1. NAGYSZŐLŐSI KATONÁT FEJEZHETTEK LE
Véletlenül egy saját várost talált el az orosz légierő. Az ukrán határ közelében lévő Belgorod központjában csapódott be egy rakéta, de mivel éjszaka történt, nem halt meg senki. Közben kiderült, hogy a neve alapján magyar származású volt az az ukrán katona, akit orosz fegyveresek fejeztek le Bahmutnál, s a kegyetlenségről felvétel is készült. Szerhij Pataki feleségével, hatéves kislányával és másfél éves fiával a részben magyarok lakta Nagyszőlősön élt.
2. A MAGYAROK NYILAITÓL TARTANAK SZLOVÁKIÁBAN
Magyarokkal való riogatással akarja meggyőzni a szlovák szavazókat Igor Matovic volt szlovák kormányfő. Szlovákiában szeptember végén lesznek parlamenti választások, s Matovic populista pártja jelentős erőből mára a sok 5-10 százalékos párt egyike lett, így most erős párhuzamokat mondva kampányol. Például kijelentette, hogy azért kell az ukránoknak fegyvereket adni, mert a szlovákok is elvárnák a segítséget, ha a magyar hadsereg törne rá Dél-Szlovákiára. A közvélemény-kutatásokban egyébként az Orbán Viktorral jó viszonyban lévő másik exkormányfő, Robert Fico nacionalista baloldali pártja vezet, de a széttöredezett mezőnyben neki is 20 százalék alatt van a támogatottsága.
3. CSAK SZÉPEN, HALKAN!
Belebukott a brit miniszterelnök-helyettes abba, hogy nem bánt szépen a beosztottaival. Dominic Raab sorsa sok kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy mit engedhet meg ma magának Európában egy miniszter, illetve mit kell eltűrnie egy köztisztviselőnek. A legutóbb az igazságügyi tárcát vezető politikus ellen két tucat volt munkatársa tett panaszt, hogy megfélemlítően és megszégyenítően viselkedik velük. A vizsgálat végül csak két esetet talált megalapozottnak, ám ez is elég volt ahhoz, hogy Raabnak távoznia kelljen. Azokban sem állították még azt sem, hogy Raab valaha is ordított volna bárkivel. A jelentés bírálói szerint nem lehet egy országot úgy vezetni, ha egy miniszter nem lehet kritikus a beosztottjaival szemben vagy nem mondhatja meg nekik, hogy valamit elrontottak, mert ha így tesz, azonnal feljelentik.
4. EGYRE TÖBB NÉMET NYUGDÍJAS ÉL MAGYARORSZÁGON
Az elmúlt öt évben 25 százalékkal ugrott meg a hazánkba költöző idős németek száma, amely immár a 15 ezret közelíti. A Magyarországra települők előszeretettel választják a Balaton térségét új lakóhelyül, kiemelt célpontnak számít körükben Marcali és Keszthely, s a régióban már húsz településen szerveztek helyi csoportokat. A németek döntését elsősorban nyugdíjuk magyarországi magas értéke, vagyis az itteni alacsonyabb életköltségek motiválják, de a jelenségről beszámoló német közszolgálati tévécsatorna szerint sokak esetében erős indok a szimpátia is a magyar kormány migrációs szigorával.
5. SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT ORVOSOK
A belügyminiszter év végéig megrendszabályozza a kórházi dolgozókat. A gyári munkásokhoz hasonlóan az orvosoknak is le kell majd húzniuk a blokkolóórán a mágneskártyájukat be- és kilépéskor, erről videófelvételt is készítenek, hogy ne lehessen kijátszani az ellenőrzést. Ezt a Magyar Kórházszövetség konferenciáján jelentette be Lengyel László helyettes államtitkár, azt is elmondta, hogy ezzel azt akarják elérni, hogy az 1-1,7 millió forint között kereső orvosok dolgozzák le a 8 órás munkaidőt. Az ügy minden bizonnyal a megerősödött presztízsű orvosi kamara asztalára kerül. A végleges adatok szerint ugyanis az orvosok 80 százaléka lépett vissza, miután megszüntették az kötelező tagságot.
