1. A MAGYAR KORMÁNY KILÉP A SZANKCIONÁLT BANKBÓL
Az amerikai korlátozó intézkedések hatására a magyar kormány megvizsgálta a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) amúgy sem túl rózsás helyzetét, s úgy döntött, a bankban való magyar részvétel értelmetlenné vált, a kormányzat pénzintézeti delegáltjait visszahívják. David Pressman budapesti amerikai nagykövet szerdán jelentette be, hogy szankciós listára tették a székhelyét Moszkvából 2019-ben Magyarországra áthelyezett NBB magyar vezetőjét. Az 1970-es alapítású NBB eredetileg a KGST-országok bankja volt, s tagországi vállalatokat hitelezett. A modernizált kormányközi fejlesztési bankban az orosz részesedés 45, a magyar pedig 25 százalékos, más tagok sorban léptek ki a háború kitörése miatt. Eközben különös érveléseket szült a politikai logika: 1956 magyar szellemére hivatkozva reagált ma a budapesti orosz nagykövetség a tegnapi amerikai szankciós intézkedésekre, azt írva, hogy az 56’-os szabadságharc magyar leszármazottai elutasítanak minden külső nyomást. Nem lett igazuk, ám eközben azért Szijjártó Péter dacosan válaszolt Pressman nagykövetnek: kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk.
2. LENGYELORSZÁG CSAK AZ USA EREJÉBEN HISZ
Közép-Európa biztonságát csak az Egyesült Államok katonai ereje képes garantálni, ezért Lengyelország elutasítja Európa bármiféle szeparatizmusát – mondta varsói parlamenti beszédében Andrzej Duda államfő, ezzel utalva a francia elnök önállósodási koncepciójának elutasítására. Zbigniew Rau külügyminiszter külpolitikai nagybeszédében jelezte, hogy megpróbálják meggyőzni Magyarországot az orosz külpolitikai fenyegetés komolyabban vételéről. Azt is bejelentette, hogy Lengyelország támogatja az 1997-es NATO-Oroszország alapokmány felmondását.
3. MEGLEHET AZ AMERIKAI KISZIVÁROGTATÓ
Nem szupertitkos orosz ügynök vagy háborúellenes idealista, hanem egy haverjainak imponálni akaró huszonéves egyenruhás sejlik fel az utóbbi idők legnagyobb szivárogtatási ügye mögött. A Washington Post állítólag azonosította azt a férfit, akitől felkerültek az internetre a világot lázban tartó szigorúan titkos amerikai katonai dokumentumok az ukrajnai háborúról. A cikk szerint egy katonai bázison dolgozó, fegyverrajongó férfi egy nem túl ismert platformon osztotta meg az általa lemásolt vagy lefényképezett dokumentumokat mintegy két tucat hozzá hasonló férfival-fiúval, akik „szeretik a fegyvereket, a katonai felszereléseket és istent”.
4. KRITIKUS EGYETÉRTÉSSEL ITT AZ ELSŐ KORRUPCIÓS JELENTÉS
Elkészítette első éves jelentését a magyar Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek létrehozását az uniós pénzek lehívása érdekében vállalta a magyar kormányzat. A 2022-ről és előzményeiről szóló kétszáz oldalas anyag 32 olyan javaslatot tesz, amellyel a testület civil delegáltjai is egyetértenek. Ilyen az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítása, a közérdekű bejelentések nyilvánossága, a közbeszerzési dokumentumok anonim hozzáférhetősége. A munkacsoport állam által delegált tagjai (a húsz fős testület felét adják ők) ugyanakkor nem értettek egyet a Közbeszerzési Hatóság civilekkel történő kiegészítésével, ahogyan az egyes támogatások kedvezményezettjeiről gyűjtendő publikus statisztikai adatokkal sem. A teljes, végleges jelentést – számos támogatandó részlete ellenére – végül a tíz civil tagból hét nem szavazta meg.
