1. A HŐHULLÁM TETEJÉN
A valaha volt legmelegebb hajnalra kelt ma az ország, a fővárosi János-hegyen csak 28 fokra csökkent éjjel a hőmérséklet. A tegnapi melegrekordok (országos 41,4, míg az abszolút fővárosi 41,1) után ma is megdőltek a csúcsok, Újpesten 41,6 fokot mértek, a Kékestetőn sem volt még soha 32,1 fok, de ez semmi az olasz Nápolyhoz képest, ott 48 fok volt. Az elmúlt kánikulai napokban az ivóvízhiánytól tartva pánikvásárlások indultak be a palackos ásványvizek piacán, ám a gyártók szerint nem kell hiányra számítani, Mészáros Lőrinc beszédes, Aqua Lorenzo nevű vizéből 300 ezer palackot szállít ellátási problémákkal küzdő településeknek. A hőség ma estétől mérséklődik, hidegfront érkezik zivatarokkal, jéggel, ám a lehűlés nem lesz tartós, a jövő héten újra 35 fok körüli-feletti forróság jön.
2. EMELKEDIK A DUNA ÉS A PAKSI SZÁMLA
A vasárnapi mélypont felett van 9 centivel a Duna Paksnál (Budapesten is visszaemelkedett a folyó az egy héttel korábbi szintre), s eső várható az osztrák vízgyűjtőn, az atomerőmű egyetlen turbinája üzemel, Magyar Péter emellett is önkéntes lakossági fogyasztásmérséklést kért mára. A külügyminiszter jelezte, nem a szomszéd országok hibásak a Duna kríziséért, Orbán Anita segítséget kért a szlovák kormánytól, ahonnan esőzés esetén többletvizet ígértek. Mártha Imre volt MVM-vezér szerint az atomerőművet régóta politikai kinevezettek vezetik szakemberek helyett, Aszódi Attila korábbi paksi kormánybiztos pedig úgy látja, Paks 2 működése még jóval kisebb vízállásnál sem lenne veszélyben. A paksi krízis miatt a napi import áramszámla 0,6 milliárd forintról 4 milliárdra ugrott, a kritikus időszak 100-200 milliárdba kerülhet a kormánynak. Az MVM egyébként 207 milliárdos osztalékot fizetett az elmúlt évben az államnak, megsegítve a költségvetés helyzetét.
3. TÖBB ELNÖKJELÖLTRŐL SZAVAZNAK
A Tisza parlamenti frakciója szombaton dönt a párt köztársasági elnökjelöltjéről. Bujdosó Andrea, a kormánypárt frakcióvezetője jelezte, még folyamatban van a jelöltek kiválasztása, s az a céljuk, hogy a hétvégi ülésen több név közül válasszanak. Az államfőt a parlament jövő keddi ülésén választják meg, ahol beszédet is mond, a jelölési határidő hétfő 10 óra. Az ellenzéki Fidesz-KDNP nem vesz részt a folyamatban, szerintük „ez közjogilag érvénytelen, felesleges elnököt választani, a poszton nincs üresedés”, míg a Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelöli. A Tisza hivatalos jelöltjeit még nem árulták el, a posztra felkért Polgár Judit elutasítása után Magyar Péter találkozott Romsics Ignác történésszel, a Vidéki Prókátor néven elhíresült Fülöp Botond ügyvéddel, s legutóbb Baka András bíróval, akit a Fidesz távolított el a legfelsőbb bíróság éléről mandátuma lejárta előtt, hasonlóan Sulyok Tamás esetéhez.
4. A TISZA BEFOGJA A SZELET
Átfogó, 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot indít a kormány, jelentette be Magyar Péter. A program célja az, hogy a rendkívüli hőség okozta energiaválság tanulságait levonva megerősítsék a hazai villamosenergia-hálózatot. A terv négy pillérre épül: az energiatárolásra, a hálózatfejlesztésre, a szélenergia-termelés és a geotermikus beruházások felgyorsítására. Már e hónap végéig kiírják a szélerőművi pályázatokat, s felgyorsítják a lakossági napelemes rendszerek hálózati csatlakozását. Ingyenessé, évi négyezer kilowattóra fogyasztás felett pedig kötelezővé teszik a háztartások számára az okosmérők telepítését. A programot uniós források felhasználásával finanszírozzák.
5. FELEANNYI BÉRBŐL UNIÓS ÁRAKON
A magyar fogyasztói árak mára az uniós átlag 72 százalékára emelkedtek, az élelmiszereké pedig elérte a 95 százalékát is, eközben a hazai keresetek csupán az EU-s átlag 49 százalékát teszik ki, derült ki a GKI friss elemzéséből. Vásárlóerő tekintetében továbbra is sereghajtók vagyunk az unióban, a bérek és az árak közötti szakadék miatt a lakossági fogyasztásban továbbra is a leggyengébbek közé tartozunk. Az utóbbi időben erősödő forint visszafogja a hazai áremelkedést, a felértékelődés miatt a relatív ár- és bérszínvonalunk is közeledik az uniós átlaghoz. Mindez azt jelenti, hogy a külföldre utazók esetenként a hazainál olcsóbb élelmiszerárakkal is találkozhatnak.
