1. HÁROM ÚJABB MINISZTER

Meglepetésekkel folytatódott a leendő Tisza-kormány névsorának nyilvánosságra hozása. A gyermek- és oktatási miniszter végül nem a liberális véleményvezérek által fúrt katolikus jelölt, hanem Lannert Judit oktatáskutató, közgazdász-szociológus lesz. Lannert 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, a közoktatási intézet egyik vezetője volt, aki a tanítás modernizálásának, nyitottá és szabadabbá tételének élharcosa, aki csökkentené a teljesítményértékelések jelentőségét. Ahhoz képest, hogy két évvel ezelőtt még a „Fidesz hekkjének nevezte, vezetői kvalitás nélkül”, mostanra már kormányába emelte Magyar Péter a volt közlekedési államtitkár Vitézy Dávidot is. A jövendő miniszterelnök a budapesti közgyűlésben a Podmaniczky-frakciót vezető Vitézyt a közlekedési és beruházási tárca élére kérte fel, feladata a magyar vasút és közlekedés „második aranykorának elhozatala”. Vitézy magát szakembernek, nem politikusnak nevezve máris reformokat ígért, legelőbb a MÁV-válság kezelését. Magyar Péter megnevezte szociális és családügyi miniszterét, a posztot a csepeli egyéni tiszás képviselő, Kátai-Németh Vilmos ügyvéd kapta, aki kamaszkorában elvesztette látását, ő lesz az első vak miniszter a magyar történelemben.

2. ORBÁN ÉS POLT CÉLKERESZTBEN

Az Európai Ügyészség vezetője szerint az új magyar kormányon múlik, hogy szervezete vizsgálódjon-e Orbán Viktor ellen. A román Laura Kövesi jelezte, hogy a Tisza-kormány, amikor csatlakoztatja Magyarországot az ügyészséghez, dönthet úgy, hogy annak hatásköre mostantól induljon, de határozhat a lengyelekhez hasonlóan úgy is, hogy visszamenőleg is nyomozzanak. Közben éppen magyar legfőbb ügyészi előélete miatt felszólította a lemondásra Polt Péter alkotmánybírósági elnököt a testület egyik tagja, Szabó Marcell szerint az Alkotmánybíróság presztízse Polt politikai előélete miatt zuhant, az elnök azt válaszolta, mindenkor a testület érdekében járt el, s kollégája szavait politikai támadásnak tartja. Szabó az egyetlen alkotmánybíró, akit még az ellenzék jelölt a testületbe zöld ombudsmanként.

3. SZIJJÁRTÓ NEM TUDJA, HOGYAN GAZDAGODIK A FELESÉGE

A leköszönő külügyminiszter, Szijjártó Péter egy interjúban arról beszélt, nem tudja, hogy a felesége kiktől kap megbízásokat, de szerinte nem is ez a döntő kérdés, hanem az, hogy ő maga közbenjárt-e a cég érdekében – ezt pedig egyértelműen tagadta. A miniszter felesége 2019 és 2024 között csaknem kétmilliárd forint osztalékot vett ki belsőépítészeti cégéből, amely a piaci átlagnál messze jövedelmezőbben működött. Emellett a külügyminiszter testvéréhez és sógorához köthető vállalkozás is reflektorfénybe került: a TRP Hungary Kft. az elmúlt két évben is részesült az állami Szerencsejáték-csoport szponzorációs pénzeiből, miközben a házaspár most csaknem 450 millió forintért hirdeti családi házát.

4. KIÜRÍTETT KASSZA VÁR AZ ÚJ KORMÁNYRA

Március végére az államháztartás hiánya elérte a 3400 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett deficit több mint 80 százaléka. Csak márciusban 1300 milliárd forintos hiány jött össze. A részletes adatok alapján nem elsősorban a bevételek maradtak el, hanem sokkal inkább a kiadások szálltak el: sok pénzt vitt el a választás előtti osztogatás, miközben az állam úgy finanszírozta az uniós programokat, hogy a hozzájuk tartozó brüsszeli pénzek jelentős része továbbra sem érkezett meg. A hiányt emellett a fegyverpénz, a 13. havi nyugdíj, a megugró lakástámogatások és több, csak részben megmagyarázott állami kiadás is növelte. Bár a kamatkiadások már csökkentek tavalyhoz képest, ez sem volt elég ahhoz, hogy érdemben lassítsa a hiány növekedését.

5. FORDULAT A MUNKAERŐPIACON

A tavaly nyár óta tartó csökkenés után márciusban ismét nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A KSH friss adatai szerint 4 millió 646 ezren dolgoztak, ugyanakkor ez még mindig 55 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Közben a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra emelkedett, a munkanélküliek száma 219 ezer volt. A friss adatok azt mutatják, hogy bár havi alapon megtört a lejtmenet, éves összevetésben továbbra is gyengébb a magyar munkaerőpiac, mint tavaly ilyenkor.

