1. NYOLC HALOTT AZ M1-ESEN
Ma hajnalban két súlyos baleset történt az M1-es autópálya Hegyeshalom felé tartó oldalán Győr közelében, előbb egy teherautó ütközött munkagépnek, sofőrje pedig életét vesztette, majd egy kilométerrel arrébb az előző baleset miatt veszteglő tehergépkocsiba rohant egy moldáv rendszámú kisbusz, amelynek kilenc utasából hét a helyszínen meghalt, mindannyian külföldi állampolgárok. A láncreakciót okozó első baleset oka az volt, hogy a kamion egy kiépített útelterelésbe még szabályosan érkezett meg, de aztán az oldalt parkoló munkagépekbe csapódott. Miután az M1-es sztrádán régóta felújítást, szélesítést végeznek, a tragédiára azonnal reagált a miniszterelnök is, aki gyorsjelentést kért a terelések miatti közlekedésbiztonsági helyzetről. A Mészáros Lőrinc-féle koncessziós társaság átadta adatait a felügyelő Magyar Közút számára, amely megállapította, a balesetek nem a bővítés alatt álló útszakaszokon történtek, hanem egy júniusi kéthetes felújítási részen, a forgalomtól szabályosan elzárt munkaterületen.
2. TISZA-FIDESZ FALIHÁBORÚ
Tegnap óta bármilyen állami hivatalvezető leveheti a falakról a Nemzeti Hitvallást, amelynek közintézményekből történő eltávolításáról döntött az új kormány. Magyar Péter elől járt a példával, amikor maga akasztotta le a Nemzeti Hitvallás egyik bekeretezett szövegét a kormányszóvivői tájékoztató helyszínén demonstratíve. Ennek éppen ellenkezőjét tette videója tanúsága szerint elődje, Orbán Viktor ugyanis új munkahelyén, a Fidesz székházában maga szögelte fel a falra a dokumentum egyik darabját, „innen nem tudja levenni a Tisza” kommentárral. A Nemzeti Hitvallás levétele miatt a Fidesz és a KDNP is tiltakozik, az alkotmányosság elleni újabb támadásnak minősítve a döntést, miután a hitvallás szövege az Alaptörvény első fejezete.
3. LEMONDÁS, LEVÁLTÁS, FELMENTÉS
Lemondott a Központi Nyomozó Főügyészséget vezető Fürcht Pál, amit a közte és a Legfőbb Ügyészség szakfőosztálya közötti szakmai vitával indokolt. Az aranykonvoj ügyben ugyanis a Legfőbb Ügyészség már időszerűnek tartotta magas beosztású érintettek meggyanúsítását is, míg Fürchték „az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálták”. Változás történt a Készenléti Rendőrség élén is, a belügyminiszter Tarcsa Csabát leváltotta és Markó Attila István eddigi rendőrfőkapitány-helyettest nevezte ki helyette. A nemzetbiztonsági szakértőként ismert Buda Péter látja el mostantól a nemzetbiztonsági szolgálatok stratégiai felügyeletét. Buda azzal indokolta a felkérés elfogadását, hogy biztosították: a kormány célja a nemzetbiztonsági szektor pártpolitika-semlegességének megteremtése. Friss sajtóértesülések szerint már fel is mentették az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóit, az utódlásokról egyelőre nincs hír.
4. TANULMÁNYT ÍRT ARRÓL, MIÉRT MARADNA
A bírói és alkotmánybírói elmozdíthatatlanság mint a bírói függetlenség garanciája Európában – ez a címe annak a tanulmánynak, amely Polt Péter válasza Magyar Péter kormányfőnek: nem mond le a felszólítására. Az Alkotmánybíróság elnöke esszéjében kifejti, miért nem lehet a bírákat döntéseikért felelősségre vonni vagy leváltani. Az alkotmánybíróság ugyanis a hatalommegosztás, az alkotmányos kontroll és az alapjogvédelem egyik alapvető intézménye, függetlenségének védelme ezért az alkotmányos rend működésének feltétele. Mindeközben érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak az indítványát a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítéséről, a Nemzeti Választási Bizottság pedig alaptörvénybe ütközőnek ítélte és megtagadta népszavazásra engedését annak a kérdésnek, hogy közvetlenül válasszuk-e meg a köztársasági elnököt.
5. LELÉPÉS 170 MILLIÓVAL
Most lett gyanús az MNB-nél, hogy Matolcsy György tavaly márciusban, elnöki mandátuma lejártakor a törvényesen járó, hathavi alapbérével megegyező 48 millió forintos juttatása felett plusz 123 milliót is felvett beragadt szabadságaira hivatkozva. Vagyis összesen több mint bruttó 170 millió forint lelépési pénzzel távozott. Ez azt jelenti, hogy Matolcsy György vagy nem vett ki egyáltalán szabadságot, vagy csak néhány napot a több mint tíz évig tartó elnöksége alatt. Az MNB vezetése belső vizsgálatot indított az ügyben.
