1. ATOMOT KÉRNEK A LENGYELEK

A lengyel elnök meghívta a vele ellentétes politikai táborba tartozó lengyel kormányfőt, egyeztessenek atomfegyverek Lengyelországba telepítéséről. Andrzej Duda elnök ismételten hangsúlyozta, hogy ő az orosz fenyegetés ellensúlyozására készen állna amerikai atomfegyvereket kérni, miközben Donald Tusk miniszterelnök egyelőre próbál minél óvatosabban nyilatkozni az ügyben. Az oroszok mindenesetre felháborodtak és nagyon veszélyes játéknak nevezték, amit Varsó művel. Eközben a francia elnök csaknem kétórás beszédben vázolta fel elképzeléseit és terveit Európáról, amiben szintén fő szerepet játszott az unió katonai megerősítése, igaz, nem Amerika főszereplésével. Emmanuel Macron szerint az európai fegyvergyártóknak kéne kapniuk az európai megrendeléseket, nem az amerikaiaknak, és sokkal jobban kéne védeni az európai gazdaságot, hiszen Washington és Peking is ezt csinálja.

2. TITKOSAK MARADNAK A KEGYELMEK

Nem tudhatunk meg többet sem az elmúlt évek legnagyobb botrányát okozó kegyelmi ügy hátteréről, se a jövőbeni kegyelmi ügyekről – az egyikről a bíróság döntött így, a másikról a kormánypárti képviselők. A Fővárosi Törvényszék elutasította azt a keresetet, amely közérdekre hivatkozva kérte ki K. Endre ügyének összes iratát. A bíróság szerint ezek bűnügyi személyes adatok, amelyeket nem lehet nyilvánosságra hozni. A fideszes többségű parlamenti bizottság pedig azt a DK-s javaslatot kaszálta el, amely a jövőben nyilvánossá tenné az elnöki kegyelmi döntéseket. S mivel a Fidesz tervei szerint a kegyelem igazságügyminiszteri ellenjegyzését is eltörlik, így az államfő teljes titokban adhat majd bárkinek kegyelmet.

3. CSÚCSON A KÖZINTÉZMÉNYEK ADÓSSÁGA

Az államkincstár adatai szerint történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra nőtt a közintézmények lejárt tartozása. Az adósság ráadásul egyre gyorsabban nő, csak az elmúlt hónapban több mint 20 milliárddal emelkedett, december óta pedig 68 milliárd dal nőtt az intézmények tartozásállománya, amely így március végére megduplázódott. Az 559 magyar költségvetési intézmény közül minden második adósságot görget maga előtt. A MÁK adataiból az is kiderül, hogy a lejárt számlák többsége – 85 milliárd – kifizetetlen árú vagy szolgáltatás, a közüzemi adósság 22 milliárd, míg az állam felé – adók és járulékok címén – csak 1,3 milliárddal tartoznak, de van még 21 milliárdnyi „egyéb” tartozás is.

4. NŐTT A FOGLALKOZTATOTTSÁG, MÁR TÖBB MINT 100 EZER A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓ

Márciusban 38 ezerrel 4,746 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, 217 ezer a munkanélküli száma, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalék volt a KSH adatai szerint. Az első negyedévben a tavalyinál 29 ezerrel dolgoztak többen, összesen 4,7 millióan. A külföldön dolgozók száma 109 ezer, ez nem változott. A munkanélküliek száma 30 ezerrel 229 ezerre nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6-tal 4,6 százalékra. Februárban több mint 100 ezer külföldi dolgozott Magyarországon, 13 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

5. RINGBE SZÁLLNAK A KORÁBBI FIDESZES BOTRÁNYHŐSÖK

A költségvetési csaló, a vak komondor, a fák nélküli lombkorona-sétány – az egykori fideszes vidéki politikusok emlékezetes botrányaira visszatekintve ma az a közös pont bennük, hogy főszereplői, tetteiket feledve idén is indulnak az önkormányzati választáson a polgármesteri székért. A börtön árnyékában ítéletre váró korábbi fideszes parlamenti képviselő, a bűnszövetkezetben milliárdos károkozással vádolt Simonka György, a békési Pusztaottlaka kiskirálya függetlenként indul, de azért lesznek ellenfelei is. Visszatérne a nőverő, vak komondoros (abban megbotolva tört volna el élettársa orra és járomcsontja) Balogh József is, ő Fülöpháza polgármestere lenne újra, ő is függetlenként. És hiába az uniós támogatásból pusztába kiállított lombkorona-sétány skandalluma, újraindul Filemon Mihály polgármester is Nyírmártonfalván, ugyancsak függetlenként.

