1. ITT AZ ÁDER-MAGYAR HÁBORÚ IS

Kész sürgősséggel tárgyalni a Velencei Bizottság a magyar államfő beadványát, amely az uniós alkotmányjogi testülettől kéri az elnöki poszt körül kialakult közjogi konfliktus feloldását. A bizottság tagjai Budapesten találkoztak Sulyok Tamással, akinek tiszás leváltási szándékát keményen bírálta az egyik korábbi köztársasági elnök. Áder János az „orwelli világ érkezésének”, alkotmányos puccsnak, hideg polgárháború kezdetének nevezte a Tisza egymondatos alaptörvény-módosító menesztését, mert szerinte azt csak megfosztási eljárással lehet megtenni. Magyar Péter erre úgy reagált, Áder sértett, mert „milliárdos közpénzszivattyú alapítványa” megszűnik, szavai pedig érdektelenek. A volt fideszes politikus ezt nem hagyta annyiban, hétfőig vár bocsánatkérést vagy bizonyítékokat állításaira a miniszterelnöktől – aki aligha tesz ilyet, hiszen azóta „közpénzhorgásznak” nevezte Ádert, aki „adófizetői milliárdokon felújított villában lakik”.

2. EURÓPAI MINTAORSZÁG

Az egész Európai Unióban alig találni olyan nemzetet, amely annyira optimista volna és annyira szeretné Brüsszelt, mint mi. A legfrissebb uniós kutatás rácáfol a borúlátó nemzet sztereotípiájára, míg ugyanis átlagban az uniós polgároknak csak 38 százaléka tekint bizakodóan a jövőbe, nálunk ez az arány 57 százalék – a tavaly őszi utolsó mérésnél ez még éppen hogy meghaladta a negyven százalékot. Az EU-tagság pozitív megítélése 14 százalékpontot ugorva 81 százalékon áll, ami héttel haladja meg a tagországi átlagot. Nagyjából az uniós átlagot hozzuk viszont azon a téren, hogy nálunk is az emberek négyötöde elégedett a saját életminőségével.

3. FELTÁRULNAK AZ EDDIG TITKOLT ÜGYNÖKAKTÁK IS

A Tisza-elnök Magyar Péter kampányígéretének megfelelően elindul az ügynökakták feltárása. Megjelent az a kormányhatározat, amely alapján a kormány irányítása alá tartozó közigazgatási szerveknek augusztus 31-ig át kell adniuk a kezelésükben lévő, 1990. április 8. előtt keletkezett iratokat az illetékes közlevéltárnak vagy a történeti levéltárnak. Ha az irat titkos minősítésű, harminc napon belül kezdeményezni kell a titkosítás feloldását. A kormány felkérte az MNB elnökét is, hogy a jegybank kezelésében lévő, 1990 előtti iratokat is adja át az illetékes levéltárnak. Magyar Péter április végén jelentette be, hogy az ügynökakták iratanyagát az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én hozzák nyilvánosságra.

4. ELŐBB A GOMBOK, AZTÁN A KABÁT

Nem várnak a közmédiánál az új elnökök megválasztásáig a műsorkészítő területek vezetőinek kiválasztásával, a hírek szerint máris megtalálták az átmeneti időszak kádereit. Eszerint a televíziós tartalmak irányítója az ATV távozó műsorvezetője, Bodacz Balázs lehet, a rádiócsatornákért Kerényi György, a Szabad Európa munkatársa, korábbi Kossuth-adófőnök és MSZP kommunikációs vezető felelne, míg az online részleg élére az egykori indexes főszerkesztő, Mészáros Zsófia kerül. A közmédia ügyvédből lett új ideiglenes vezérigazgatója szerint a nevek még feltételezések, a tárgyalások zajlanak az „ideiglenes csapat” kiválasztására. Tektonikus mozgások vannak a sajtópiacon is, állítólag a Varga Zoltán tulajdonában álló Centrál Médiacsoport venné meg az állami kézen lévő Nemzeti Sportot, ami viszont már nem feltételezés, hanem tény: harminc százalékos létszámleépítéssel készül a digitális túlélésre a Népszava szerkesztősége, amely közben befektetőt keres.

5. KORMÁNYSZINTŰ VISSZAKOZÁS

Annak ellenére kifizetik az előző kabinet államtitkárainak járó végkielégítést, hogy korábban Magyar Péter kormányfő azt mondta, nem szeretne fizetni az Orbán-kormány minisztereinek és államtitkárainak. A miniszterek nem is kapták meg, végkielégítésüket – kérésükre – civil szervezeteknek utalták át. Az államtitkárok viszont úgy tűnik, megkapják. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium és a Külügyminisztérium már ki is fizette a hathavi juttatást, és a Miniszterelnökség is megerősítette, hogy folyamatban vannak az átutalások. Még sincs új, végleges elnöke a NAV-nak. Annak ellenére nincs, hogy bár pár nappal ezelőtt a pénzügyminiszter kinevezte a NAV élére Tamásné Czinege Csilla eddigi elnökhelyettest, de mivel döntését számos kritika érte, Kármán András visszakozott, és most azt ígéri, hogy az elnöki pozícióra hamarosan nyilvános pályázatot írnak ki.