6. METROPOL HELYETT SZIVÁRVÁNY

Megkezdődött a sajtópiac átalakulása és átszíneződése is a választás után, ennek jegyében a kormánypropaganda bulvárszekciójának egyik fegyverét, a Metropol nevű fővárosi ingyenes újságot nem osztogatják tovább az utcán. A terjesztőket számos atrocitás érte az utóbbi időben – lökdösték és leköpték a rikkancsokat –, ezért a kiadó Mediaworks mostantól csak osztópontokra helyezi ki a napilapot. Lehet, hogy oda sem sokáig, a főpolgármester ugyanis a helyzetre reagálva leszögezte, a „fideszes propagandaszennynek” el kell tűnnie Budapest közterületeiről, mert „nem információt közöl, hanem gyűlöletet fröcsög” – a tiltásra meg is lesz a lehetőség, miután az Orbán-kormány veszélyhelyzeti rendelettel biztosította a lap osztogatását. Közben Szivárvány Tv néven indítanának csatornát a szexuális kisebbségekhez tartozóknak. Az LMBTQ-tematikájú elképzelés mögött az a Pataki Tamás áll, aki az első magyar roma tévét, a Parlament Tv-t és Budapest Tv-t is létrehozta.

7. HÚSZRA IS HÚZNAK MÉG

Az EU tagállamainak vezetői ciprusi találkozójukon elfogadták az újabb, immár huszadik büntetőintézkedés-csomagot Oroszország ellen, s azonnal hozzákezdenek a következőhöz is, hogy mutassák Moszkvának, a végsőkig kitartanak Kijev mellett. Orbán Viktor távollétében arról is szó esett, hogy mi lehet a következő lépés Ukrajna és Moldova uniós csatlakozása felé, itt azonban hamar kiderült, hogy a magyar miniszterelnök ellenállása több tagállamnak is kényelmes volt, amelyek egyáltalán nem akarnak gyors ukrán csatlakozást. Mint azt a horvát kormányfő közölte, ők sokkal inkább készen álltak a tagságra a tárgyalások kezdetén, mint az ukránok most, mégis hat évükbe telt a csatlakozás. Hasonlóan nagyok az ellentétek a csúcs másik fontos témájának, az EU következő költségvetésének az ügyében is.

8. BENES ÉL ÉS VIRUL

Minden eddiginél keményebben állt oda a felvidéki magyarságot jogaiban korlátozó Benes-dekrétumok mellé a szlovák kormány, s ezzel egyszersmind el is ismerte, hogy a második világháború után meghozott jogszabályoknak ma is van jelentőségük. Robert Kalinák miniszterelnök-helyettes szerint helytelen értelmezés, hogy a dekrétumok alapján elkoboznák a magyarok földjeit, merthogy azok egyáltalán nem is lehetnének az érintettek tulajdonában, csak a pontatlan ingatlan-nyilvántartás miatt nem kerültek át a jogos tulajdonoshoz, a szlovák földalaphoz. Vagyis nem elkobzásról, hanem egyszerű átvezetésről van szó. Az új magyar-kormány már hivatalba lépése előtt felszólította Pozsonyt, hogy vessen véget ennek a gyakorlatnak, a jelek szerint eredménytelenül.

9. A SZLOVÉN ORBÁNNAK MÉG SIKERÜLHET

Nem sikerült a kormányalakítás Szlovéniában a választásokat megnyerő liberálisoknak, így most az illiberálisok próbálkozhatnak. Robert Golob eddigi kormányfő pártja 29 helyet szerzett a kilencvenből, ám balos koalíciós társai annyira meggyengültek, hogy be kellett volna vonni még egy pártot jobbközépről is, ami azonban nem sikerült. Így most a 28 mandátumot nyert háromszoros korábbi miniszterelnök, az Orbán Viktorral szövetséges Janez Jansa próbálkozhat, ám neki sem lesz könnyű dolga egy négypárti koalíció összetákolásával.

10. NYÚJTJÁK A SZÜNETET

Nagy előrelépés nincs, de legalább visszalépés se: Izrael és Libanon amerikai nyomásra három héttel meghosszabbította a fennálló tűzszünetet. Ez alatt kéne kitalálni, hogyan tudják lefegyverezni az Irán által támogatott libanoni Hezbollah fegyvereseit, akik harcedzettebbek magánál a libanoni hadseregnél. Ugyanez a se nem háború, se nem béke helyez folytatódik Irán esetében is, miközben a konfliktus most éppen a legnagyobb magyar légitársaság, a Wizz Air részvényeit rángatta meg. A konkurens Ryanair vezetője ugyanis azt jósolta, hogy a Wizz ősszel csődbe megy a kerozinárak emelkedése miatt, amit persze Budapesten azonnal visszautasítottak.