1. TOVÁBB GAZDAGODTAK A NÁBOBOK

Egy év alatt 182 milliárddal gyarapodva 1604 milliárd forintra nőtt a vagyona Mészáros Lőrincnek, így idén is ő vezeti a 100 leggazdagabb magyar listáját. A második az OTP-elnök Csányi Sándor, vagyona 820 milliárdról 935 milliárdra nőtt. Megőrizte harmadik helyezését a gépgyártásban érdekelt Felcsuti Zsolt is, vagyona 526 milliárdról 594 milliárdra dagadt. A top 10-ben van az idén is Veres Tibor (492 milliárddal), Gattyán György (432), Szíjj László (418), Jellinek Dániel (355), Jászai Gellért (333) és Széles Gábor (317), új szereplőként került be a félvezetőiparban sikeres Pavelka Tibor 309 milliárdos vagyonával. A top 10 vagyona 12 százalékkal nőtt 2026-ra, becsült összértéke már 5790 milliárd, ami a teljes százfős lista 12,6 ezer milliárdos vagyonának 46 százaléka. A NER-közelinek tartott leggazdagabbak is szépen gyarapodtak: Garancsi István a tizenegyedik lett 222 milliárddal, Paár Attila a 22. helyen áll.

2. A HAZA PARLAMENTI ÁRULÁSA

A miniszterelnök szerint a Fidesz képviselői „ma újra elárulták a hazájukat” azzal, hogy nem szavazták meg az uniós pénzek megszerzéséhez szükséges törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalását a parlamentben. Ennek része a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése és az Integritás Hatóság megerősítése is. Az igazságügyminiszter azt mondta, ezek a uniós pénzekhez szükséges jogszabályok nem a migrációról vagy az ukrán uniós csatlakozásról szólnak, miközben a fideszes szónokok szerint a javaslatok a szuverenitás feladását jelentik, a sürgősséghez azért nem járultak hozzá, hogy megismerjék a polgárok a 110 oldalnyi brüsszeli feltételt, az alapítványok felszámolását pedig még az EU sem kérte. A Tisza azonban átvitte a gyorsított eljárást, így az általános vita után a parlament jövő hét elején már szavazhat is a témában.

3. MAGÁRA ISMER ORBÁN A TILTÁSBAN

Nevetséges döntésnek nevezte egy interjúban Orbán Viktor azt, hogy a parlament nyolc évre korlátozta a miniszterelnöki tisztség betölthetőségét a 1990-es rendszerváltástól kezdődően. Ez az alkotmánymódosítás Orbán szerint csakis róla szól, miközben vicces dolog „bárkit is eltiltani a néptől”. A volt kormányfő szerint az emberek többre vágytak annál, amit a Fidesz ígérhetett, most „jöhet a kipróbálás”. Orbán Hatvanpusztát műbalhénak tartja, a korruptságukat propagandának, mert a Tisza mögött közben „az egyik legnagyobb magyar fehérgalléros bűnöző áll” – utalt Bige László milliárdosra. Orbán Viktor nem lát hibát a leegyszerűsített kampányüzenetekben, mert azok Obama és Trump esetében is működtek, viszont elismerte, elvesztették az árnyaltabb hangot igénylő értelmiséget – itt a Professzorok Batthyány Körét említette. A Lex Orbán ügyében megszólalt a Tisza egyik vezetője is, Radnai Márk szerint a törvénnyel nem politikai taktikázás valósult meg, hanem egy világos, már 2024-ben kimondott kampányígéret.

4. GAZDÁKAT KERES A VERESÉG

Nincsenek jó napjai a Fidesz nagyot bukó kampányát vezető Orbán Balázsnak, aki brüsszeli EP-képviselősége előtt átmenetileg ült be a magyar parlamentbe, ahol nem kímélte az új miniszterelnök, aki a „világ leggyávább magyarjának” nevezte a Nagy Imrére való emlékezés kapcsán, utalva egy korábbi oroszokkal kapcsolatos kijelentésére, valamint Magyar Péter megköszönte Orbánnak a tiszás kétharmadot is. Ennél még fájóbb ütést kapott az általa felügyelt fideszes MCC Press vezetőjétől, aki szerint Orbán Balázsra „nagy volt a kabát és arroganciával tömte ki”, miközben az MCC ma már „Magyar Péterék kegyétől függ”, Orbán pedig semmit nem tett az alapítvány megmentéséért a kormányváltás óta. Közben az egyik belső fideszes kritikus, Király Nóra volt képviselőjelölt pedig arról beszélt, a párt kongresszusán nem néztek szembe a kudarccal, pedig „azokat kellene nyugdíjazni, akik még mindig félelemmel akarják egyben tartani a jobboldalt”.