6. NINCSENEK KEGYELMI VISZONYOK

Nem fogadja el a Nemzet Művésze elismerést Krasznahorkai László, a Nobel-díjas író a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődésére reagált nyilvánosan, s azért nem képes a „megtisztelő cím” átvételére, mert szerinte „történelmi egyet nem értéssel megvert” áldatlan állapotok uralkodnak a magyar kultúrában, nagy művészek tömörülnek két, egymással szembenálló szervezetbe (MMA, illetve Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia), amelyek között a tagságot illetően alig van átjárás, miközben Krasznahorkai szerint ez egy „beteg és piszkosul provinciális elkülönülés”, hiszen „nagy művészek nem kerülhetnek táborokba”, ezért ő a helyzet megváltozásáig nem tudja elfogadni a díjat.

7. ÚJ VILLAMOSVONAL ÉPÜL BUDÁN

Uniós forrásból új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül, jelentette be Vitézy Dávid, miután aláírta az erről szóló 32,2 milliárd forint értékű támogatási szerződést. A beruházással a budai fonódó villamoshálózat bővül. A közlekedési és beruházási miniszter szerint a döntéshozatal azért volt ilyen gyors, mert a projekt teljesen elő volt készítve, csak Lázár János minisztersége alatt évekre leállt. A közműkiváltási munkák idén ősszel elkezdődnek, jövőre pedig már a nagyobb építkezési fázisok jönnek a teljes nyomvonalon. A szerződés szerint az új villamosvonalnak 2029-re kell teljes egészében elkészülnie.

8. EXKOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBER

A szelídnek ismert új pápa példátlan szigorral sújtott le a katolikus egyház modernizációjával szembemenőkre, akik az engedélye nélkül szenteltek fel a héten négy püspököt. Az 1970-ben alapított, létrehozója után lefebrve-istáknak nevezett, svájci központú mozgalom elutasítja az egyházat megreformáló II. vatikáni zsinatot, így ők például továbbra is latin nyelven miséznek. Évtizedekkel ezelőtt a rendkívüli helyzetre hivatkozva már végeztek egyszer püspökszentelést, s a Vatikán akkor is kiközösítette az új püspököket és az őket felszentelőket, majd megpróbálta párbeszéddel rendezni a helyzetet. Így most is mindenki erre számított, ám XIV. Leó ezúttal nemcsak az érintett hat, amúgy neves katolikus értelmiségit közösítette ki, hanem a mozgalom összes, több mint félmillió tagját, mert szerinte azok egyházszakadást okoznak.

9. MEGHALT SZILÁGYI TIBOR

Életének 84. évében elhunyt Szilágyi Tibor színművész. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező 1965-ben végzett a színművészeti főiskolán. Színészi pályáját a kecskeméti Katona József Színháznál kezdte, majd a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött, 1969-től pedig Budapesten játszott többek között a Tháliában, a József Attila Színházban, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban. 2003–2007 között a Soproni Petőfi Színház művészeti igazgatója volt. Több mint 150 színházi szerepet játszott el a világirodalom legnagyobb drámai karaktereitől a komédiákig és több mint 120 filmben és televíziós produkcióban – köztük az Üvegtigrisben Oszi bácsi szerepében – láthattuk alakítását. Szinkronhangként is emlékezetes munkái voltak, többek közt ő volt Jean Reno magyar hangja. Szilágyi Tibor költőként is sikeres volt, két verseskötete is megjelent.

10. A SZOMSZÉDAINK EDDIG BÍRTÁK

Térségünk utolsó tagjai is elbúcsúztak a világbajnokságtól: az osztrákok és a horvátok sem jutottak be a legjobb tizenhat közé. Előbbieket a spanyolok hengerelték le, utóbbiak viszont egyáltalán nem érdemeltek vereséget a portugáloktól, az utolsó pillanatban mégis kikaptak. Cristiano Ronaldo is betalált, igaz, csak tizenegyesből. A harmadik meccsen a svájciak megverték az algériaiakat, ezzel az utolsó három meccs eredményétől függetlenül eldőlt, hogy hét európai csapat lesz a legjobb tizenhatban, eggyel kevesebb, mint négy évvel ezelőtt.