1. MAGYAR ORBÁN ELŐTT
Habár novemberben még fej-fej mellett álltak a miniszterelnöki alkalmassági versenyben, mostanra a Medián új felmérése szerint Magyar Péter megelőzte Orbán Viktort, és 54-46-ra vezet a regnáló kormányfő előtt. Az elmozdulást azért árnyalja a kutatásban az, hogy Orbánt kétszer annyian találják „teljesen alkalmasnak”, mint Magyart, aki az „inkább alkalmas” minősítés magas arányával került vetélytársa elé, ráadásul a két politikus közül az ő teljes alkalmassági megítélése saját táborában is gyengült. Megmérette magát a Mediánnál Hadházy Ákos független képviselő is, s arra jutott, hogy győzelmi eséllyel indul képviselőjelöltként Zuglóban, népszerűsége a tiszás szimpatizánsok körében a legmagasabb. Hadházy önálló párt alapításával is csak 42 százalékos elutasítottságot kapott, de ilyen lépésre nem készül a kormányváltás érdekében. Közben Orbán Viktor mesterséges intelligenciával készült videóban brüsszelezi össze Magyar Pétert, tegnapi fórumán pedig nyílt kimenetelű harcnak nevezte a választási küzdelmet.
2. LÁZÁR A PÁCBAN
Nem alakul a legjobban Lázár János kampánykaratézása cigányozós beszédét követően, ugyanis a rendőrség megcáfolta a politikus állítását, miszerint onnan tudott az ellene tüntető romák állítólagos bűnlajstromáról, hogy igazoltatták őket a fórum megzavarásakor. A megyei rendőrök nem igazoltattak Gyöngyösön, amire viszont Gulyás Gergely miniszter úgy próbálta védeni Lázárt, hogy kollégája „okkal gondolhatta”, hogy történt igazoltatás, ahogyan sajtóinformációk is voltak erről. A 21 Kutatóközpont mérése szerint egyébként a polgárok 55 százaléka szerint Lázárnak le kéne mondania a „vécépucolós beszéd” miatt, ráadásul a fideszes szavazók ötöde is így gondolja. Magyar Péter Tisza-elnök közben egy olyan fotót mutatott be, amin együtt látható az őt lefejezéssel fenyegető bajóti cigány férfi Erős Gábor fideszes jelölttel.
3. A BÍRÓSÁG DACOL A KORMÁNYDÖNTÉSSEL
Habár kedden este megjelent a kormányrendelet arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás befizetése ellen visszamenőlegesen sem illeti meg a jogvédelem az önkormányzatokat, vagyis a bíróságoknak meg kell szüntetniük a folyamatban lévő pereket, a Fővárosi Törvényszék éppen ennek ellenkezőjét lépte. A testület ugyanis megtartja a főváros és az állam közti jogvita következő tárgyalási napját is március 16-án, a törvényszék végzésében kitér a helyzetre és megállapítja, hogy a kormányrendelet „sérti a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenséget, valamint a visszaható hatály tilalmát”. A bíróság éppen ezekért egyedi normakontroll-eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál.
4. GYENGE KISKERESKEDELEM, FEGYELMEZETT ADÓSOK
A karácsonyi szezon sem tudta érdemben növelni a decemberi kiskereskedelmi forgalmat tavaly. Novemberhez képest csupán 0,2 százalékkal nőtt, míg 2024 decemberéhez képest 3,5 százalékkal bővült a KSH friss adatai szerint. Tavaly egész évet nézve 2,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, alig többel, mint 2024-ben. Ennél sokkal jobb tendenciát mutat, hogy 2025 végére 449 ezerre csökkent a BAR-listán nyilvántartott lakossági hitelmulasztások száma, ilyen kedvező adat két évtizede nem volt. A nyilvántartásba akkor kerül fel valaki, ha a minimálbért meghaladó hiteltartozása van és ezt több mint 90 napig nem rendezi. A vállalkozások fizetőképességi helyzete is javult, a fennálló késedelmek száma egy év alatt ezerrel, 15 ezerre csökkent. Ma egyébként kétéves csúcson volt a forint árfolyama, 378,3-ig ment az euróval szemben.
5. ELBUKOTT HÉV-TENDER
Eredménytelenül zárult a MÁV által kiírt tender 54 új HÉV-vonat beszerzésére. A tegnap lejárt határidőig a gyártók szerint vállalhatatlan egyedi kivitelezési feltételek miatt egy cég sem tett ajánlatot. A tender meghiúsulása miatt a tervezett 114 milliárd forint uniós forrást se tudja már a magyar állami vasút felhasználni. A közlekedési tárca közleményben tudatta, hogy módosított feltételekkel a lehető legrövidebb időn belül új tendert írnak ki, amelynek fedezetét akár hazai forrásokból is biztosítják. Mindeközben Lázár János közlekedési miniszter már száz kínai vonat beszerzését ígéri, decemberben még csak hetvenről volt szó. A vásárlást két éven belül megoldanák – a közbeszerzés kiiktatásával. A CRRC emeletes motorvonatáról lehet szó, amely Ausztriában már megszerezte a szükséges európai engedélyt.