5. MOST TIBORCZ PANASZAI JÖHETNEK

A Vitézy Dávid vezette közlekedési és beruházási tárca megakadályozta, hogy a MÁV leszerződjön a milliárdos Orbán-vő Tiborcz István érdekeltségeivel. A miniszter megtiltotta az állami vasúttársaságnak a 2027-es éven túli kötelezettségvállalást, így eredménytelenné vált a vonatpótló busztender a MÁV és a GYSEV vonalaira. A Tiborcz érdekeltségébe tartozó két cég nettó 1,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte a közbeszerzést, ki is hirdették, de a Vitézy-minisztérium az utolsó pillanatban leállította a folyamatot.

6. BIZTOS A BÁNTALMAZOTTAKNAK

Most már hivatalosan is van biztosa a gyermekvédelmi intézményekben történt bántalmazásoknak: a szociális- és családügyi miniszter Vaskuti Gergelyt, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pszichológus-kriminológusát nevezte ki erre a feladatra. Kátai-Németh Vilmos szerint a szakembernek nemcsak az egyes bűneseteket, hanem a rendszerszintű működési zavarokat is fel kell tárnia és javaslatot kell tennie, hogyan szüntessék meg azokat.

7. NGO-AGGODALOM MIGRÁNSOZÁS MIATT

Nem kíméli az új kormányt sem a dicséret mellett az Amnesty International. A nemzetközi emberjogi szervezet a korábbi gyűlöletkeltő fideszes kormányzati nyelv megváltozását üdvözli, a „működő és emberséges” ország szlogenje elnyerte tetszését, ahogyan az LMBTQ-ügyekben történt tiszás „leszámolás is a korábbi kirekesztő retorikával”, ám jóval elégedetlenebb a migránstéma verbális kezelésével. Az Amnesty azt még elfogadja, hogy a Tisza „a Fidesz korábbi hazugságait akarja bemutatni”, ám azt már nem, ahogyan a napokban Magyar Péter és több párttársa csúcsra járatta „az Orbán Viktoréktól tíz éve megszokott és megutált kirekesztő migránsozást”. A szervezet szerint „az emberséges Magyarország nem így beszél”.

8. NEHEZEN ALAKUL A ROMÁN KORMÁNY

Nem ért véget a kormányválság Romániában, az elnök által először kiszemelt kormányfőjelölt ugyanis nem volt képes többséget összekovácsolni, de már megvan az új próbálkozó. Az előző, nehéz gazdasági és költségvetési helyzetet öröklött kormányt még május elején buktatta meg közösen a szélsőjobb és a balközép, de az utóbbi azt mondta, hogy más mérsékelt jelöltet megszavazna. Ugyanakkor azzal, hogy a szocdemek saját koalíciós kormányukat buktatták meg, végképp elidegenítették maguktól a jobbközép koalíciós pártokat, amelyek most már egyáltalán nem akarnak szocdemeket a kabinetben. Ezt a helyzetet nem tudta feloldani az államfő által először kormányfőnek jelölt EP-képviselő, s egyelőre nem látni, mi volna a megoldása az új jelöltnek, a nemzeti liberálisok alelnökének, miközben az RMDSZ a szélsőjobbal való együttműködéstől tartva nem venne részt Adrian Vestea esetleges kormányában.

9. A FELNŐTTEK SZERINT JÓ LESZ

Nagy-Britannia is követi azon országok egyre bővülő listáját, ahol eltiltják a fiatalokat a közösségi médiától. Keir Starmer kormányfő bejelentette, hogy a korlátozás a 16 év alattiakra vonatkozik és jövő tavasszal lép majd életbe. A kormány felmérése szerint a szülők 89 százaléka egyetért a döntéssel, amely érinteni fogja az Instagramot, a Tiktokot, a YouTube-ot, az X-et és a Facebookot is, de nem fog vonatkozni az olyan üzenetküldő alkalmazásokra, mint például a WhatsApp.

10. PALOTÁBÓL BÖRTÖNBE

Tovább mélyül a norvég királyi ház krízise, miután nemi erőszakért négy év börtönre ítélték a koronahercegné fiát. A négy erőszakból végül kettőben találták bűnösnek a 29 éves fiatalembert, aki a koronahercegnő egyik előző kapcsolatából származik. A bírák azt is elutasították, hogy anyja súlyos betegségére hivatkozva szabadlábra helyezzék a fiút. A koronahercegné – akiről nemrég az is kiderült, hogy jó viszonyban volt a hírhedt amerikai szexragadozóval, Jeffrey Epsteinnel –, ugyanis gyógyíthatatlan beteg, s tüdőátültetésre vár. A botrányok miatt a királyi ház támogatottsága a korábbi 80 százalékról 60 közelébe csökkent.