1. A KÉM LETT A KAMPÁNY KULCSSZAVA

Egyre inkább a titkosszolgálati akciók és ellenakciók kerülnek a kampány középpontjába mindkét oldal narratívájában. Magyar Péter hősnek nevezte azt a rendőr századost, aki egy oknyomozó portálnak adott interjút arról, hogyan érzékelte a magyar szolgálatok politikai célú behatolását a Tisza Pártba, miközben őt félreállították, míg a kormányoldal szerint a rendőr hivatali visszaélést követett el megalapozatlan elmélete alapján, miközben a szolgálatok már korábban figyelték az ukránokkal együttműködő informatikusokat, akik beépültek az ellenzékhez. Eközben kémkedés gyanúja miatt a kormányzat feljelenti a Szijjártó-Lavrov kapcsolatról publikáló oknyomozó újságírót, Panyi Szabolcsot, aki visszautasította a vádat és ellentámadásba lendült, azt állítva, magyar kormányzati gépeken legalább 2016 óta „nagy összegű készpénz és drágakő érkezhet Oroszországból” uniós szolgálatok orosz lehallgatásaiból következtetve, Panyi ezt a „nagyon súlyos gyanút” most csak saját védelmében hozta nyilvánosságra – a külügy a „nevetséges” szóval reagált erre. Muníciót kapott viszont látogatás helyett a Fidesz ma Donald Trumptól, miután frissen feloldott amerikai hírszerzési dokumentumok szerint 2022-ben ukrán kormányzati szereplők Joe Biden újraválasztásának segítésére visszacsatornázott pénzekről tárgyaltak.

2. ÚJABB VISSZALÉPŐK A TISZA JAVÁRA

A Medián friss, elsöprő Tisza-győzelmet előrevetítő felmérése után mozgásba lendült az ellenzéki oldal, ahol a vezető ellenzéki párt nem hajlandó tárgyalni a kisebbekkel, hanem visszalépést vár el mindenkitől a javára a kormányváltás érdekében. Két régi ellenzéki nagyágyú is a félreállás mellett döntött tegnap óta, előbb az óbudai körzetben egyéniben kétszer győztes párbeszédes politikus, Szabó Tímea jelentette be visszalépését a Fidesz legyőzése érdekében, majd a Szegeden háromszor is egyéni mandátumot szerző szocialista Szabó Sándor döntött kampánya lezárása mellett a Tiszát segítve.

3. NEM DERŰS JEGYBANKI JÓSLAT

A MNB szerint sokkal rosszabb év lehet 2026, mint vártuk. Hamarosan négy százalék fölé nő az infláció, a céges beruházások idén se segítik a gazdaságot. A jegybank eredeti GDP-előrejelzését 2,4-ről 1,7 százalékosra rontotta, az inflációt pedig 3,2-ről 3,8 százalékosra emelte, magasabbra tette a hiányt, a GDP 4,7-5,2 százalékáról felvitte 5,2-5,7 százalékra. A foglalkoztatottság is nagyobb mértékben esik vissza, viszont az átlagkereset az eddig vártnál jobban nő, 10,6 helyett 10,9 százalékkal, ami rendvédelmi szerveknél kiosztott fegyverpénzekkel magyaráznak, a többletjövedelem egy részét viszont felzabálja az infláció, így a reáljövedelem 4,7 százalék helyett csak 4,6 százalékkal nő idén.

4. BLOKKOLUNK ÉS BLOKKOLVA VAGYUNK

Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amelyik egyelőre nem kap az Európai Unió hatalmas fegyverbeszerzési hitelből – a lépés a ki nem mondott válasz arra, hogy a magyar kormány blokkolja az Ukrajnának szánt támogatást, miközben gyanúsan szoros kapcsolatot ápol pont azzal Moszkvával, amely miatt szükség van a védelmi kiadások növelésére. A Brüsszel által felvenni kívánt 150 milliárd euróból Magyarország nyújtotta be 16,2 milliárddal az egyik legnagyobb igényt, ám mostanra ez maradt az egyetlen elbírálatlan kérelem. Hivatalos indoklás nincs, Brüsszel csak annyit mond, hogy az elbírálás folyamatban van, s ha véget ér, akkor majd megszületik a döntés.

5. A PATIKUS MAJD FELÍRJA

Fél év múlva a gyógyszerész is adhat majd a receptet. A belügyminiszteri rendelet célja, hogy a krónikus betegek létfontosságú gyógyszereit folyamatosan biztosítsák. Gyógyszert a gyógyszerész és kiterjesztett hatáskörű ápoló írhat fel (maximum 30 napra elegendőt), ha ezt a gyógyszertári felettes, az intézet vezető főgyógyszerésze, a háziorvos vagy a házi gyermekorvos lehetővé tette számára. Először akkor teheti, ha előtte fél éven belül a háziorvos az adott gyógyszerből már legalább 120 napra elég mennyiséget felírt a betegnek, amit ő ki is váltott, később csak akkor írhat fel, ha a gyógyszert utolsó alkalommal orvosi vény alapján adták ki. Hatásköri okokból egyébként vizsgálat indult egy dunakeszi gyógyszertár ellen, ahol a patikus – orvosi döntést felülbírálva – elvi okokra hivatkozva nem adta ki az esemény utáni fogamzásgátló tablettát egy nőnek.

