1. VEZETÉKBEN NINCS BARÁTSÁG

Folytatódik az ukrán-magyar szócsata a Barátság kőolajvezeték leállása kapcsán, miután Magyarország és Szlovákia az oroszok helyett az ukránokat okolva felfüggesztette az Ukrajnába történő dízelszállítást. Az ukrán külügyi szóvivő visszautasította a zsarolás vádját, s a magyar diplomácia viselkedését „a drogfüggők állapotához” hasonlította az orosz olaj-ragaszkodásra utalva. Menczer Tamás Fidesz kommunikációs vezető politikai támadásnak nevezte az ügyet, mondván, pontosan tudják, az ukrán elnök személyes döntése a vezeték leállítása. Nem érinti a Mol finomítóinak orosz olajtól történt elzárása az OMV és a Shell magyarországi kútjainak ellátását, az osztrák társaság a swechati finomítóból szerzi be az üzemanyagot, a Shell pedig azt jelezte, több lábon állnak az ellátásban. A Mol vezetője szerint a Barátság-vezetéket nehéz lesz újraindítani hosszabb leállás esetén, s orosz olaj nélkül biztosan drágább lesz itthon a benzin. A témában uniós tanácskozást hívtak össze.

2. A HÁBORÚVAL HÁBORÚZNAK

Fokozza a háborús kampánypszichózist a fővárosi Fidesz oldalán megosztott új választási film, a mesterséges intelligenciával készített videóban egy magyar kislány keresi édesapját, akit viszont a háborúban egy közeli fejlövéssel kivégeznek. A kampányvideó felháborította az ellenzéki Tisza Párt elnökét, Magyar Péter a film eltávolítására szólította fel a kormánypárti ellenfelet, mert „gyomorforgató manipulációnak” tartja az ártatlan gyermek felhasználását és a gyilkolással való riogatást, a DK pedig rémhírterjesztésért tesz feljelentést az ügyben. A budapesti Fideszt vezető Szentkirályi Alexandra viszont álszentnek tartja Magyart, aki „felháborodik egy videón, de a valóságon nem”, márpedig áprilisban a közeli háborús borzalmak veszélyeiről is ítéletet mondanak a magyarok. Ennek fényében is érdekes a 21 Kutatóközpont friss felmérése, amely szerint a hazai népesség 54 százaléka nem hiszi el, hogy a Tisza választási győzelme az ország háborúba lépését jelentené, s még a fideszes táborban is „csak” 58 százalék hisz ebben a kormánynak.

3. TISZA-ELŐNY, FIDESZ-MÍTOSZ

Egyértelmű ellenzéki előnyt mutatnak azok a napokban közzétett felmérések, amelyek egyikét sem a kormánypárthoz köthető közvéleménykutatók készítették. Az Iránytű Intézet 50-37-es vezetést jelez a Tisza javára a biztos szavazók közt (40-33 a teljes népességben), a Republikonnál 47-39 (teljes népességben 35-30) az állás. Mindkét felmérésben négypárti parlament alakulna, a Mi Hazánk mellett ezúttal már a Kutyapárt lenne képes átlépni a bejutási küszöböt. A 21 Kutatóközpont eközben azt vizsgálta, hogy mit tapasztalnak az emberek ismerőseik körében, itt a válaszadók 42 százaléka szerint ismerősei többsége a Tiszára voksolna, míg 26 százalék szerint a Fideszre. Ugyanakkor az Iránytű felmérése azt is mutatja, működik még a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza is, mert a szavazók 47 százaléka kormánypárti sikerre számít, s csak 38 százaléka ellenzéki győzelemre saját óhajai ellenére is.

4. EXÁLLAMFŐ BESZÉLT GÖDRŐL

DK-s politikusok és aktivisták tiltakoztak a Pest megyei kormányhivatal előtt a gödi akkugyár környezetszennyezése ellen. Megszólalt a Samsung-gyár ügyében Áder János volt államfő, aki – a Kék Bolygó alapítvány elnökeként – azt nyilatkozta, hogy a gyárat be kell zárni, ha bebizonyosodik, hogy működése veszélyes a dolgozókra vagy a lakosságra. Árnyalva álláspontját azt is mondta, hogy bízik a magyar hatóságokban, amelyek már több szankciót alkalmaztak, a bezárást ő végső megoldásnak tartja. Mindeközben Gödön tárgyalás kezdődött a frissen alakult samsungos szakszervezet képviselője és a cég HR-vezetői között. Akkuipari hír az is, hogy a kínai Semcorp debreceni gyárához tűzoltók és mentők vonultak ki az üzem oltórendszerének beindulása miatt, amit egy vezeték sérülése váltott ki.

