1. AZ ÁLLAMFŐ IS VÉDVONALAT HÚZOTT
Új szakaszba lépett a köztársasági elnök és a miniszterelnök politikai háborúja, Sulyok Tamás a neki kiszabott május végi határidő előtt jelezte, nem mond le a kormánytöbbség ultimátumára, Magyar Péter azonnali reakcióként már ma reggel, igazságügyminisztere társaságában felkereste az államfőt hivatalában, ahol a patthelyzet megmaradt. Ezután Magyar a Sándor Palota előtt – néhány ellentüntető bekiabálásai és rendőri elvezettetése közben – bejelentette, miután az elnök nem fejezi ki a nemzet egységét, az Alaptörvény módosításával elmozdítják pozíciójából, erre egy hónapos jogi előkészület szükséges, utódja megválasztásáig pedig a parlament elnöke gyakorolja majd az államfői jogkört. A találkozóról Sulyok azt közölte, azon egyértelművé vált, hogy személyre szabott jogalkotás következik, amit „az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevez”, ez pedig károsítja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését és „hatással lehet az uniós források lehívására is”. Magyar szerint a konfliktus kapcsán a Fidesz alkotmányos válság kirobbantására készül, Gulyás Gergely frakcióvezető úgy reagált, hivatalban lévő köztársasági elnököt „csak diktatúrában távolítanak el erőszakkal”.
2. HALAD MAGYAR ÚTHENGERE
Változatlan lendülettel igyekszik eltenni az új kormány útjából a NER alatt kinevezett, még hosszú mandátumú közjogi méltóságokat Magyar Péter. A miniszterelnök a május végéig adott ultimátum eredménytelensége után bejelentette, hogy a Sulyok Tamás elmozdítására szolgáló alkotmánymódosítás minden olyan más állami intézmény vezetőjére is vonatkozik majd, akiket a Tisza lemondásra szólított fel, vagyis az Alkotmánybíróság elnökétől a legfőbb ügyészen és a számvevőszék vezetőjén át a Médiatanács első emberéig. Eközben Magyar Péter a közmédia két vezérigazgatóját is felszólította a távozásra, miután az RTL híradója az MTVA hírigazgatójának a választás napjáig történt belső politikai beavatkozásait ismertette, a kormányfő ezért Papp Dániel és Altorjai Anita közmédiás csúcsvezetők lemondását követeli.
3. NEM CSAK ÜRES PAPÍR LESZ
Szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, s akár börtönbe is kerülhet majd az, aki „elfelejtett feltüntetni egy luxusjachtot vagy egy vadászkastélyt” – mondta Magyar Péter az Országgyűlésben. A kormányfő közölte, azt tervezik, bővítik az Integritás Hatóság jogköreit, s két év börtönt is kaphat, aki szándékosan nem valós vagyonnyilatkozatot ad le. Magyar azt is elmondta, hogy hivatalosan is benyújtották csatlakozási kérelmünket az Európai Ügyészséghez, amely így egészen 2021-ig visszamenőleg vizsgálhatja a magyar korrupciós ügyeket. Magyar azt is állítja, hogy elődjének, Orbán Viktornak saját luxusapartmanja volt abban a brüsszeli belvárosi palotában, amelyet a magyar adófizetők pénzéből vettek meg és újítottak fel, hogy onnan támogassák az európai szélsőjobbos erőket.
4. HÁROMMILLIÁRDBÓL ÁRADT A TISZA
Parlamenten kívüli pártként az államkasszából nem kapott pénzt 2025-ben a Tisza Párt, ennek ellenére 3,2 milliárd forintból gazdálkodhatott, amit több mint százezer magánszemély adott össze egyszeri vagy rendszeres átutalással. A Magyar Péter pártelnök-kormányfő által közzétett beszámoló szerint a pártot több mint hetvenezren támogatták rendszeresen kisebb összegekkel, 178-an ötszázezer feletti összeget adományoztak 422 millió forint értékben. (A legnagyobb, százmilliós összeggel a nagyvállalkozó Bige László és neje támogatta a Tiszát.) Ehhez jött még a Tisza webshopjának 98 milliós bevétele. A párt az évet 180 milliós pluszban zárta, a kiadásokra, Magyar Péter országjárására, a Tisza-szigetekre, a képviselőjelöltekre több mint hárommilliárdot költöttek.
