31 százalék. A franciáknál is romlott (9 százalékkal) a megítélés, most 57 százalék vélekedik pozitívan az EU-ról. Németországban 7 százalékkal kevesebben, de még így is 71 százaléknyian gondolnak pozitívan az integrációra. A lengyeleknek pedig 90 százaléka vélekedik kedvezően az unióról, annak ellenére, hogy a jogállamisági eljárás miatt…
Hónap: 2023 október
1. ZAJLIK A SZÁRAZFÖLDI OFFENZÍVA Folyik az izraeli hadsereg előrenyomulása a Gázai övezet északi részén, ahol a vártnál hosszabb előkészületek után végül csak megkezdődött a szárazföldi offenzíva. Az ENSZ közgyűlése humanitárius tűzszünetre szólította fel Izraelt, a határozat ellen 14 ország szavazott: a nyugatiak közül csak az Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Horvátország és Magyarország voksolt nemmel. Egyre gyakoribbak az összecsapások a másik palesztin területen, Ciszjordániában is, ahol palesztin fegyveresek és tüntetők támadnak izraeliekre, miközben zsidó telepesek megpróbálják kihasználni a zűrzavart és újabb területeket igyekeznek megszerezni. A világszerte zajló demonstrációk és ellendemonstrációk között a legmeglepőbb helyszín az orosz Kaukázus volt, ahol Mahacskala…
1. EU-CSÚCS: MAJDNEM MINDENKI EGYETÉRTETT UKRAJNA TÁMOGATÁSÁBAN Bár csak a következő, decemberi EU-csúcstalálkozón kellene egyezségre jutni a 2021-27-es uniós költségvetés majdnem százmilliárd eurós kiigazításáról, a mostani kétnapos brüsszeli kormányfői találkozón is mutatkoztak már konszenzus jelei, méghozzá Ukrajna további 50 milliárd eurós plusz támogatásában. A büdzsé megemelésének e tételét Orbán Viktor és Robert Fico ellenezte Brüsszelben, de sajtóinformációk szerint a magyar ellenállás leküzdésére az alkuba bevonhatják a hazánknak járó, de visszatartott támogatások kifizetését is. A migráció kezelését, az uniós hiteltörlesztést és a bizottsági béremelést érintő tételekben viszont nagy a tagállami vezetők megosztottsága és ellenállása, Von der Leyen EB-elnök kudarcosnak nevezte bizottsági…
1. JÖN A CSOK PLUSZ, MEGY 75 MILLIÁRD KRAUSZ KUTATÁSÁRA A kormány bejelentette a csok plusz becenévre hallgató, januárban induló otthonteremtési támogatás részleteit, amely az ötezresnél nagyobb településeken élőket célozza, akikre nem vonatkozik az úgynevezett falusi csok. A három százalékos kamatozású, 10-25 éves futamidejű kölcsönt házaspárok vehetik fel, az anyák 41 éves koráig, bár a 12 hetes terhességet igazoló idősebb nők két év „türelmi időt kapnak”. Az összeg a gyermekek számától függően 15, 30, illetve 50 millió forint lehet, az eddig megszületett gyermekek beleszámítanak, de nem elegendőek: legalább egy új utódot is kell vállalni. Döntött a kormány a friss Nobel-díjas…
1. VÉRVÁD ÉS TERROR Izrael lemondásra szólította fel az ENSZ-főtitkárát és kijelentette, hogy nem ad vízumot az ENSZ-munkatársainak, mert Antonio Guterres ugyan határozottan elítélte a Hamász támadását, de hozzátette, hogy a helyzet értékelésénél a palesztinokkal szembeni évtizedes izraeli elnyomást is figyelembe kell venni. Izrael szerint ezzel az egykori portugál politikus vérvádat követett el. Közben Gázában már 6500 felett van az izraeli légicsapások halálos áldozatainak száma, a halottakat sokszor már nem is azonosítják, csak tömegsírokba temetik. A magyar Országgyűlés ma szinte egységesen ítélte el a kormánypártok által benyújtott nyilatkozatban a Hamász terrorját, s állt ki Izrael mellett. Azért csak szinte, mert…