6. KAMPÁNYSZTRÁDA ESZTERGOMBA

Meglökte a kampány egy régóta húzódó új gyorsforgalmi út ügyét, ugyanis Orbán Viktor esztergomi látogatásakor jelentette be a térség fideszes parlamenti képviselője az M100-as sztráda első szakaszának kivitelezési szerződését. A harminc kilométeres új útszakasz becslés szerint 400 milliárd forintból épülhet, három szakaszban, először az M1-es autópálya és Úny között, valamint Esztergom és Kesztölc összekapcsolásával összesen húsz kilométeren. A hiányzó rész lesz domborzatilag a legnehezebb, ott négy híd és három alagút is épül majd. A sztráda tervét 2021-ben a beruházási stop miatt elnapolták, tavaly augusztusban pedig a közlekedési miniszter már magántőkét bevonó konstrukcióról beszélt.

7. UTAZIK A MATOLCSY-VAGYON

Nemcsak iráni drónok, hanem Matolcsy-bútorok és -bőröndök is zúdulnak Dubajra. Sajtóhír szerint ugyanis vasúton, konténerekben szállítják Dubaj felé a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vagyontárgyait. Már hetekkel ezelőtt elkezdték a legértékesebb autók, bútorok elszállítását, s az egyik európai kikötőben rakodják át hajóra a szállítmányt. A Matolcsy fiú érintett a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány körüli ügyekben, amelyben milliárdok tűntek el a közvagyonból. Az alapítvány még 2014-ben kapott 260 milliárd forintnyi közpénzt, ám nagy részének nyoma veszett Matolcsy Ádám baráti körének vagyonkezelése és ingatlanügyletei következtében. A jegybank épületének 105 milliárdos felújítását is ifjabb Matolcsy egyik barátjának cége végezte extra drágán. A nyomozás a luxusrekonstrukcióról zajlik, még nem gyanúsítottak meg senkit, ám már a Fidesz frakcióvezetője is börtön lehetőségére utalt az ügyben.

8. KÖZELI SZÖVETSÉGESÜNK, AUSZTRÁLIA

Többszöri halasztás után az Európai Parlament megszavazta az Egyesült Államokkal még tavaly nyáron kötött kereskedelmi egyezményt, amely nagyrészt egyoldalúan eltörli az amerikai termékekkel szembeni európai vámokat, míg az európai termékekre 15 százalékos vámot vet ki. Amerika az EU legnagyobb exportpiaca, így Brüsszel kénytelen volt belemenni az előnytelen alkuba, ám előbb Donald Trump grönlandi igényei, majd az amerikai legfelsőbb bíróság vámokat megsemmisítő döntése miatt tolták el a képviselők a szavazást, amely még nem a végállomása a folyamatnak. A héten egyébként éppen az amerikai (és kínai) nyomulás elleni szövetségkeresés jegyében az EU Ausztráliával kötött átfogó – és az amerikainál jóval kedvezőbb – kereskedelmi megállapodást.

9. MÁR PAPÍRJUK IS VAN RÓLA

Hatalmas vereséget szenvedtek a techcégek egy kaliforniai bíróságon, amely megállapította, hogy a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot tulajdonló Meta, valamint a YouTube-ot birtokló Google szándékosan úgy alakította ki ezeket a felületeket, hogy függővé tegye azok fiatal használóit. A történelmi pert egy húsz éves fiú anyja indította, akinek most hatmillió dolláros kártérítést ítéltek meg, de az ítélet igazi hatása, hogy a rengeteg hasonló párhuzamosan futó eljárásban is útmutatót adhat. Ha a várható fellebbezés után sem változik az ítélet, az ráadásul muníciót adhat a különböző országoknak, hogy tiltsák vagy keményebben szabályozzák a közösségi média használatát a fiataloknak.

10. ELMARAD A HÁMORI-HELIF VISSZAVÁGÓ

A genderideológiával szemben a biológiai érveket választotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely a 2028-as Los Angeles-i játékoktól kezdve kizárta a női versenyszámokból a transzneműeket, illetve azokat a sportolókat, akiknek a tipikustól eltérőek a biológiai jellemzői. A NOB azt is jelezte, minden női versenyen induló sportolónak át kell esnie egy génszűrésen a jövőben a biológiai nem megállapítása miatt. Kirsty Coventry NOB-elnök szerint ez a döntés tudományos alapokon nyugszik, s a biológiai férfiak nők közti indulása sérti a tisztességes versenyzés elvét. Korábban a férfi kromoszómával rendelkező Caster Semenya atléta és Iman Helif bokszoló is nyert nők közt aranyakat, az új-zélandi súlyemelő Laurel Hubbard pedig első transzneműként indulhatott 2021-ben.