1. A FINNEKET MÁR MEGVÉDJÜK, HA KELL
Ahhoz képest, hogy az oroszok állításuk szerint azért támadták meg Ukrajnát, hogy a NATO-t távol tartsák a határaiktól, mostantól pontosan kétszer olyan hosszan határos Oroszország a NATO-val, mint eddig. A katonai védelmi szövetség ugyanis ünnepélyesen 31 tagúra bővült a finnekkel, akik egészen az orosz támadásig egész jól elvoltak magukban, öröknek tűnő semlegességükkel. A küszöbön pedig ott toporog a lehetséges 32. tag, Svédország is, várva, hogy a török, és ennek a hatására a magyar kormány végre beengedje őket.
2. UNIÓS PÉNZ NÉLKÜL NEM JUTUNK A TOP 5-BE
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint bármilyen színű párt lesz kormányon 2030-ban, politikai programjának az alapja az éhezés megszüntetése, a nemek közti egyenlőség, az egészség, a jólét és a minőségi oktatás lesz. A kormány korábbi célja az volt, hogy Magyarország az unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon 2030-ra, amit most el lehet halasztani, mert nem jön az uniós pénz, mondta a miniszter, aki Karácsony Gergely főpolgármesterrel együtt vett részt – 30 ország nagykövete mellett – a Nézőpont Intézet Magyarország jövő időben című konferenciáján. Karácsony arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai GDP 38 százalékát Budapest termeli, de ebből a pénzből évről évre egyre kevesebbet kap. Karácsony szerint a fővárosnak az agglomerációval kell közösen azon gondolkodnia, hogy a versenyképessége megmaradjon, még „direkt állami támogatás nélkül” is.
3. TRUMPRA VÁRVA, A JELENRE PANASZKODVA
Már leginkább csak egy amerikai kormányváltásban bízik a magyar külügyminiszter, aki a Magyarországon jelen lévő amerikai vállalatok vezetőinek panaszkodott, hogy Washington szóba sem áll a magyar vezetéssel, hiába szeretne az egyeztetni a kettős adóztatásról. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az év végén jár le, a demokrata párti amerikai vezetés ugyanis felmondta azt, mert elege volt a sok konfrontációból az Orbán-kormánnyal. Szijjártó Péter most is kritizálta a Fehér Ház külpolitikáját, és reményét fejezte ki, hogy a republikánusok megnyerik a következő elnökválasztást, miközben dicsérte az amerikai cégeket és méltatta, hogy rekordszinten vannak a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok. Nem sokkal a külügyminiszter beszéde előtt a budapesti amerikai nagykövet bírálta Orbán Viktort, amiért az ismét nyilvánosan kiállt a volt (és lehetséges következő) elnök, a bűncselekménnyel gyanúsított Donald Trump mellett.
4. NŐKÉNT EGYEDÜL BUDAPEST A LEGJOBB CÉLPONT
Az Európai Unió nagyvárosai közül Budapesten érezheti magát a legnagyobb biztonságban egy magányosan utazó turistanő, legalábbis egy utazásszervező oldal felmérése szerint. A WayAway vizsgálatának apropóját az adta, hogy adataik szerint női klienseik negyede mondott már le utat azért, mert féltette a biztonságát. A Time Out magazinban közölt kutatás kétszáz nagyvárost vizsgált világszerte, hogy meghatározza a női utazók számára legbiztonságosabb harmincat: a világranglistát Izland fővárosa, Reykjavík vezeti San Juan (Puerto Rico) előtt, Budapest a harmadik, így az EU-s városok élén áll, mögötte Madrid és München következik.
5. TÖBBET VOKSOLNAK, MINT KERTÉSZKEDNEK
Két éven belül ötödszörkellett parlamentet választaniuk a bolgároknak és ahogy az eredmény kinéz, nemsokára mehetnek hatodszor is a szavazófülkékbe. Most éppen a bolgár politika korrupt nagy öregje, a háromszoros exkormányfő, Bojko Boriszov végzett az élen leginkább talán balkáni jobboldalinak nevezhető pártjával. Ám kérdéses, hogy lesz-e kivel kormányoznia, nem véletlenül volt már a választások előtt is csak ügyvezető kormánya az országnak. A Bulgáriát korábban irányító nyugatbarát politikusok pártja visszaesett a második helyre, az oroszbarát szélsőjobb nagyot nyert, és visszatért a parlamentbe egy popzenész populista csapata is, jelezve, hogy a bolgárok egyáltalán nem elégedettek a gazdasági helyzetükkel.
