1. A GABONA VISEGRÁDI EGYSÉGET TEREMT
Ha az Ukrajnának küldendő fegyverek voltak, amelyek éket vertek Budapest és Varsó közé, akkor most az onnan érkező kalászosok hozzák ismét összébb a magyar és a lengyel vezetést. Mindkét ország betiltotta ugyanis az ukrán gabonaimportot, csakúgy, mint Szlovákia, Csehország viszont nem, Bulgária pedig csak gondolkodik rajta. Az indok a visegrádi államok esetében az ukrán szállítmányok egészségkárosító növényvédőszer-tartalma, a valódi ok pedig a minőségi kifogásokon túl a piacvédelem, hiszen az olcsó ukrán dömping nem jó a visegrádi országok termelőinek. Brüsszelben elfogadhatatlannak nevezték a tiltást, és inkább újabb segélycsomagot ígérnek az érintett országoknak, ám az első ilyen csomagból Magyarország (és Csehország) kimaradt. Az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaimport a 2021-es 287 ezer tonnáról egy év alatt 2,8 millióra nőtt.
2. ADTUK A BANKOT
A magyar honvédség szerint nem igaz, ami a kiszivárgott Pentagon-papírokban áll, azaz Magyarország nem engedte meg, hogy titokban horvát helikoptereket szállítsanak át rajta Ukrajnába. A magyar kormány állítja, továbbra is tartja magát politikájához és nem enged át katonai szállítmányokat Ukrajna felé. Közben kiderült, hogy a Budapesten működő orosz nemzetközi bank, amelyből amerikai nyomásra múlt héten ki kellett vonulniuk a magyaroknak, a Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló MKB Banknál vezette a számláit, miután az ukrajnai háború kitörése után az uniós szankciók miatt az OTP megszüntette azokat.
3. OROSZ MERÉNYLET VOLT A LENGYEL LÉGIKATASZTRÓFA?
Az ukrán-orosz háború a közelmúlt vizsgálatait is befolyásolhatja, a múlt pedig visszahat a jelenre: merénylet miatt kezdeményez eljárást a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa miatt a lengyel minisztériumi vizsgálóbizottság. A vizsgálat a gép roncsai között talált robbanóanyagok mennyisége és a leszállás számítógépes rekonstrukciója alapján állítja, hogy Lech Kaczynski lengyel államfő és 95 fős kísérete vélhetően orosz robbantás áldozata lett. A súlyos vádat a katasztrófa évfordulójához időzítve hozták nyilvánosságra, s így időben egybeesett az orosz-lengyel történelmi viszonyt szintén erősen terhelő 1940-es katyni vérengzés évfordulójával is.
4. EGY ÉVE NEM VOLT ILYEN ERŐS A FORINT
A forint árfolyama 372 alá erősödött az euróval szemben – ennél erősebb forintárfolyam legutóbb tavaly április 22-én volt, ekkor járt utoljára 370 alatt az euró. A magyar fizetőeszköz történelmi mélypontját októberben érte el: fél éve egészen 431,8-ig gyengült a forint az euróval szemben. Azóta közel 15 százalékot erősödött, csak év eleje óta 7 százalékot, ami a hírek szerint világviszonylatban is dobogót ér – igaz, volt is honnan visszajönni. Elemzők szerint a jegybank magas, 18 százalékos irányadó kamata mellett az erősítette még a forintot, hogy a „csőben maradtak” az uniós források, azaz nem buktuk el végérvényesen azokat tavaly év végén; továbbá az elmúlt időszakban a dollár sem tűnik épp erősnek, ami szintén kedvez a régiós devizáknak. A dollárral szemben is hasonló utat járt be a forint, hétfő délután 341,4 környékén járt a kurzus.
5. BÍRÓSÁG A KORDON ELLEN
Az elmúlt hetekben rendszeres ellenzéki performansszá vált a kordonbontás a miniszterelnöki hivatalnak otthont adó Karmelita kolostor előtt, és most egy korábbi esetre vonatkozó bírósági ítélet az ellenzék kordonellenes álláspontját látszik igazolni. A Fővárosi Törvényszék ítélete – amely egy 2020-as esetre vonatkozik – kimondja, hogy szükségtelen és aránytalan volt a Karmelita elkerítése, és az az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította. A Karmelita bejáratát felújítási munkálatokra hivatkozva ma is kordonokkal zárják el a járókelők, de főleg a kormányülésre érkező és onnan távozó minisztereket kérdésekkel zaklató újságírók elől.