6. KÉSIK A PÁZMÁNY CAMPUS ÉPÍTÉSE
Azonnali jogvédelmet rendelt el a bíróság a Pázmány Campus építési engedélyével szemben, aminek halasztó hatálya van, vagyis nem jelenti az engedély elleni per végleges lezárását. A VIII. kerület és a fővárosi önkormányzat azért indította pert, mert a nemzeti emléknek számító Eszterházy- és Károlyi-palotában olyan bontási és átalakítási munkákat is jóváhagyott az építési engedély, amelyeket utólag nem lehetne helyreállítani. Józsefváros önkormányzata korábban a Magyar Rádió volt székházának bontási engedélyét is megtámadta, de a bíróság tavaly februárban azt jóváhagyta. Júliusban a kormány rendeletet alkotott arról, hogy a Pázmány Campus beruházásnál az építési törvény szabályait nem kell figyelembe venni.
7. MERCEDES-FÉK, BMW-GÁZ
Visszafogja termelését a kecskeméti Mercedes-gyár, áprilisig egyes területeken az egy műszakos munkarendre állnak át. A hivatalos magyarázat szerint az egymilliárd eurós gyárbővítéssel együtt az üzemet új modellek gyártására készítik fel (ide hozzák át Németországból az A-osztályú kompakt limuzinok gyártását), de adatok szerint tavaly január és szeptember között 43 százalékkal esett vissza a termelés a gyárban – hasonló fékezés tapasztalható a győri Audi-üzemben is kétszáz fős munkaerő-csökkenéssel. Eközben viszont a debreceni BMW-nél a gázra lépnek, ott éppen második műszak indítására készülnek a 2026 végéig lekötött gyártókapacitás miatt, s a szegedi BYD-üzemben is felfutás van, majdnem ezer dolgozó felvételénél tartva.
8. ÚJABB MAGYAR HALT BELE A SOROZÁSBA
Magyarország szankciókat vetett ki a sorozásokban részt vevő ukrán katonatisztekre, miután újabb kárpátaljai magyar halt meg tisztázatlan körülmények között. A 41 éves beregszászi férfit január elején munkából hazafelé tartva állították meg és vitték el annak ellenére, hogy családja szerint korábban háromszor is hivatalosan alkalmatlannak nyilvánították szívbetegsége miatt. Tíz nappal később kiképzés közben meghalt, az orvosi jelentés szerint tüdőgyulladás okozta szív- és légzési elégtelenségben. A magyar kormány most három ukrán katonai vezető kitiltásáról döntött, akik elvileg ezek után nem léphetnek be, nemcsak Magyarország, de az Európai Unió területére sem, bár kérdés, hogy ezt a Kijevet támogató európai országok mennyire fogják betartani.
9. CSAK A HADIFOGLYOK ÖRÜLHETNEK
A második tárgyalási forduló is az elsőhöz hasonló eredménnyel, illetve eredmény nélkül zajlott le az Egyesült Arab Emírségekben az oroszok, ukránok és amerikaiak között. Bár mindhárom delegáció pozitívan nyilatkozott a megbeszélésről, az egyetlen pont, amiben meg tudtak állapodni, az egy újabb néhány száz fős fogolycsere. Az orosz külügyminiszter bírálta a NATO főtitkárának Kijevben elmondott beszédét is, amelyben Mark Rutte a békemegállapodás után katonákat és mindenféle segítséget ígért Ukrajnának. Közben a héten újrakezdődtek az orosz légicsapások az ukránokat meleggel, árammal és vízzel ellátó infrastruktúra ellen, jóllehet továbbra is nagyon hideg van. Az amerikai elnök mindenesetre megdicsérte a Kremlt a több napos önmegtartóztatásért.
10. KÉSŐBB, DE NEM SOHA
Már február van, de csak mostanra lett idei költségvetése a franciáknak és az is kész csoda, hogy egyáltalán sikerült tető alá hozni a büdzsét. A kisebbségi kormánynak eleve esélye sem volt, hogy a képviselők többségét a javaslat mögé állítsa, ezért rendelettel hirdette ki a költségvetést, amivel azonban több bizalmatlansági szavazás előtt is utat nyitott. Ezeket végül mind megnyerte, köszönhetően a szocialisták tartózkodásának, akik viszont ezért a francia elnök egyik nagy eredményének tekintett nyugdíjreform kiherélését kérték – és kapták meg. Szintén az alkuk miatt idén alig sikerül csökkenteni a fenntarthatatlan hiányt, igaz, legalább a védelemre több pénz jut.