6. KARÁCSONY LAKÓGYŰLÉSRE HÍV ÉS HIRDETÉSBEN ÜZEN
A főpolgármester levélben hívja meg a fővárosiakat egy online lakógyűlésre. A résztvevőktől akarja megkérdezni, hogy a kormányzati elvonásokat fizesse be vagy a közösségi közlekedést működtesse – mindezt egy interjúban jelentette be. A postaköltség nem lesz olyan olcsó, mint a közösségi hálón megjelent fizetett hirdetés, amelyben Karácsony Gergely ismét megüzente: Budapest beszünteti a kormány finanszírozását. A célja nyilvánvaló: minél többen tudjanak arról, hogy az elvonások miatt a főváros pert indít a kormány ellen, és a csőd elkerülése végett nem tesz eleget törvényi kötelezettségének: 25 milliárd forint adó befizetésének.
7. ENYEDI ILDIKÓ ZSŰRIELNÖK A CANNES-I FILMFESZTIVÁLON
Enyedi Ildikó lesz Cannesban az idei filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában induló rövidfilmek és a filmfőiskolák legjobbjainak alkotásait elbíráló közös nemzetközi zsűri elnöke. A magyar filmrendező a májusban már 76. alkalommal rendezendő egyik legnagyobb filmes seregszemle ismert arca, hiszen 1989-ben Az én XX. századom című alkotásával elnyerte a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjat, a Feleségem története pedig 2021-ben kapott meghívást a hivatalos versenyprogramba. A fesztivál szervezői a 2017-ben Testről és lélekről szóló mozijával berlini Arany Medve-fődíjjal is kitüntetett Enyedi Ildikó felkérését “szépségében és finomságában lenyűgöző életművével” indokolták, ő adja majd át a rövidfilmeknek járó Arany Pálmát, ebben mezőnyben szerepel majd a spanyol rendezőóriás, Pedro Almodóvar új munkája is.
8. MIÉRT DRÁGA A TEJ ÉS A SAJT?
A Gazdasági Versenyhivatal kivizsgálta miért nőtt duplájára a tej és a sajt ára, és megállapította, hogy főleg azért, mert a nyerstej ára is brutálisan megemelkedett, de hozzájárult az árstop is, például oly módon, hogy a kereskedők a 2,8 százalékos UHT tejre bevezetett hatósági ár miatt elkönyvelt veszteségeiket a megdrágult trappista sajt árában is érvényesítették. A kereskedőknek csak az említett tejfajta beszerzési ár alatti értékesítési kötelezettség miatt 100 milliárd forint veszteségük keletkezett. Az árdrágulás másik fő oka a Tej Terméktanács árprognózisa, ezért a GVH az alkalmazott módszertan versenyjogi szempontú felülvizsgálatát javasolta, mivel az további inflációs nyomást okoz.
9. ELADÓ A DUNAFERR
Részvételi felszólítást tett közzé a Fővárosi Törvényszék a felszámolás alatt álló Dunaferr ügyében, azaz hivatalosan is megkezdődik a vasmű értékesítése. A cégközlönyben megjelent 4442 oldalas felhívásból kiderül, hogy a leendő vevő nemcsak a vasművet kapja majd meg, hanem kénytelen lesz a nyakába venni a környezetvédelmi terhekből fakadó kötelezettségeket is, ami közel 37 milliárd forintra rúg. A gyár megmentése közvetlenül majdnem 3700 munkavállalót érint. A hírek szerint már nem csak a brit-indiai Liberty Steel érdeklődik a dunaújvárosi cég iránt, hanem egy indiai acélipari óriás, a Jindal Steel is.
10. RÉGEN LÁTOTT OLASZ FÖLÉNY
2017 után ismét lesz olasz csapat a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjében (az elmúlt 15 évben mindössze háromszor fordult ez elő), mivel a két milánói klub, az Inter és a Milan egymással elődöntőzik. A két legnagyobb európai kupa, a BL és az Európa Liga legjobb négyes mezőnyeiben régen látott olasz dominancia lesz: a negyeddöntők öt olasz gárdájából négy jutott tovább, az EL májusi budapesti fináléjában így akár AS Roma–Juventus-finálé is kialakulhat. Az olaszok négytagú kontingensét a spanyolok követik kettővel, mellettük egy-egy angol és német csapat jutott elődöntőkbe. A harmadik számú kupasorozat, a Konferencia Liga (ennek olasz a címvédője) legjobb négyesébe szintén került itáliai klub, egy angol, valamint svájci és holland mellett.