6. AMIKOR A GYERMEKVÉDELEM NEM VÉD
Van, amikor az sem segít egy gyereken, ha elveszik a róla gondoskodni képtelen szüleitől és nevelőszülőknél helyezik el, sőt. Legalábbis erre és a magyar gyermekvédelmi rendszer súlyos visszásságaira utal az a nyíregyházi tragédia, amelynek egyre több megdöbbentő részlete válik ismertté. Egy még csak most is 17 éves anya három kisgyermekéről van szó, akik közül kettő a görögkatolikus egyház által működtetett nevelőszülői hálózaton keresztül nevelőszülőkhöz került. Ezek a nevelőszülők adták fel magukat múlt héten a rendőrségen, kocsijuk csomagtartójában a kétéves kisfiú holttestével, a hátsó ülésen pedig az alultáplált egyéves kishúggal. A kisfiú akkor már napok óta halott volt, állítólag egy torkán akadt csirkecsont miatt fulladt meg.
7. MACRON ALÁÍRTA A NYUGDÍJKORHATÁR-EMELÉST
Hiába a tiltakozások, a tüntetések Emmanuel Macron francia elnök aláírta a francia nyugdíjreformot, amely 62-ről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. Az államfő tehát nemzetközi politikai konfliktusvállalása mellett otthon is felveszi a kesztyűt, méghozzá a hónapok óta demonstráló szakszervezetekkel, illetve az elszabaduló utcai zavargásokkal szemben is. Macron hazai politikai magabiztosságát arra alapozhatja, hogy a reform miatt a parlamentben kormánya ellen benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, s amúgy is ez az utolsó elnöki ciklusa.
8. ZÖLDEBB-E A SZÉN AZ ATOMNÁL?
Környezetvédelmi szempontból mindenképpen óriási lépést tett a hétvégén Németország, bár azt nehéz eldönteni, hogy ez a lépés a környezet védelméhez vagy rombolásához visz-e közelebb. Végképp lekapcsolták ugyanis az ország három, még működő atomreaktorát. A már egy ideje húzott-halasztott lépés a kormányon lévő Zöldek évtizedes követelése és ígérete volt, bár még abban az időben keletkezett, amikor az atom a bolygó szempontjából nagyobb problémának tűnt, mint a kibocsátott szén-dioxid. A hiányzó energiát most ugyanis gáz és szén elégetésével kell pótolni. A bezárásból azonnal belpolitikai vita is lett, az országosan ellenzékben, de a tartományban kormányon lévő bajor keresztényszociálisok vezetője ugyanis azt követeli, hogy Berlin adja vissza a tartományoknak az atomerőművek feletti kontrollt, és akkor ők azonnal újraindítanák a bezárt bajor létesítményt.
9. ELFEKVŐ A FEHÉR HÁZBAN
Gigászok csatája helyett egyre inkább úgy tűnik, aggastyánok harca lesz a következő amerikai elnökválasztás. Joe Biden elnök ugyanis arról beszélt, hogy rövidesen bejelenti, újraindul a jövő évi voksoláson. Márpedig hivatalban lévő államfő szinte soha nem szokta elveszteni pártja előválasztását. A másik oldalon a republikánusoknál pedig a közvéleménykutatások szerint egyre nagyobb Donald Trump előnye. Hiába az ellene indított büntetőeljárás, a volt elnök egymaga több szavazatra számíthat, mint összes pártbeli ellenfele együttvéve. Biden 86 éves is elmúlna második ciklusa végére, de Trump is jócskán benne járna a 83-ban. További közös tulajdonságuk, hogy általánosságban véve mindketten nagyon népszerűtlenek, azaz a másikon kívül szinte senkit mást nem tudnának megverni.
10. FEGYVERTÁRSBÓL ELLENSÉG
Fegyveres összetűzésekbe csapott át egy ország hivatalos katonai vezetése és egy magát egyre fontosabbnak tartó fegyveres szervezet vezetője közötti konfliktus: a helyszín azonban (még) nem Oroszország, hanem Szudán. A világ 15., Afrika 3. legnagyobb területű országában szombat óta ropognak a fegyverek, miután végképp összeveszett a hatalmon lévő katonai diktatúra két legfontosabb embere: a hadsereg (és Szudán) első számú vezetője, valamint helyettese, a Gyorsreagálású Támogató Erőknek nevezett fegyveres szervezet parancsnoka. Egyelőre a hadsereg áll nyerésre, a sokat szenvedett polgári lakosság meg vesztésre.
