1. NEM GONDOLTÁK KOMOLYAN

Az előző kormány a rendőrség és feltehetően a titkosszolgálatok bevetésével, két minisztere pedig személyes nyomásgyakorlással próbálta akadályozni a korrupcióellenes Integritás Hatóság munkáját, erről maga Biró Ferenc elnök beszélt egy interjúban. Két éve Tuzson Bence igazságügyi és Bóka János európai ügyekért felelős miniszter behívta Birót, és arra kérték, vegyen vissza a tevékenységéből, mert csak azt várják tőle, igazolja Brüsszel felé az uniós források lehívásához szükséges követelmények teljesülését. Miután ő erre nem volt kapható, büntetőeljárás indult ellene Biró szerint egy kreált ügy miatt. Úgy véli, a titkosszolgálat okozott koccanásos balesetet a hivatali autóját épp vezető nejének, amihez rendőrt hívtak. Ezt házkutatások követték a lakásukon és a hatóságnál, s végül vádat emeltek ellene. Szerinte a korrupció az elmúlt 16 évben hatvanezer milliárd forint kárt okozott az országnak.

2. ZŰRÖS ÜGYEK A NER HAGYATÉKÁBÓL

Hullanak a csontvázak a NER szekrényéből. A volt nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton a magángépet és a luxusszállodai lakosztályokat részesítette előnyben hivatali útjain: például Párizsba 14 millióért, Davosba 30 millióért került a repjegy, utóbbi helyen négy napra ötmillióba került a szállása. Szijjártó Péter volt külügyminiszternek is válaszolnia kell előbb-utóbb arra, hogy a Covid idején miért vett 17 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárdért, amikor nem is volt ennyihez szakképzett ápoló. A megmaradt 12 ezer fölösleges gép raktározása eddig 2,3 milliárdba került. A legbizarrabb történet a korrupciós ügye miatt letartóztatott II. kerületi polgármesterhez, Láng Zsolthoz fűződik. Állítólag ő tiltatta le a 2010-es évek népszerű rádiójátékát, az Időfutárt, mert a sci-fi főgonoszának főhadiszállása véletlenül ugyanazon a címen állt, ahol később ő épített házat.

3. KICSIT KEVESEBB LETT, MARADHAT?

Elfogadta az Országgyűlés a képviselők alapfizetésének eddigi bruttó 2,2 millió forintról bruttó 1,3 millióra csökkentését, ugyanakkor a különböző parlamenti tisztségekért és bizottsági helyekért járó plusz pénzeken emeltek, így végül a teljes csökkenés 10-30 százalék között lesz. Jelentősebb, hogy a Tisza mellett a Fidesz és a Mi Hazánk frakciója által is megszavazott új törvény 30-52 százalékkal csökkenti a lakhatási, irodabérleti és asszisztensi kereteket is, továbbá megszünteti a mobiltelefon-költségtérítést és a budapesti képviselők üzemanyag-támogatását. Ezentúl arra se lesz lehetőség, hogy a képviselők és a frakciók a fel nem használt parlamenti támogatásaikat a pártjaiknak utalják át.

4. MAGYAR SZEMBESZÁLL A TÜNTETŐKKEL

Máris beindult az ellenzékbe szorult jobboldal tüntetési aktivitása, a hétvégén előbb a migrációs paktum ellen tiltakoztak Fidesz- és Mi Hazánk-politikusok részvételével, a felvonulókat a Miniszterelnökség épületénél az erkélyről megtapsolta Magyar Péter, majd nemzeti zászlót lengetett a dühösen káromkodó (nem túl nagy) tömegnek, kormánya pedig újfent leszögezte, elutasítják a migrációs kvótákat. Vasárnap aztán a Sándor-palota előtt gyűlt össze néhány ezres tömeg, hogy a miniszterelnök által távozásra felszólított közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett tartsanak szimpátiatüntetést fideszes sajtóaktivisták és újságírók szervezésében, Magyar pedig egy bejegyzésben élcelődött az összegyűlt tömeg kicsinységén.

5. MÉDIATÖRVÉNY FÉNYSEBESSÉGGEL

Eleget tett a miniszterelnök távozási felszólításának a közmédia két csúcsvezetőjének egyike, beadta ugyanis felmondását a Médiatanács elnökénél Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója, aki (le)lépését azzal indokolta, hogy az új kormány a közszolgálati műsorszolgáltatás teljes átalakítását tervezi. A korábban jogerősen is hírhamisítónak bizonyult vezető önkéntes búcsúja után Magyar Péter hétvégi ígérete szerint ezen a héten következhet egy új átfogó médiatörvény benyújtása. Tarr Zoltán miniszter a terület uniós biztosának nemrégiben lezajlott látogatásakor még társadalmi párbeszédet ígért a törvény parlamenti tárgyalását megelőzően.

