1. NŐK A LEGMAGASABB POLCOKON
A Tisza Párt alelnökét, Forsthoffer Ágnes idegenforgalmi szakembert jelöli az új országgyűlés elnökének, a legnagyobb frakciót pedig a fővárosi közgyűlésben eddig hasonló pozíciót betöltő Bujdosó Andrea gazdasági menedzser vezeti majd. A Tisza kormányának 16 minisztere lesz, belőlük ma hetet meg is nevezett Magyar Péter pártvezető: Orbán Anita a külügy, Kármán András a pénzügy, Kapitány István a gazdaság és energetika, Hegedűs Zsolt az egészségügy, Ruszin-Szendi Romulusz a honvédelem, Gajdos László a környezetvédelem és Bóna Szabolcs az agrárium élére kerül. Az új kormányban lesz szociális, vidékfejlesztési, művelődési (benne a kultúra, sport, egyházak, tudomány, civilek és média), valamint digitális és technológiai minisztérium is. Magyar Péter május 31-ig adott határidőt a köztársasági elnöknek a lemondásra, ellenkező esetben megteszik a jogi lépéseket Sulyok Tamás eltávolítására.
2. VÉGÜL 71 SZÁZALÉKKAL NYERT A TISZA
A szavazatok száz százalékának összeszámlálása után a Tisza Pártnak 141, a Fidesz–KDNP-nek 52, a Mi Hazánknak 6 mandátuma lesz a parlamentben. A 106 egyéni képviselői helyből a Tisza 96-ot szerzett meg, három választókerületben a külképviseleteken szavazók és az átjelentkezettek fordították meg az eredményt, további három mandátumot eredményezve a Tiszának. (A megfordult eredmény egyik vesztese a Szabolcs megyei fideszes Simon Miklós, akit mentelmi joga védett meg több mint egy évtizedig a büntetőeljárástól.) A Fidesz–KDNP-nek végül 10 egyéni mandátumot sikerült szereznie, a Mi Hazánknak egyet sem. Nemzetiségi képviselő nem lesz a következő ciklusban. Listán a Tisza 45, a Fidesz–KDNP 42, a Mi Hazánk 6 mandátumot szerzett. A külképviseleti és átjelentkezett szavazatokból a Tisza még egy listás mandátumhoz jutott, a Fidesz–KDNP pedig egyet vesztett.
3. SAJÁT MELLKASÁN TAPOS A FIDESZ
Egymást érik a belső kritikák, sőt villongások a súlyos választási vereséget szenvedett Fideszben és holdudvarában. A párt csepeli képviselőjelöltje, Király Nóra vasárnap óta „hiányolja Orbán Viktor lemondását”, szerinte a frakciótagok cseréjénél jóval több kell a megújuláshoz, mert az elmúlt években valami félresiklott, s ő hiába jelezte kifogásait, „csatában nincs lehetőség ellentmondani a hadvezérnek”. Ennél hajmeresztőbb magyarázattal próbálkozott Jeszenszky Zsolt jobboldali véleményvezér, szerinte Orbán Viktor téli indiai körútján akaratán kívül „bálványimádást követett el, ami visszaütött” – erre rímel Kövér László azon megfejtése, hogy a választáson „most a Sátán győzött”. Kocsis Máté frakcióvezető „a kis házi árulókról, 0,1 százalék pénzéhes potyautasról” beszélt, megnevezve Wáberer György és Balogh Levente nagyvállalkozók mellett Borbás Marcsi gasztroműsorvezetőt, aki 3 milliárdot kapott műsoraiért – Borbás válaszul azt mondta, ez cége 16 éves gyártási költsége, nem ő vitte haza, ezért beperli a politikust.
4. A BEFAGYASZTOTT FORRÁSOK KIOLVASZTÁSA
„Előzetes tárgyalásokként” írta le az Európai Bizottság delegációja a Budapesten az elmúlt napokban lefolytatott egyeztetéseit a leendő új kormány képviselőivel. Ennek célja az volt, hogy már a kormány hivatalos felállása előtt előkészítsék a döntéshozatalt, ami ahhoz szükséges, hogy ne veszítsünk el 6,5 milliárd eurós uniós forrást, amit a jogállamisági kifogások és a korrupció miatt függesztett fel az EU. Ezt augusztusig kell teljesítenünk. A brüsszeli delegációt az EB-elnök erős embernek tartott kabinetfőnöke vezette, és a tárgyalások az uniós pénzeken kívül Ukrajnát is érintették. Megszólalt Ursula von der Leyen is, aki azt mondta, a magyarok megérdemlik a támogatást, de az előírt reformokat végre kell hajtani. Szerinte szigorú volt Brüsszel Orbán Viktorral szemben, hiszen 17 milliárd eurót fagyasztott be, ami hatalmas összeg egy ilyen kis ország számára, emiatt tovább gyöngült a magyar gazdaság versenyképessége, amiért a szavazópolgárok az urnáknál nyújtották be a számlát.