1. ERDOGAN ALÁÍRTA, MAGYAR IGENRE VÁR A SVÉD NATO-CSATLAKOZÁS Helyére kerülhet a svéd mozaik török darabja is, Erdogan államfő ugyanis nem éppen korán, másfél év huzavona után aláírta a skandináv ország NATO-csatlakozásának jegyzőkönyvét. A török elnök szignójával a nemzetgyűlés jóváhagyása maradt csak hátra, amit heteken belülre ígérnek. Ilyen ígéreteket persze a magyar parlament is tett már, de egyelőre a miénk a másik hiányzó elem a svéd NATO-tagság teljes ratifikálásához. Az ankarai hír után az ellenzéki MSZP kezdeményezte a napirendre vételről döntő házbizottság ülését, amit a Fidesz nem támogatott – amúgy az októberi-novemberi üléstervben konkrét dátum nélkül, de szerepel a javaslatról…
1. BRÜSSZEL FÉL A MIGRÁNSOKTÓL Orbán Viktor sem mondhatta volna másképp: az uniós bel- és igazságügy-miniszterek tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy a tagállamoknak jobban kéne szűrniük a migránsokat, és ki kellene rakni azokat, akik biztonsági veszélyt jelentenek. Franciaországban a múlt héten egy tanárt ölt meg egy csecsen fanatikus, Belgiumban pedig egy tunéziai iszlamista gyilkolt. Egyiküket sem tudták időben deportálni, hiába tűntek fel szélsőséges nézeteikkel. A gázai háború óta mindennaposak a merényletek miatti riadók Európában, Franciaországban naponta több tucatszor kell elrendelni repterek, iskolák, múzeumok kiürítését. Az MTV zenei tévé biztonsági okokból mondta le a két hét múlva Párizsba tervezett éves gáláját. Közben…
1. SZÁZEZER EMBERRE EGY KAMION SEGÉLY Holnaptól újra eljuthatnak segélyszállítmányok Egyiptomból Gázába. Az amerikai és az egyiptomi elnök megállapodása azonban csak napi 20 kamiont jelent, miközben humanitárius szervezetek szerint napi százra lenne szükség a több mint kétmilliós övezetben, ahol a folytatódó izraeli légicsapásoknak már 3700 halálos áldozatuk van. Közben a brit miniszterelnök lett a soron következő európai vezető, aki Jeruzsálembe utazott, hogy ott álljon ki Izrael mellett. 2. KÖZEL-KELET A FOCICSAPATOKBAN Az izraeli háború átterjedt a futballpályára is, ami nem csoda, hiszen nincs még egy terület, ahol ennyi muszlim sztár lenne Európában. Franciaországban egy szenátor azt javasolta, vegyék el az…
1. VALAKI SZÉTLŐTT EGY GÁZAI KÓRHÁZAT Gázában csaknem félezer ember halt meg, amikor rakétacsapás ért egy kórházat. Mindkét háborúzó fél a másikat vádolja. A palesztinok szerint az övezetet másfél hete bombázó Izrael a tettes, a zsidó állam viszont állítja, hogy az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet Izraelt célzó rakétája csapódott be. Ennek alátámasztására videófelvételeket és egy lehallgatott telefonbeszélgetést is nyilvánosságra hoztak. Amerika szerint is ez történt, mondta a ma Izraelbe érkezett amerikai elnök. Több iszlám országban viszont Izrael- és Amerika-ellenes tüntetések robbantak ki a tragédia hatására. Jordániában be is jelentették, hogy elmarad a tervezett amerikai-egyiptomi-palesztin-jordán csúcstalálkozó. Fokozódik a helyzet (és a…
1. TERROR CHICAGÓTÓL BRÜSSZELIG Egy iszlamista Brüsszelben lelőtt két svéd szurkolót, félbe is szakadt a Belgium-Svédország labdarúgó Európa-bajnoki selejtező. Az illegálisan Belgiumban tartózkodó tunéziai férfi a belvárosban nyitott tüzet a meccsre készülő svéd drukkerekre, majd elmenekült a helyszínről. A belga rendőrök ma reggel egy kávéházban találtak rá és lőtték le. A tettes videóüzenetében az Iszlám Állam követőjének mondta magát, és azt is közölte, hogy a tettel egy hatéves amerikai muszlim kisfiú halálát akarta megbosszulni. A nyomozók szerint a svédek az ottani Korán-égetések miatt kerültek célkeresztbe. A hatéves chicagói kisfiút és édesanyját (aki túlélte a támadást) annak a háznak a 71…