1. ÁRADHATNAK AZ UNIÓS FORRÁSOK
Néhány órával a határidő lejárta előtt jelentette be Magyar Péter, hogy kormánya minden feltételt teljesített az uniós források hazahozatalához. „Jöhetnek a brüsszeli pénzek. Ez férfimunka volt” – írta közösségi oldalára a kormányfő. A tagállamoknak augusztus 31-ig kellett teljesíteniük azokat „mérföldköveket”, amelyek alapján hozzáférhetnek a helyreállítási alapban (RRF) még bent ragadt támogatásokhoz. Magyarország számára 3650 milliárd forintnyi forrás volt a tét. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint három hónap alatt sikerült több mint száz új jogszabályt elfogadni. A kormány augusztusban 2200 milliárd forintnyi előfinanszírozásról döntött a helyreállítási forrásokhoz kapcsolódóan.
2. BÜDZSÉ-MÓDOSÍTÁS, KEDVEZŐBB ADATOK
A kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés módosításának tervezetét, amely 7,5-re emeli az eredeti 3,7 százalékos hiánycélt, ami az új kormány intézkedései nélkül 8,3 lett volna; 700 milliárd forintos megtakarítást hajtanak végre a túlárazott és indokolatlan állami szerződések felülvizsgálatával, haváriaalapot hoznak létre az aszálykárokhoz hasonló váratlan krízishelyzetek kezelésére. A KSH közben kiadta második becslését a GDP-ről, eszerint a második negyedévben éves összevetésben az első becslésnél 0,1 százalékponttal többel, 1,7 százalékkal nőtt. A magyar gazdaság teljesítménye negyedéves alapon is bővült 0,5 százalékkal.
3. BÚCSÚ NER-SZIMBÓLUMOKTÓL
Befejeződött a Fidesz-korszak egyik kiemelkedő bizalmi emberének alkotmánybírósági pályafutása, ma lejárt Polt Péter alkotmánybírói mandátuma, a korábbi legfőbb ügyész távozik a testületből, melynek elnöke volt tavaly óta. Polttal együtt Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is megszűnik alkotmánybírónak lenni, mindőjük esetében az új tiszás kormánytöbbség alkotmánymódosítása lépett életbe, azaz a viszaállított 70 éves felső korhatár miatt mennek. Búcsúzik Orbán Viktor ideológiai szövetségese, Schmidt Mária történész is a Terror Háza Múzeumtól, amely vezetése alatt 2002-2026 között nyolcmillió látogatót fogadott, a főigazgatót ugyan még nem menesztették, de az intézményt működtető alapítványt a kormány felszámolta, s mától a kulturális tárca alá tartozik. Bezár az MCC brüsszeli irodája is, Frank Füredi igazgató már lemondott, mert a munkatársak nem kaptak fizetést az új kormánytól.
4. HIVATAL JÖTT, HATÓSÁG MEHET
A magával szembeni közbizalom növelése érdekében nyilvánosságra hozná pályázatát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) új elnöke. Unger Anna ugyanezt tenné elnökhelyettesei pályázataival is, amennyiben azok nem tartalmaznak titkos adatokat. Az NVVH közben új szervezetként a központi költségvetésből közel két és fél milliárd forintot kapott a felállításra és működésre, ebből egymilliárd lesz a bérkeret a hivatalban. Ezzel ellentétes utat jár be a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a cifra nevű intézmény fenntartásának szükségességét szeptember végéig vizsgálják meg, feladatait szétosztanák más állami szerveknek. Márpedig azok vannak számosak és fontosak, ez a hatóság döntött ugyanis bányaügyekben, szerencsejáték-felügyeletben, dohánykereskedelemben, s ezekkel kapcsolatos koncessziós kérdésekben.
5. MEGTALÁLTÁK AZ IGAZI ELNÖKÖT
Feljelentést tesz a közmédia vezetése a korábbi időszak általa törvénytelennek tartott irányítása miatt. Az új, átmeneti vezetés az átvilágításkor ugyanis olyan levelezéseket és dokumentumokat talált, amelyek a NER-korszak alatti politikai felügyeletet bizonyítják, a valódi vezető pedig a korábbi fideszes politikus, a közmédiánál hivatalosan csak tanácsadó Várhegyi Attila lett volna. Az átvilágítók úgy látják, a közmédiát valójában Várhegyi irányította, s ő közvetítette a hatalom szándékait is, márpedig ez a kapocs törvénytelen volt a feljelentők szerint. Közben megnevezte a Tisza-frakció is jelöltjeit a Független Közmédia Testületbe, ahova Szabó György volt Sanoma-kiadói vezért, Hargitai Miklós korábbi MÚOSZ-elnököt és Bálint Viktor médiaszakembert küldenék. Elindult a kormány új társadalmi egyeztetési felülete, a Közhang is, az oldal legelső témája a közmédia megújítása.
