1. MATTOT ADOTT MAGÁNAK
Bejött Magyar Péter számítása, s végül nem vállalta a további politikai harcot Sulyok Tamás: az államfő az ötnapos határidő végén aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely egy mondattal megszünteti az elnöki mandátumát. Az elnöki pozíciót ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át. Sulyok egy kritikus határozatot mellékelt a saját elmozdítását is tartalmazó törvény kihirdetése mellé, ebben saját jogi tehetetlenségét hangsúlyozza, mivel az Alaptörvény módosítását nem küldhette vissza a parlamentnek, s ilyen esetben Alkotmánybírósághoz sem fordulhatott. A távozó elnök szerint „eluralta a közbeszédet az erőszakos fenyegetések szélsőséges formája”, amikor egyes közszereplők „emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak”, miközben a választások után 97 nappal történt leváltása sérti a jogállamiság és a demokrácia elveit. Magyar Péter szerint jobb lett volna, ha Sulyok önként és hamarabb lemond, míg Orbán Viktor úgy látja, ledőlt az utolsó gát, „az önkény immár valóság, ha az elnökkel ezt meg lehetett tenni, már senki sincs biztonságban”.
2. SAKKOT ADTAK POLGÁRRAL
Akár patthelyzet is kialakulhat az új köztársasági elnök ügyében, olyan gyorsan lépett a miniszterelnök. Magyar Péter Sulyok Tamás szombat esti lemondása után „széles körű társadalmi egyeztetést” hirdetett az utód személyéről, ám másnap már egy csoport neves értelmiségi javaslata nyomán be is jelentette, hogy a világhírű sakklegenda Polgár Juditot kéri fel a tisztségre (akivel a közelmúltban nyilvánosan sakkozott is), aki egyébként magyar-izraeli kettős állampolgár, ami a felkérés villámgyorsasága mellett nagy vitákat okozott még a Tisza-táborban is. A Fidesz szerint viszont „lényegtelen a személy kérdése”, mivel az elődöt a „tiszás önkény erőszakkal távolította el”, így mindenképpen jogtalan lesz az utód megválasztása. Ma a parlamenti vitában Magyar kerülte jelöltje nevének kimondását, de a Tisza frakcióvezetője jelezte, Polgárt tartják a legalkalmasabb államfőnek.
3. A LEGFŐBB ÜGYÉSZ A KÖVETKEZŐ CÉLPONT
Magyar Péter felszólította Forsthoffer Ágnest, hogy tegyen lépéseket a legfőbb ügyész leváltására. A miniszterelnök szerint az államfői jogokat gyakorló házelnöknek az Országgyűlés elé kellene terjesztenie Nagy Gábor Bálint visszahívását, mert „Polt Péter utódja nem maradhat a helyén”. Előzőleg a Tiszával szimpatizáló, az ukrán aranykonvoj ügyében aktív ügyvédek is ezt kérték Forsthoffertől, s az aranykonvojt indokként Magyar is felhozta, mint olyan ügyet, ahol a legfőbb ügyész nem intézkedett, hanem megpróbálta eltussolni azt.
4. VÁLASZTÓJOG TINIKNEK
Nem lankad a miniszterelnök hiperaktív ötletoffenzívája, Magyar Péter a választójogon is igazítana. A kormányfő örül annak, hogy „újra szexi lett politikával foglalkozni”, s végre a fiatalok is azt érzik, van beleszólásuk a közéletbe. Magyar közölte, az alkotmányozási folyamatban támogatná a választói korhatár 16 évre csökkentését – nyilván nem függetlenül attól, hogy a legfiatalabb korosztályokban elsöprő a Tisza támogatottsága. A miniszterelnök adóreformot is bejelentett, ennek keretében öt adónemet törölnek el, hogy megszüntessék a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülési gyakorlatát, valamint duplájára emelik a szennyező vállalatok levegőterhelési díját. Magyar azt is jelezte, az uniós pénzek megszerzése érdekében „megszüntetik az egyes vállalatokat szelektíven büntető adóztatási gyakorlatot”, a NAV elnökét pedig nyílt pályázaton választják, s nem lesz a kormánynak beosztott államtitkár.
5. NÉGY ÜGYET VITT ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELÉ A FIDESZ
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul négy közelmúltban elfogadott jogszabály és az alaptörvény tizenhatodik módosítása miatt, mert alaptörvény-ellenesnek tartja ezeket, és azzal vádolja Magyar Péter miniszterelnököt, hogy az ország alkotmányos berendezkedésének felszámolására törekszik. Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügyi miniszter bejelentése szerint több mint százoldalas beadványban kezdeményezik a kontrollját az uniós források zárolásának feloldását lehetővé tevő törvénynek, az Alaptörvény nyolcéves miniszterelnöki mandátumkorlátot tartalmazó módosításának, a vizsgálóbizottságok működését és jogköreit átalakító törvénynek, a közmédia átalakításáról szóló törvénynek, valamint a politikai reklámokkal és hirdetésekkel összefüggő törvénynek.