5. 400 MILLIÁRDBÓL BŐVÍT A MAGYAR MERCEDES
A Mercedes 400 milliárd forint értékben új gyártósorokkal bővíti kecskeméti összeszerelő és karosszéria üzemét, ezzel képes lesz két új, magasabb kategóriájú, elektromos autótípus gyártására. A beruházás jelentős infrastrukturális fejlesztéseket eredményez és új munkahelyeket teremt, ezért a kormány 14 milliárddal támogatja azt. A fejlesztés fókuszában a gyártósorok rugalmasabbá tétele, a digitalizáció és a fenntarthatóság áll. Az új gyártósorok energiaellátását zöldáram biztosítja majd, ehhez napelemes rendszert telepítenek az üzemek tetejére. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2021-ben több mint 135 ezer járművet gyártott, 3,1 milliárd euró árbevételt érve el; az adózás utáni nyeresége tavaly 67,6 millió euró lett.
6. MATOLCSY-VARGA PACSIDIPLOMÁCIA
Aktuális gazdasági kérdésekről egyeztetett Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter. Pedig az elmúlt hónapokban nem volt éppen idilli a viszony a kormányzat és jegybank között: Matolcsy többször is bírálta a gazdaságpolitikát, míg a gazdaságért felelős miniszterek (így például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, korábbi MNB-alelnök) a jegybank monetáris politikáját kritizálták. Így az egyeztetés mindenképpen pozitív fejleménynek tűnik a döntéshozók kapcsolatát és a forint állapotát nézve. Közleményük szerint Magyarország sikerrel kezelte a Covid-járvány okozta válságot, és ugyanilyen együttműködésre van szükség a jelenlegi gazdasági helyzetben is. Megállapodtak, hogy ezentúl rendszeres egyeztetéseket folytatnak a stratégiai kérdésekben.
7. REKORD IPABEVÉTELLEL IS A CSŐD SZÉLÉN A FŐVÁROS
A főváros a csőd szélén táncol, nyár végéig 90 milliárd forintnyi mínuszba fog kerülni – mondta a XVIII. kerület képviselő-testületének rendkívüli ülésén Szaniszló Sándor polgármester. A DK fővárosi frakcióvezetője összhangban van a főváros kommunikációjával, amely szerint a kormány Budapest kivéreztetésére játszik. Karácsony Gergely főpolgármester tegnap azt jelezte: készül a budapesti túlélőprogram. A főváros egyébiránt tavaly rekordnagyságú iparűzésiadó-bevételt könyvelhetett el, ez alapján idénre is 272 milliárd forint ilyet terveztek. Szaniszló szerint a főváros „botrányosan keveset költ” az utakra.
8. SZEGÉNY FARKAS, SORSOD BORSOD
Négy országban összesen 1937 megtett kilométer, átkelés folyókon, 3500 méteres hegyeken, autópályákon és vasútvonalakon át, hogy aztán ennek a farkas-vándorrekordnak egy magyar puska vessen véget. Még Svájcban látták el jeladóval a két évvel ezelőtt született állatot, amelyet most Borsodban, Hidasnémetinél lőttek le. Az ügyben természetkárosítás miatt indult eljárás, mivel a farkas fokozottan védett állat, akár 3 év börtön is járhat az engedély nélküli kilövéséért. A rendőrség tegnap már házkutatást is tartott egy nyíregyházi vadásznál.
9. MALÁRIAMÉRFÖLDKŐ
Ami a Covidnál mindössze hónapokig tartott, az a maláriánál évtizedek után most következhet be: Ghána lesz az első ország, amelyben hivatalosan engedélyezik a betegség elleni új oltást. Az R21 nevű vakcina az első tényleg széles körben hatékony szer a malária ellen, minden korábbi kísérletnél sokkal nagyobb – csaknem 80 százalékos – védelmet nyújt, olyannyira, hogy várhatóan rövidesen az Egészségügyi Világszervezet is engedélyezni fogja. A malária évente több mint 600 ezer embert öl meg, főleg Afrikában és főleg kisgyerekeket.
10. KITÖRNI KÉSZÜL EGY GYILKOS VULKÁN
Tíz évet szunnyadt, ám 1985-ös pusztítása 25 ezer ember halálát okozta: kitörés előtt áll a 150 ezer éves, 5 ezer méternél magasabb kolumbiai Nevado del Ruiz vulkán, amely az Andokban található, a főváros Bogotától 130 kilométerre. A vulkán már napi hatezer rengést produkál, s 3 ezer méteres hamuoszlop jelzi a veszélyt. A kitelepítéseket elkezdték, a közvetlen veszélyzónában 58 ezren élnek – 38 évvel ezelőtt a drámai kitöréskor föld- és szikladarabok lavinája okozta a tömeges tragédiát.