5. AZ UTOLSÓ JÓ ÉV
Parádés évet zártak tavaly az Orbán Viktorhoz közel állók cégei. A volt kormányfő apja a kőbányáiból 1,4 milliárdot osztalékkal gazdagodott, míg anyja és egyik testvére a zalai tőzegbányájukból ötvenmillióval. Öccse, a vízumügybe keveredett Orbán Áron biztonsági cége kétmilliárdos bevétel mellett hetvenmilliót, míg unokaöccse, Orbán Dávid cége kétszázmilliót fizetett osztalékként. A kormányfői vő, Tiborcz István több száz milliós profitokat hagyott benn a milliárd feletti árbevétellel záró cégeiben, osztalékot csak ingatlanfejlesztő cégéből vett ki, százmilliót. Mészáros Lőrinc csak a Mészáros és Mészáros Kft.-ből 17 milliárdot vett ki osztalékként. Habony Árpád vagyonkezelő cégéből 8,8 milliárddal gazdagodott, míg Garancsi Istvánnal közösen vitt kaszinóüzlete 19,7 milliárd osztalékot fizetett, amiből Habonynak 6,6, Garancsinak 13,1 milliárd jutott. De Orbán sajtósának, Kaminski Fannynak a cége is hasított egymilliárdos árbevétellel.
6. TOVÁBBRA IS KÖZEL A BÓVLI
Sorban a második nagy nemzetközi hitelminősítő is megerősítette Magyarország adósbesorolását, amely továbbra is a befektetésre ajánlott kategória legalján áll, negatív kilátással – a Standard & Poor’s továbbra is a magas hiányt, az adósságot és a költségvetési mozgástér szűkösségét látja fő kockázatnak. Egy héttel korábban a Moody’s sem nyúlt a magyar besoroláshoz, így a három nagy hitelminősítő közül kettő továbbra is a bóvli előtti utolsó fokon tartja az országot negatív kilátással. Közben a GKI szerint májusban négyéves csúcsra emelkedett a gazdasági hangulatindex, főként azért, mert a fogyasztói bizalom nagyot javult a választások után. A forint árfolyama is ezt a bizalmi fordulatot árazza: az euró hétfőn közel ötéves mélypontra, 353 közelébe süllyedt. A forinterősödést az EU-s pénzek felszabadításáról szóló megállapodás és a javuló befektetői hangulat is támogatja.
7. LOBOGÓ LÁNGOKBAN
A magyar kormány és ellenzéke egy emberként ítélte el, hogy Szabadkán egy ballagó magyar diáktól két szerb fiatal elvette a nála lévő magyar zászlót, majd felgyújtotta. A tett ellen természetesen felszólaltak a vajdasági magyar szervezetek is, amelyek ugyanakkor méltatták az érintett iskolát is, amely előre engedélyezte a lobogót, s amelynek a tanárai azonnal közbeléptek a támadásnál, a vezetőség pedig feljelentette a rendőrségen a két elkövetőt.
8. NÁDAS NÉMET DÍJA
A legmagasabb német állami kitüntetést kapta Nádas Péter. Az írónak Frank-Walter Steinmeier német államfő adta át a köztársaság érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét, miután Berlinben köszöntötte tagjai sorában a Pour le Merite tudományos és művészeti rend. A 83 éves Nádast az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller köszöntötte, nemcsak íróként, hanem fotográfusként is, részleteket idézve Világló részletek című művéből. A közjó szolgálatáért adományozott legfontosabb német érdemérmet magyarként legutóbb 1998-ban Sólyom László kapta alkotmányjogászként, még köztársasági elnöki szolgálata előtt.
9. FRANCIA ÖRÖM, ANGOL BÁNAT
Nagyobb incidensek nélkül, kiváló hangulatban zajlott le Magyarország eddigi legnagyobb nemzetközi focieseménye, a Bajnokok Ligája döntője, amelyen a Párizs végül tizenegyespárbajban verte az Arsenalt. A PSG ezzel megismételte tavalyi diadalát, míg az idei angol bajnoknak továbbra sem sikerül felmutatnia a legrangosabb európai trófeát. Ennek ellenére többszázezres tömeg ünnepelte Londonban a hazatérő csapatot és az a pár tucat letartóztatás egészen elhanyagolható a Párizsban történtekhez képest. Ott ugyanis szokás szerint hatalmas gyújtogatásba és vandalizmusba fordult át az ünneplés: a sérültek (köztük tucatnyi rendőr) s a letartóztatottak száma is több százra rúgott.
10. KÉT SZÉL KÖZÖTT
Peru után most Kolumbiában is egy jobboldali populista és egy baloldali populista jelölt került be az elnökválasztás második fordulójába. Mindkét országban a jobboldalinak van nagyobb esélye a győzelemre. Peruban Keiko Fujimori elnökcsemete most próbálkozhat negyedszer, míg Kolumbiában Abelardo de le Espriella korábban egyáltalán nem volt politikus, és ahhoz az új latin-amerikai generációhoz tartozik, amelynek példaképe Donald Trump, valamint a közbiztonságon tömeges börtönbüntetésekkel javító salvadori elnök, Nayib Bukele, akit nemcsak ígéreteiben, hanem szakállviselésében is utánozni próbál kolumbiai rajongója.