6. A TISZÁRA IS VESZÉLYES AZBESZT
Élesen bírálta kormányát az elhúzódó azbesztügy és a mentesítési munkálatok késlekedése miatt a Tisza Párt szombathelyi országgyűlési képviselője. Rápli Róbert szerint bár a kormány korábban 3 milliárd forintos azbeszt-mentesítési alapot hozott létre, de a részletes szabályok híján nem lehet hozzájutni a pénzhez, így most a vidékfejlesztési tárcától követeli a végrehajtási részletszabályok haladéktalan kiadását. Mindeközben Szombathely sem vár, az önkormányzat saját költségére, egymilliárd forintért elkezdte bitumennel lefedetni az azbesztes utcákat, de ígéretet kaptak Lőrincz Viktória minisztertől, hogy pályázhatnak majd az alapra, annak ellenére, hogy elkezdték a munkát.
7. A VW ÉS A MOL A GIGATENDER GYŐZTESE
A Mol résztulajdonában álló flottakezelő cég adta a nyertes, 47,7 milliárd forintos ajánlatot a kormány gépjárműtenderén. A megállapodás nem vásárlásról, hanem négyéves tartós bérletről szól, ennek keretében 4113 új járművet kap a MÁV-csoport és a Magyar Közút. A keretszerződésben a Volkswagen adja a legtöbb autót (1724), ennek harmada jön a Skodától és a Mercedestől, de lesz még a portfólióban Toyota, Suzuki, Seat és Ford is. Autómodellek közül ezen állami óriáscégek személykocsiból dízel Skoda Octavia kombit kapnak a legtöbbet, a haszongépjárművek listáját vezeti a Mercedes. A Magyar Közút legutóbbi nagyobb autótenderét 2024-ben Mészáros Lőrinc cége nyerte.
8. CSUPA JÓ SZOMSZÉD
Orbán Viktor újabb fontos térségbeli szövetségesével rendezte kapcsolatát Magyar Péter, akit a szlovén miniszterelnök Janez Jansa fogadott a bledi biztonságpolitikai csúcstalálkozón. Jansa és Magyar elsősorban új energetikai és közlekedési kapcsolatok lehetőségéről tárgyalt. A magyar kormányfő találkozott horvát kollégájával is, itt a két ország közötti legproblémásabb kérdés, a horvát és a magyar energiacég ügye volt a téma. Magyar és Andrej Plenkovic megegyeztek abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a Mol és az INA viszonyának rendezéséről. A miniszterelnököt elkísérte Szlovéniába a külügyminiszter is, Orbán Anita egy panelbeszélgetésen szégyennek nevezte, mennyire elhúzódik a további balkáni országok uniós csatlakozása.
9. OROSZOK UKRAJNÁBAN – ÉS AMERIKÁBAN
Immár a hatodik egymást követő éjszaka érte súlyos orosz rakétatámadás Kijevet és környékét. Az ukrán védelmet egyre inkább túlterhelő rakéták és drónok legkevesebb tizenkét embert öltek meg. Az ukránok eközben továbbra is azt próbálják megmutatni, hogy bármilyen célpontot elérnek Oroszországban, ezúttal Szentpétervártól nem messze csaptak le egy Balti-tengeri kikötőre. Az oroszok legnagyobb sikerének helyszíne azonban mindkét országtól távol, az Egyesült Államokban volt. A Trump-kormányzat ugyanis meghívta a G20-as, azaz a legfontosabb országokat tömörítő csoport találkozójára az orosz pénzügyminisztert is, az orosz agresszió óta első ízben. Az európai vezetők hiába tiltakoztak a meghívás ellen, az orosz kormánytagot külön is fogadta amerikai kollégája.
10. ARGENTÍNA SÍRHAT ÉRTE
Másodszor (és most már minden bizonnyal tényleg) visszavonult a válogatottságtól az elmúlt idők legnagyobb futballistája. Lionel Messi bejelentette, hogy a jövőben már csak klubjában, a Miamiban fog pályára lépni. A 39 éves, Newell’s Old Boys-nevelés Messi pályafutásának 21 éve alatt 207-szer szerepelt az argentin válogatottban – ahol Maradonához hasonlóan a magyarok ellen debütált –, s amelyet 125 góllal segített egyebek között egy világ- és két kontinensbajnoki címhez, idén nyáron pedig vb-ezüsttel fejezte be velük. Egy honfitársa, eddigi válogatott csapattársa, Enzo Fernandez pedig éppen ma lett a világ első olyan focistája, akiért átigazolásakor kétszer is 100 millió euró feletti árat fizettek – ezúttal a Manchester City 140-et a Chelsea-nek.