1. MELONI IS TELEFONÁLT AZ OLASZ FOGOLY MIATT Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is szóba hozta a Budapesten fogva tartott, szélsőbalos támadással gyanúsított honfitársa ügyét Orbán Viktornak telefonálva, ahogyan az olasz külügyminiszter is felrótta magyar kollégájának az itteni bánásmódot. A 39 éves olasz tanárnő a vád szerint az egyik fő szervezője volt a tavaly februári, kitörés napi budapesti utcai antifasiszta villámtámadásoknak, amelyekben ólmos botokkal agyba-főbe vertek kilenc, szélsőjobbosnak vélt járókelőt. A nő elsőrendű vádlottként bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés miatt áll bíróság előtt, a másodrendű német férfi beismerés után három évet kapott és kiutasították, őt viszont irányítóként akár 11 éves…
Hónap: 2024 január
1. ORBÁN MÉG NEM ADTA MEG MAGÁT A csütörtöki uniós csúcs előtt a fenyegetések ellenére a magyar kormány még kitart álláspontja mellett, hogy nem szabad négy évre előre megszavazni Ukrajna uniós támogatását. Orbán Viktor most éppen egy francia lapnak jelentette ki, hogy ragaszkodnak az évenkénti teljes egyhangúságot kívánó döntéshez, ami a gyakorlatban éves vétójogot jelentene. A nyomás azonban óriási a kormányon, a napokban kiszivárgott, Magyarország gazdaságát támadó terveket a miniszterelnök „zsaroló kézikönyvnek” nevezte és közölte, teljesen biztos a létezésükben. Orbán azt is elismerte, hogy a magyar álláspontot jelenleg egyetlen más tagállam sem támogatja, de szerinte akkor is az volna a…
1. BRÜSSZELI FENYEGETÉSEK MAGYARORSZÁGNAK Ungváron találkozott és tartott közös sajtótájékoztatót a magyar és az ukrán külügyminiszter, ami két szomszédos ország esetében megszokott esemény kellene legyen, de Szijjártó Péter az orosz támadás óta nem járt Ukrajnában. Mindkét részről konstruktívnak ítélték a beszélgetést, amelyen a magyar fél átadott egy listát a kárpátaljai magyar kisebbség visszaállítandó jogairól. A tárgyalással közelebb került egy Orbán-Zelenszkij találkozó lehetősége is. Addig azonban van egy sürgősebb kérdés is: a Kijevnek szánt uniós tízmilliárdok ügye, amelyet Magyarország legutóbb blokkolt, de egyre keményebb következményekkel fenyegetik, ha ezt a most csütörtöki uniós csúcson ismét megteszi. Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag szerint, ha…
1. MEHET TOVÁBB A TÁMADÁS, CSAK ÓVATOSABBAN Izraeli ügyhöz illően salamoni döntést hozott a hágai Nemzetközi Bíróság, amely előtt népirtással vádolták meg a zsidó államot a gázai háború miatt. Azt eleve lehetett tudni, hogy az ügy érdemében (azaz, hogy népirtás folyik-e) nem fog dönteni a testület, ahhoz ugyanis évek kellenek. A kérdés az volt, hogy úgynevezett sürgősségi intézkedésként elrendeli-e, hogy Izrael állítsa le a katonai műveleteket, amit egyébként az feltehetően akkor sem tett volna meg. Ezt végül a bírák nem parancsolták meg Izraelnek, ám arra felszólították, hogy akadályozzon meg minden népirtásnak minősülő tettet, és engedje a segélyek eljutását a palesztinokhoz.…
1. SVÉD LÁTOGATÁS ÉS MAGYAR CSICSKÁK Még közelebb került a vége a magyar-svéd NATO-bővítési szappanoperának, miután a svéd kormányfő elfogadta a magyar miniszterelnök budapesti meghívását. Orbán Viktor azután hívta meg Ulf Kristerssont, hogy a török parlament rábólintott a svédek felvételére, így hirtelen Magyarország maradt az egyetlen ország, amelynek a parlamentje még nem hagyta jóvá a bővítést. Magyar tájékoztatás szerint a látogatást már el is kezdték szervezni. Ha a svédeknek szerencséjük lesz, addigra a török elnök aláírja és kihirdeti a parlament döntését, ebben az esetben Stockholmnak aligha kell engedményt tennie a magyar vezetésnek. A kormány továbbra is azt kommunikálja, hogy a…