5. A FUVAROZÓK GYŐZTEK, LÁZÁR SÉRTŐDÖTT

Mégsem emelkedik a fuvarozók útdíja. A tervezett, 35 százalékos díjemelés – amely márciustól lépett volna hatályba – a közlekedési minisztériumi egyeztetések nyomán végül elmarad. A tárca tavaly év végén megállapodást kötött a fuvarozói érdekképviseletekkel arról, hogy év elején csak inflációkövető (4,3 százalékos) emelés következik. Lázár János közlekedési miniszter bejelentette, hogy nem tárgyal tovább a fuvarozókkal, mert kiszivárogtattak egy hangfelvételt a velük folyatott megbeszélésről, amely a tervezett útdíjemelés kapcsán a magyar fuvarozóknak megígérte, hogy kivételezni fognak velük a külföldiekkel szemben. A tárca közben közleményt bocsátott ki, amely szerint 2027. januártól állapítják meg a különféle típusú főutak díjszintjeit.

6. PSZICHIÁTERLÁZADÁS

Áprilistól felmondják az önként vállalt többletmunkát a fővárosi pszichiáterek. Kétharmaduk a felmondást is belengette, ami az orvosi kamara szerint veszélyezteti az ügyeleti ellátást. A tiltakozó fellépést a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) munkatársai kezdeményezték, ehhez csatlakoztak a fővárosi kórházakban dolgozó pszichiáterek. Három azonnali intézkedést követelnek: az OPAI élére alkalmas megbízott főigazgató kinevezését, a pszichiátriai ügyeleteken szakorvos jelenlétének garantálását márciustól és az ellátórendszer sürgős strukturális átalakítását. A tiltakozás előzménye, hogy a vitatott szakmai felkészültségű, korábban mágusképzőt vezető Ézsi Robin OPAI-főigazgatói kinevezése óta tizenöt pszichiáter szakorvos és számos dolgozó távozott a Nyírőből, emiatt orvosokat kellett átvezényelni oda más intézményekből, veszélyeztetve másutt az ellátás biztonságát.

7. TANÁCS VAN, MÁR CSAK BÉKE KELL

Megtartotta első ülését Donald Trump magán ENSZ-e. A Béketanács washingtoni nyitányán csaknem ötven vezető vett részt, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A nyugat-európai országok és a világszervezet Biztonsági Tanácsának tagjai is inkább kivárnak, egyáltalán lesz-e eredménye az első ülésnek, amelynek fő témája a tanács életre hívásának eredeti oka, a Gázai övezet sorsa. Az amerikai elnök szerint a testületben máris több milliárd dollárt és több ezer békefenntartót ajánlottak fel. Ám közben magában az övezetben, illetve annak Izrael által szabadon hagyott részén a Hamász terrorszervezet az elmúlt időszakban szép csendben újraépítette a hatalmát.

8. KÁROLY ANDRÁSKERESZTJE

Nemrég még herceg volt, most már közrendű gyanúsított: nem látszik a vége a brit András vesszőfutásának. A király öccsét 66. születésnapján tartóztatták le a rendőrök, akik az otthonát is átkutatták bizonyítékokat keresve arra, hogy annak idején visszaélt befolyásával és segítette a hírhedt amerikai pedofil bűnözőt, Jefrrey Epsteint, aki cserébe lányokkal látta el. A testvérét már elengedő Károly király csak annyit reagált, hogy a törvényeknek érvényt kell szerezni.

9. NEM KELL HÓHÉRT HÍVNI

Végül halálbüntetés helyett életfogytiglant kapott Dél-Korea volt elnöke, aki 2024-ben hadiállapot bevezetésével akarta teljesen átvenni a hatalmat, bár az óriási ellenállás láttán pár órával később meggondolta magát. Az azonban valószínűtlen, hogy a jobboldali populista Jun Szongjol tényleg élete végéig rács mögött marad, egyrészt az ítélet nem jogerős, másrészt mert eddig minden elítélt elődje néhány év után kegyelmet kapott.

10. NEM VOLT A HÓBAN ÉREMESŐ

A szkeleton 24 évvel ezelőtti bemutatkozása óta először bővült a téli olimpiai egy teljesen új sportággal, a síhegymászással, amelynél előbb fel kell jutni arra a dombra, amelyről aztán lecsúsznak. Bár a versenyek száma (116) minden csúcsot megdönt, egyelőre nincs több érmes nemzet, mint a korábbi játékokon, amiben sajnos nekünk magyaroknak is van részünk. Nem jött be ugyanis a honosítási politika és hiába igazoltunk két dél-koreai gyorskorcsolyázót (miután az egyikük hazájában ittas vezetésbe keveredett) és egy szakajtónyi orosz műkorcsolyázót, nem lett olimpiai érmünk, bár Pavlova Maria és Szvjatcsenko Alekszej párosa csak egy hellyel maradt le a dobogóról. Nem szerzett Milánóban érmet a négy évvel ezelőtti aranyunk után idén már Kínát képviselő Liu Shaoang sem.