6. ELHAGYTUK A VÉDETT ÁRAT
Az újabb komoly drágulás után holnaptól már a benzin és a dízel átlagára is a korábbi védett ár felett lesz, ami azt jelenti, hogy egyes kutakon 60-70 forinttal is meg fogja haladni azt. A miniszterelnök a múlt héten azt ígérte, hogy ha jelentősen meghaladja az ár az 595, illetve 615 forintot, akkor a gazdasági miniszter be fog avatkozni. Kapitány István egyelőre erről nem beszélt, de azt közölte, hogy sikerült feltölteniük a biztonsági tartalékokat a korábbi 44 napos mélypontról 87 napra elegendőre. A Független Benzinkutak Szövetsége ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a kisebb kutakon ellátási zavarok alakulhatnak ki.
7. IRÁN HALÁLOS CSAPÁSAI
Nem is nagyon látszik esély az üzemanyagárak csökkenésére, Amerika és Irán ugyanis egyre dühödtebben esik egymásnak, miután Teheránnak sikerült három amerikai katonát megölnie egy jordániai tábor elleni légitámadással, egyet pedig egy iraki ellenivel. Az Egyesült Államok erre fel megtorlásként az elmúlt napokban fokozott a csapásai intenzitásán, de hiába, mert Irán továbbra is képes arra, hogy drónjaival és rakétáival zárva tartsa a Hormuzi-szorost.
8. GYORSULÓ RINGLISPIL
Megtörtént az újabb brit kormányfőcsere: négy éven belül már az ötödik miniszterelnök vezetheti a szigetországot. Andy Burnham némileg balosabb roppant népszerűtlen elődjénél, Keir Starmernél, bár az igazi különbség nem a politikájukban, hanem a személyiségükben van, s a kormányzó Munkáspárt abban bízik, hogy a Manchesterből érkező Burnham jobban meg tudja szólítani a szélsőjobb és szélsőbal felé távozott szavazókat.
9. ALIG SZÜLETETT MEG, MÁRIS MEGBUKTATTA AZ APJÁT
Egészen kivételes körülmények között bukott meg a német kormánykoalíció egyik legfontosabb embere. A keresztény pártok frakcióvezetője múlt héten jelentette be az örömteli hírt, hogy apa lett, a 46 éves Jens Spahn azonban bevallottan meleg és egy férfivel él együtt, amivel persze senkinek nincs problémája, ám a gyereket így egy béranya szülte meg Amerikában. És itt kezdődtek a gondok, a béranyaság ugyanis nem engedélyezett Németországban, nemcsak Spahn pártja ellenzi, hanem maga Spahn is többször állást foglalt ellene, amikor korábban egészségügyi miniszterként hozzá tartozott a terület. Miután egyre nagyobb lett a felháborodás az átlagpolgárnak tiltó, magával szemben azonban megengedő magatartás miatt, a nagykoalíció működésében amúgy kulcsfontosságú Spahn kénytelen volt benyújtani lemondását.
10. SPANYOLORSZÁG MÁSODSZOR
Spanyolország lett a futball világbajnok egy olyan hétvégén, amely után nem az a kérdés, hogy kell-e bronzmeccs, hanem hogy szükség van-e a döntőre. Az angolok minden idők egyik legőrültebb és legszórakoztatóbb mérkőzésén 6-4-re verték a franciákat, s ezzel megszerezték történelmük második érmét, míg Kylian Mbappé azzal vigasztalódhat, hogy ő lett a torna és a vébék történetének összesített gólkirálya. A spanyol-argentin döntő ehhez képest unalmas és egyoldalú játékot hozott, ahol a rendes játékidőben a dél-amerikaiaknak egyetlen kapura lövésük sem volt, amire még soha nem volt példa egy fináléban. Egy megérdemelt argentin kiállítás után aztán a spanyolok csak betaláltak, több gól nem is esett, s a végén még lett egy nagy verekedés a frusztrált argentinok jóvoltából. A spanyolok az egész tornán egyetlen gólt kaptak, ami természetesen rekord és jól mutatja, hogy az ellenfelek egyszerűen nem tudtak mit kezdeni velük. Az egyetlen, akit még az ő védelmük sem tudott távol tartani, az amerikai elnök: az általa egyébként nem kedvelt spanyolokkal ünnepelni akaró Donald Trumpot ugyanis egyszerűen nem lehetett leszedni a színpadról.