6. ZÖLD ÚT A NAPELEMEKNEK
Nyár végére újra elérhetővé válhatnak a hazai napelemes pályázatok. A kormány előfinanszírozza a beruházásokat, amíg nem érkezik pénz az Európai Uniótól. Magyarország már a paksi atomerőmű által termelt energia felének megfelelő napelemes kapacitással rendelkezik, a gyors felfutás ütemét a hálózat nem bírta, ezért a kormány 163 milliárd forintért megrendelte a hálózatok fejlesztését. A meglévő erőművek és háztartási napelemek mellett már azok is feltáplálhatnak a hálózatba, akik tavaly október végéig beadták az igényüket háztartási napelem telepítésére. Ahol a kapacitás engedi, a kormány felfüggeszti a betáplálási tilalmat.
7. MÁR A HOLD SEM LESZ OLYAN SÁPADT
Ötven év után újra amerikai Hold-expedíció indul, ám a fél évszázaddal ezelőttihez képest a mostani űrhajós csapatban nő és fekete tag is lesz, sőt további kisebbségiként még egy kanadait is magukkal visznek. Ennek megfelelően a legénységet szállító hajó sem Apollónak, hanem a görög isten ikernővérének, Artemisznek a nevét viseli. További különbség még, hogy a négyfős csapat nem fog leszállni a Holdon, csak megkerüli azt, méghozzá előreláthatólag 2024 végén vagy 2025 elején. A küldetés nemcsak a fehér férfiak űrbeli egyeduralmának végét kívánja jelezni, hanem azt is, hogy az Egyesült Államok meg akarja tartani első helyét a kínaiakkal és oroszokkal folytatott űrversenyben.
8. A VÁLSÁG ELLENÉRE EGEKBEN A HAZAI CÉGPROFIT
A magyarországi, részben külföldi tulajdonú cégek a járvány, majd az energiaválság ellenére hatalmas profitot hoztak össze megemelt áraik miatt. Még akkor is növelték a nyereségüket, amikor az emberek a 20 százalék feletti háborús infláció idején már arra kényszerültek, hogy egyre szorosabbra húzzák a nadrágszíjukat. A válság idején a vállalatok tehát költségnövekedésüket jóval meghaladva emelték áraikat. Olyannyira, hogy 2022 negyedik negyedévében nálunk nőttek a vállalati profitok a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban – derül ki az MNB márciusi inflációs jelentéséből. Ehhez képest a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, a bérnövekedés üteme pedig két számjegyű. Eközben az infláció tavaly szeptember óta folyamatosan 20 százalék fölötti, vagyis egyre biztosabb, hogy a cégek áremeléseivel elért magas profit játszhatja az egyik főszerepet a pénzromlásban – derül ki a jegybank jelentéséből.
9. MSZP-ELNÖK TÁVOZIK ÉS PÁRTOT ALAPÍT
Újabb korábbi nagyágyú hagyja el a Magyar Szocialista Párt fedélzetét: régóta formálódott szándéka, most bejelentette a pártból való kilépést Mesterházy Attila, az MSZP 2010-14 közötti elnöke és parlamenti frakcióvezetője, 2010-es miniszterelnök-jelölt. A 49 éves politikus az ellenzéki térfél mai tömegvonzásától eltérően nem a DK-ban folytatja, hanem saját szocdem-balközép irányultságú pártot alapít a volt DK-képviselőjelölt Szakács Lászlóval együtt, Szocialisták és Demokraták néven. Mesterházy a szocialistáktól a Fideszhez pártolt szavazókat szeretné megszólítani.
10. KÉT ÚJ MAGYAR-ROMÁN GYORSFORGALMI ÚT
Megszületett a megállapodás arról, hogy 2030-ban átadják a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolatot Magyarország és Románia között, méghozzá Békéscsaba és Nagyszalonta körzetében. A közúti összeköttetések fejlesztéseinek sorában addig jön még a 2025-ös céldátumú M3-as autópálya-Szatmárnémeti kapcsolódás. Mindezt a magyar külügyminiszter és a román kormányfőhelyettes jelentette be bukaresti találkozójukon, ahol elhangzott az is, hogy Románia immár a magyar gazdaság harmadik legfőbb exportpiaca.