6. KÉTARCÚ IPAR ÉS KISKERESKEDELEM
Éves alapon bővülés, havi szinten enyhe visszaesés – ez jellemezte a magyar ipar és kiskereskedelem teljesítményét júniusban. Éves alapon az ipari termelés 10,1 százalékkal nőtt júniusban, míg havi alapon 1,4 százalékkal csökkent. Az első félévben 2,4 százalékos volt a bővülés. A jármű, a számítógép, elektronikai, optikai termék, a villamos berendezés gyártása bővült, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása visszaesett. A kiskereskedelmi forgalom júniusban éves alapon 3 százalékkal nőtt, míg májushoz képest 0,4 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kereskedelem forgalma éves alapon 1,8 százalékkal, a nem élelmiszeré 5,1 százalékkal, a csomagküldő és internetes kiskereskedelemé 5,2 százalékkal bővült, az üzemanyag-forgalom viszont visszaesett 0,2 százalékkal.
7. ADÓT FIZET VISSZA AZ ÁLLAM
Az állam egy új jogszabály alapján visszafizeti óriáscégeknek a szén-dioxid-kvóta adóját, ami összesen 289 milliárd forinttal terheli a költségvetést, ami 0,3 százalékos GDP-arányos mérlegrontó tétel. A lépés oka, hogy a Bige László milliárdos tulajdonolta Nitrogénművek beperelte az előző Orbán-kormányzatót az adó miatt, s az Európai Unió Bírósága jogsértőnek találta azt, mivel a cégek teljes kibocsátására kiterjedt. A 2023 óta kivetett tétel az európai kibocsátás-csökkentési rendszerre épülve sújtotta a szennyező cégeket, így például a Mol-t, a BorsodChemet, a svájci Holcimot és a német tulajdonú hazai cementgyárakat, de nem a profitjukat, hanem a bevételeiket. Az érintett cégek most a NAV-tól 90 napon belüli igényléssel visszakapják befizetéseiket és a kamatokat is.
8. TALÁN MAJD HARMADJÁRA
Kétszer is lehet lépni ugyanarra a lakatlan szigetre: másodszor is befuccsolt a Robinson Tours utazási iroda, amely a hétvégén előbb azt közölte az utasaival, hogy a szállodák és a légitársaságok hibái miatt nem tudja kivinni, illetve hazahozni őket, ám több napos hallgatás és ígérgetés után végül csődöt jelentett. A vállalat magyar alapítója 2020-ban csődölt be először a Robinsonnal, amelyet aztán 2022-ben már bolgár cégként támasztott fel, emiatt a most pórul járt utasok is egy bolgár biztosítótól várhatják a kártérítést. A cég szerint egyébként az iráni háború miatt megemelkedett üzemanyagárak tették tönkre őket, meg az, hogy most már sok fapados járattal önállóan is el lehet jutni Bulgáriába, amely a vállalat fő célpontja.
9. AZ OROSZOK MÁR LIPCSÉBEN VANNAK?
Kis híján egy nagy robbanással érkezett meg az orosz-ukrán háború Németországba: Lipcsében egy robbanószerrel felszerelt drónt vettek észre és hatástalanítottak a kelet-német város repterén, ahol a közelben több, lőszerrel megrakodott ukrán szállítógép is tartózkodott. A német belügyminiszter megszakítva szabadságát a helyszínre utazott, s bár nem nevezte meg Oroszországot, arról beszélt, hogy „szintlépés történt” a hibrid háborúban. Közben magában a háborúban folytatódott az elmúlt hetek mintázata: az ukránok két orosz olajfinomítóra is lecsaptak, de közben jelezték, hogy jelenleg harmadannyi légvédelmi rakétát kapnak a szövetségeseiktől, mint egy évvel ezelőtt, emiatt nem tudják jól elhárítani az orosz csapásokat, amelyek az elmúlt 24 órában is több ukrán városban pusztítottak.
10. SZÉLSŐBALRÓL ELŐZNÉNEK
A demokraták egyre megosztottabbak, aminek a vége Amerika első muszlim szenátora is lehet, de az is, hogy Donald Trump örülhet. Több amerikai államban is tartottak előválasztást a novemberi kongresszusi megmérettetésre készülő republikánusok és demokraták is, ezek közül a legnagyobb a figyelem a michigani demokrata szenátorjelölt kiválasztására irányult. Itt végül hajszállal nyert a baloldali populista Abdul El-Sayed, hiába támogatta ellenfelét a pártelit, a nagy donorok és az izraeli lobbi is. Ha novemberben megveri republikánus ellenfelét is, akkor ő lesz az első muszlim szenátor, ám a felmérések szerint mérsékeltebb demokrata ellenfelének erre sokkal jobb esélye lett volna, márpedig, ha a demokraták nem nyerik meg ezt a széket, akkor semmi esélyük többségbe kerülni a szenátusban. A többi demokrata háziversenyben vegyesen nyertek mérsékelt és radikálbalos jelöltek.