6. NYOLCIG TANULNÁNAK SZÁMOLNI

„Ki a kommunistább?” vitába bonyolódott egymással a közösségi médiában az oktatási miniszter és a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. A konfliktus előzményeként Lannert Judit első miniszteri interjújában azt mondta, a jelenlegi hat- és nyolcosztályos gimnáziumok „leginkább azt szolgálják, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát”, s egy későbbi megszólalásában is célzott ezek esetleges megszüntetésére. Lannert szerint a felmérések számai alapján ezek a középiskolák ugyan magasabb szintről indulnak, de aztán ugyanolyan tempóban haladnak, úgyhogy a szisztémát felül fogják vizsgálni. Gulyás Gergely fideszes vezető erre úgy reagált, hogy „a kommunizmus óta nem volt példa a négyosztályos középiskolai modell társadalomra kényszerítésére”, ráadásul egyeztetések nélkül. Lannert Judit válasza szerint a kádárizmus centralizált oktatási modelljét éppen a Fidesz hozta vissza, s igenis felül kell vizsgálni a „mindenkit megkínzó középiskolai felvételi rendszert”.

7. NEM TUDJÁK ABBAHAGYNI

Gyakorlatilag összeomlott az iráni tűzszünet, legalábbis az a része, amely Irán és Izrael között fennállt. Teherán ugyanis egyre nehezebben viselte, hogy Izrael szerint a fegyvernyugvásnak nem része a libanoni Hezbollah, amelyet egyre keményebben támadott a zsidó állam. Emiatt aztán Irán rakétákat lőtt ki Izraelre, amelyek nagy kárt nem okoztak, nem úgy, mint az azt követő izraeli megtorló csapások Irán ellen. Megint Amerika volt az, amelyik megpróbálta leállítani Izraelt, ám kérdés, sikerül-e, mert Teherán hangsúlyozta, hogy a jövőben is meg fogja védeni libanoni szövetségesét. A feszültség miatt ismét megközelítette a száz dollárt az olaj hordónkénti ára.

8. PUTYIN: NYET

Az amerikai elnök után az európai vezetők is lelkesen fogadták, hogy Volodimir Zelenszkij személyesen tárgyalna Vlagyimir Putyinnal. Erről a brit miniszterelnök, a francia elnök és a német kancellár beszélt Londonban, ahol találkoztak Zelenszkijjel, akit megint támogatásukról biztosítottak és arról, hogy a béke előfeltétele nem lehet a Moszkva által kért területek átadása. A tárgyalások iránti lelkesedés azonban egyoldalú, Putyin ugyanis gyorsan közölte, hogy a jelenlegi helyzetben semmi értelmüket nem látja. Legalábbis nyilvánosan, Zelenszkij szerint ugyanis Putyin a Londonban élő orosz oligarchát, Roman Abramovicsot küldte hozzá kipuhatolózni, milyen engedményekre lenne készen Kijev, ám az ukrán elnök neki is azt mondta, hogy nem adnak át területeket, egy esetleges tűzszünetnek a jelenlegi frontvonalak mellett kell életbe lépnie.

9. BENT IS LESZNEK, KINT IS LESZNEK

Ugyan egyre kevesebben mennek el, de a jelek szerint nem sikerül leszokni az előrehozott választásokról Koszovóban, ahol bő egy év alatt a harmadikat zavarták le igazi győztes nélkül. Mindössze a választópolgárok jó harmada ment el, s ugyan a kormányfő, Albin Kurti pártja nyert, de nincs többsége. A koszovói instabilitás és az ebből is adódó albán-szerb feszültség nehézzé teszi az egész térség uniós csatlakozását, mint az a napokban Montenegróban tartott első EU-Nyugat-Balkán csúcson is kiderült, ahol az uniós vezetők megint meglebegtették, hogy az új tagok először csak korlátozott jogokat kapnának.

10. CSAVAROK A ROLAND GARROSON

Nem hoztak meglepetést a döntők a meglepetésekkel teli francia tenisztornán, ahol mind a női, mind a férfi fináléba csak olyanok jutottak be, akik még soha nem nyertek Grand Slam trófeát. A két döntőben aztán már a két esélyes a tőle elvárható módon behozta a másfél orosz győzelmet. Másfél, mert a világ jelenleg harmadik legjobb teniszezője, Alexander Zverev orosz szülőktől már Németországban született, s tulajdonképpen a döntőbe jutása nem is meglepetés, inkább az, hogy ott nem Sinnerrel, Gyokoviccsal vagy Alcarazzal találkozott (előbbi kettő kiesett, utóbbi sérült), hanem egy olasszal. A nőknél a teljesen orosz, s mindössze 19 éves Mirra Andrejeva simán verte a meseszerűen a selejtezőkből a döntőig magát elverekedő, az első százba sem tartozó lengyel ellenfelét.