5. MINDEN MILLIÁRDÉRT LEHAJOLUNK
Bár az Európai Unióban befagyasztott ezer milliárdokhoz képest kis pénz, az új magyar kormány, ha siet, 92 milliárdot szerezhet gyorsan a norvégoktól is. Ezt a főleg Norvégia, kisebb részben Izland és Liechtenstein által összedobott, a civil társadalmat, a demokráciát és az emberi jogokat erősítő pénzt azért nem kapta meg az Orbán-kormány, mert ő maga akart dönteni az elosztásáról, amibe ezek az országok nem mentek bele. Oslóban most azt közölték, hogy már a nyárra szeretnének megegyezni az új kormánnyal.
6. ELTŰNNEK A KÓRHÁZI ARCFELISMERŐK
Az örömtáncával világsikert arató Hegedüs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje azt ígérte, hogy július elsejére leszerelik a kórházaknál az arcfelismerő rendszereket, amelyek a dolgozók munkaidejének betartását ellenőrizték. Az egészségügy megreformálását ígérő Hegedüs azt mondta, olyan rendszert akar felépíteni, ahol az őszinteség nem kockázat, hanem kötelesség. A reformot a minőségi mutatók mérésével és nyilvánossá tételével indítja el, mert ezek önmagukban is nyomást gyakorolnak a döntéshozókra, így rá is. Az orvosi kamara szerint az új kormánynak a szép szavak mellett nagyon sok pénzt kell majd az egészségügyre fordítania.
7. NAGY MÁRTONÉK BESZÁLLTAK SZÉLENERGIA-ÜZLETBE
Két hónappal a Fidesz választási bukása előtt lépett be a szélerőmű-bizniszbe a leköszönő nemzetgazdasági miniszterhez köthető üzleti kör. Nagy Márton és fivérének köre a hazai piac egyik legnagyobb projektjében 695 megawattos szélenergia-fejlesztési kapacitást szerzett meg, amely részben állami forrásokra épülő tőkeprogramokhoz kapcsolódik. Nagyék így Tiborcz Istvánhoz kötődő üzleti csoporttal közösen végezhetik Magyarország legnagyobb szélerőmű-fejlesztését 2030-ig. Nagyék egy olyan társasággal szereztek tulajdonrészt a szélenergia-projektben, amely mögött egy olyan magántőkealap áll, amelynek forrását 70 százalékban épp a nemzetgazdasági tárca biztosítja közpénzből.
8. KELETEN A HELYZET VÁLTOZATLAN
Miközben a világnak egyre jobban hiányzik a közel-keleti gáz és olaj, folyamatosan ellentmondásos hírek érkeznek az iráni háborúról. Egyrészt ismét elindult Pakisztánba az amerikai alelnök vezette delegáció, hogy az irániakkal tárgyaljon, ám Teherán még azt sem erősítette meg, hogy ott lesz a megbeszéléseken, annyira fel van háborodva azon, hogy Amerika nem oldotta fel az iráni kikötők blokádját. Márpedig a blokád csak szigorodott, az amerikai hadihajók már erőszakkal állítottak meg és foglaltak el egy azt megsértő iráni tankert. Előzőleg viszont iráni drónok és rakéták találtak el több hajót is, miután Irán közölte, ha az amerikaiak nem engednek, akkor ő sem, és továbbra is zárva tartja a Hormuzi-szorost. Mindeközben Donald Trump továbbra is megsemmisítő háborúval fenyegeti Iránt, ha az nem enged.
9. NEM ELEGEK AZ OROSZ BOMBÁK
Kijevben hat ember meghalt, tucatnyi megsebesült egy utcai lövöldözésben. Egy 68 éves férfi kezdett el járókelőket gyilkolni, majd egy boltban túszul ejtette a vásárlókat, végül a rendőröknek sikerült lelőniük. A rendőrök azonban nem lettek hősök, több olyan felvétel is nyilvánosságra került, amely azt mutatja, hogy a lövöldözés elején az egyenruhások menekülnek a helyszínről ahelyett, hogy megvédték volna a polgárokat és felvették volna a harcot a támadóval. Utóbbiról azóta kiderült, hogy Oroszországban született és élt a szakadár donyecki területen is, ám azt nem tudni, ennek van-e köze az ámokfutáshoz. Az ukrán rendőrség egyik vezetője mindenesetre már benyújtotta a lemondását.
10. MILÁK A HABOKBÓL
Egy év kihagyás után állt rajtkőre a kétszeres olimpiai bajnok úszófenomén, Milák Kristóf, aki a soproni országos bajnokságban rögtön hat számban is nevezett, s négy aranyérmet nyert jelenlegi edzettségi szintjével is. Milák első lett gyorson és pillangón egyaránt az ötven- és a százméteres távokon, ráadásul olimpiai címvédőként 100 pillangón magasan a világ idei legjobb eredményével csapott célba, s 50 gyorson a világranglista nyolcadik legjobb idejét úszta szezonkezdésként. A klubjában, a Honvédnál az év elején utolsó felszólításra szárazföldön újra edzeni kezdő 26 éves klasszis ezzel fő számában már elérte az idei párizsi Eb-szintet.