6. ELŐSZÖR TARTANAK SZÓBELI FELVÉTELIKET AZ EGYETEMEK

Hosszú idő után ismét tarthatnak szóbeli felvételi vizsgákat az egyetemek. Főleg az orvosképzők éltek a lehetőséggel, a jelentkezők személyiségéről akarnak ily módon képet kapni. A Semmelweis Egyetem önéletrajzot, motivációs levelet és tanári ajánlást is kért a jelentkezőktől, akiknek egyetemi oktatóvideók megnézésével is készülniük kellett a szóbelire, ahol szituációs feladatsorral a személyiségükről kaphattak benyomást a vizsgáztatók. Ily módon 3500 jelentkezővel 93 bizottság beszélgetett el, azt azonban nem sikerült kifogástalanul megoldaniuk. Előfordult néhány bizottságnál, hogy provokatív kérdéseket tettek fel, vagy sértő megjegyzések hangzottak el a jelentkezőre, az egyetem a panaszok kivizsgálását ígéri.

7. AZ ORBÁN-LÁNY BARÁTNŐJE 3,5 MILLIÓÉRT DOLGOZIK A NER-NEK

Jakab Zsófia, a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a barátnője márciusban 500 ezer forintos fizetésemelést kapott a Magyar Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatójaként, a havi bére ezzel bruttó 2 millióra nőtt. A másfél milliós miniszteri biztosi fizetését is figyelembe véve, amit a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért kap a nemzetgazdasági tárcától, az államtól 3,5 milliós fizetést kap. Jakab 2014-ben szerzett marketing mesterdiplomájával már öt éve dolgozik kiemelten fizetett állami pozíciókban, volt, amikor két állást is beöltött havi 4 millióért.

8. A TENGERÉSZGYALOGOSOK KI, A HONVÉDEK BE

Az amerikaiak helyett is nekünk kell megvédenünk a sokat szenvedett Csád népét, legalábbis Washington bejelentette, hogy Niger után Csádból is kivonja katonáit. A döntés elvileg ideiglenes, és az sem egyértelmű, hogy az ott állomásozó mintegy száz katonából hányat érint – ezt az egy hónap múlva esedékes elnökválasztás után lehet majd tisztán látni. A lépés két szempontból is érdekes: egyrészt Csád a kevés térségbeli ország egyike, amely eddig megmaradt a Nyugat oldalán, ellentétben például az oroszbarát fordulatot végrehajtó, a francia és amerikai katonákat oroszokra cserélő Nigerrel. Másrészt a koldusszegény, instabil afrikai ország a magyar miniszterelnök fiának a szívügye, Orbán Gáspárnak többször is tárgyalt az ottani vezetőkkel és sajtóértesülések szerint oroszlánrésze volt abban, hogy a magyar parlament megszavazta, hogy még idén kétszáz katonát küldjünk Csádba.

9. A SZLOVÁK KÖZMÉDIA ELFOGLALÁSA

RTVS-ből STVR, de micsoda különbség: ma fekete ruhában mentek dolgozni a szlovák közmédia munkatársai, miután a Robert Fico vezette kormánykoalíció szervezeti átalakítással, a médiatörvény újraírásával akarja megzabolázni a közszolgálati intézményeket – a példa két irányból is ragadós lehet, Orbán Viktor a minta, de az új lengyel kormány sem finomkodott a hatalomátvételnél – márpedig Fico célja sem más, mint megszabadulni a közmédia eddigi vezetőitől. Eközben szó szerint saját háza táján sepreget a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt részeges botrányairól hírhedtté vált vezérének, Jan Slotának az utóda, a kormánykoalícióban résztvevő Andrej Danko, aki még januárban Pozsonyban egy jelzőlámpa-oszlopnak ütközött autójával, hogy aztán elhajtson. A sérült autó nyomai később Danko házáig vezették a rendőrséget, de másnap a szonda már nem mutatott ki alkoholt, a pártelnök jogsiját két évre elvették, ő pedig ma önkéntesként utcát takarított, hogy mérsékelje a botrány következményeit.

10. KULTUSZFILMEK RENDEZŐJE HUNYT EL

A legendás magyar társadalmi akciókrimi, a Dögkeselyű, főszerepben Cserhalmi Györggyel, vagy a fergeteges és szellemesen kritikus balatoni szatíra, a Veri az ördög a feleségét Pécsi Ildikóval, de ott A nagy generáció és a Vadon is – 82 évesen elhunyt e kultikus mozik rendezője, András Ferenc. A Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett direktor filmgyári asszisztensként kezdte Ranódy László, Máriássy Félix, Fábri Zoltán és Sára Sándor tanítványaként, 1969-ben vették fel a színművészetire. Miután aláírta a csehszlovák diktatúra elleni Charta 77-kiáltványt, évekig nem forgathatott, a rendszerváltás után a Duna tévében vitt szinkronműhelyt, s néhány éve elvállalta a tanítást a botrányok után átalakult új színművészetin.