6. A KORMÁNY ELUTASÍTOTTA BALÁSY FELAJÁNLÁSÁT
Magyar Péter visszautasította a NER kedvenc médiavállalkozójának nyilvános felajánlását. Az állam nem veszi át Balásy Gyula vállalkozásait, a kormányfő arra kérte a cégeket, hogy ne tüntessék el a pénzt, mert sokaknak tartoznak. Erre reagálva Balásy azt mondta, az állam annak ellenére nem kívánja tovább működtetni a cégcsoportot, hogy „jelentős eredménytartalékkal, értékes eszközállománnyal, aktív szerződéses portfólióval és kiemelkedő szakmai tudásbázissal” rendelkezik, így reális az esélye annak, hogy nem kerülik el a felszámolást. A cégcsoportnál hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt folyik a nyomozás, a cégek és Balásy személyes számláit is zárolták. Balásy cégcsoportja felelt a kormányzati propaganda népszerűsítéséért. 2017 óta 92 milliárd forint osztalékot fizettek ki.
7. A LEMONDÁS LETT A FEGYVERÜK
Lemondott a brit hadügyminiszter a helyettesével együtt, mert azt mondja, a kormány olyan keveset akar költeni a hadseregre, hogy az már veszélyes az ország biztonságára. John Healey és Al Carns távozás újabb kormányválságot jelent az amúgy is krízisről krízisre botorkáló brit miniszterelnöknek, aki most azzal próbál védekezni, hogy állítja, igenis kiemelt prioritásként kezeli a védelmi kiadásokat. A roppant népszerűtlen Keir Starmer sorsa a jövő heti manchesteri képviselő-választáson dőlhet el, azon indul ugyanis pártbeli ellenfele, aki ha nyer, leválthatja a kormányfőt.
8. AZ ELSŐ DOLLÁRBILLIÁRDOS
Újabb rekord küszöbén a világ leggazdagabb embere, Elon Musk, megkezdődött ugyanis a történelem legnagyobb részvénykibocsátása. Az űrhajózással foglalkozó SpaceX papírjainak egy részét lehet mostantól megvenni a New York-i tőzsdén, a tervek szerint összesen mintegy 75 milliárd dollárért, azaz mintegy 23 billió (!) forintért. Az eddigi legnagyobb részvénykibocsátás ennek a szaúdi olajtársaságé volt, de az csak ennek a harmadát érte el. A SpaceX és a Tesla megálmodójának vagyona a számítások szerint a tőzsdei bevezetés után át fogja lépni az ezer milliárd dollárt.
9. BÚCSÚCSOBBANÁS
Meghalt a világ egyik legismertebb kortárs festője, a ’60-as években indult pop-art mozgalom utolsó nagy alakja: David Hockney. A 88 éves korában elhunyt brit művész különös színű és hangulatú portréival, a mindennapi életet ábrázoló képeivel lett világhírű. Kedvenc témái közé tartozott az úszómedence, egyik leghíresebb ilyen témájú műve 90 millió dollárért kelt el egy akción, ami rekord volt egy élő festő képéért. Nemcsak művészetének, hanem ahhoz kapcsolódva magánéletének is volt társadalmi hatása. Az egyszerű munkáscsaládba született Hockney már huszonévesen is vállalta ugyanis az életben és műveiben is homoszexualitását, amikor az még illegális volt.
10. KORREKORDOKKAL INDULÓ VÉBÉ
Mexikói, majd dél-koreai győzelemmel indult a labdarúgó világbajnokság, a nyitómeccsen a házigazdák 2–0-ra győzték le Dél-Afrikát egy három kiállítást hozó csatában, míg utána az A-csoport másik találkozóján az ázsiai válogatott a cseheket múlta felül 2–1-re. A két mérkőzés máris két korrekordot is hozott, előbb a dél-afrikai kispadon dirigáló Hugo Broos lett minden idők legidősebb szövetségi kapitánya vébéken, ám aztán a cseh Miroslav Koubek fél évet verve rá 74 évesen rögvest csúcsot döntött – amúgy csak vasárnapig, mert akkor kezd Curacao, melynek kispadján a lassan 79 éves holland edző, Dick Advocaat ül. Közben kisebb szexista vita tört ki idehaza a világbajnokságot közvetítő közmédia szakkommentátora miatt, aki az M4 Sporton viccelődve kért bocsánatot a magyar nőktől, hogy öt hétre elvesztik férjeiket a foci miatt, hiába figyelmeztette többször a műsorvezetőnő, hogy rengeteg nő is szereti a sportot, s nézi a meccseket.