1. TRUMP: KETTŐBŐL KETTŐ Donald Trump simán vette a második republikánus előválasztási akadályt is, bár ellenfele az előrejelzéseknél sokkal jobban szerepelt. Nikki Haley hiába maradt le a jósolt húsz helyett „csak” tíz százalékkal az eddig egyszeres volt elnök mögött, nagyjából ez az egyetlen pozitívum, amelynek örülhet. New Hampshire állam ugyanis az a hely, amely demográfiailag és a választási szabályok szerint is a legjobban fekszik a mérsékelt republikánus jelöltnek, tehát, ha itt is kikapott, akkor végképp nem látni, hol nyerhetne. A versenyfutás egy hónap múlva folytatódik – addig Haley talán még nem adja fel. 2. RAKÉTÁK VAGY FOGLYOK? Az ukrán légvédelemnek…
1. A MAGYAR LESZ AZ UTOLSÓ CSATLAKOZTATÓ Váratlanul felgyorsult a svéd NATO-csatlakozás eddig csigalassúsággal araszoló ügye. Először egy amerikai hírügynökség írta meg, hogy a török parlament akár már a héten megszavazhatja a másfél éve jegelt csatlakozást. Aztán kiderült, hogy ez már akár ma is bekövetkezhet, és ebben az esetben már csak a török elnök aláírására van szükség. Ami hirtelen lépéskényszerbe hozta a csatlakozást blokkoló másik országot is – minket. Főleg, hogy kormányzati vezetők többször céloztak arra, nem Magyarország lesz az utolsó jóváhagyó. Az MSZP erre gyorsan kezdeményezte is egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását, ám a kormánypártok részéről erre nem érkezett…
1. ÚJABB CSÚCSON A MAGYAR TŐZSDE Újabb történelmi rekordot döntött a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, amely átlépte a 65 ezer pontos határt. A nemzetközi befektetői hangulat továbbra is pozitív, ez pedig a pesti tőzsde vezető részvényein is meglátszik: idén eddig csak a MOL nem tudott érdemben nőni, az OTP és a Richter 7-9 százalékkal ér többet a január eleji árfolyamokhoz képest, míg a Magyar Telekom több mint 12 százalékot erősödött. A BUX a régiós tőzsdék közül is kiemelkedően teljesít: az év elejéhez képest immár több mint 7 százalékos pluszban van. Összehasonlításul idén eddig az osztrák ATX 2 százalék körüli…
1. HADGYAKORLAT IS JELZI AZ ÚJ HIDEGHÁBORÚT A hidegháború vége óta nem tartott a NATO akkora hadgyakorlatot, mint amilyen a jövő héten kezdődik és egészen májusig tart. Kilencvenezer katona, félszáz hadihajó és több mint ezer harcjármű vesz majd részt a bevetésen, amelynek nem titkolt célja, hogy modellezzék, miként tud Amerika egy orosz támadás esetén kelet-európai szövetségesei segítségére sietni. A hadgyakorlat helyszínei Lengyelország, a balti államok, Norvégia és Románia lesznek, de részt vesz rajta Svédország is, jóllehet Stockholm NATO-csatlakozását egyelőre Törökország és Magyarország blokkolja. Európa fokozódó militarizálódását jelzi, hogy a minap a szintén NATO-tag Horvátország kormánya bejelentette, azt tervezi, hogy a…
1. ALIG SIKERÜLT FARAGNI AZ ADÓSSÁGRÁTÁN A részletesebb adatokra várni kell, de az államadósság-kezelő prezentációja szerint mindössze néhány százalékponttal 73,4 százalékra csökkenhetett tavaly a GDP-arányos államadósság. Elemzők korábban arra számítottak, hogy a magas infláció miatt a nominális GDP is nagyot nő majd, ezzel pedig a GDP-arányos adósságráta is nagyot csökkenhet(ett volna), akár 70 százalék alá. Úgy fest, nem így lett, ennek legfőbb oka az elszabadult költségvetési hiány: a kormány is kénytelen volt emelni menet közben a hiánycélt, mely végül az eredeti 3,9 százalék helyett valahol 6 körül állhatott meg. Ha idén sem sikerül tartani a hiánycélt, akár még emelkedhet is…