1. EGY LÉPÉS ELŐRE, EGY HÁTRA
A magyar kormány szerint egy fontos lépéssel közelebb kerültünk az annyira vágyott uniós forrásokhoz. Az igazságügyi miniszter legalábbis azt közölte, hogy megállapodott az illetékes brüsszeli biztossal, aki eszerint elfogadta az európai nyomásra kidolgozott magyar igazságügyi reformcsomagot. Varga Judit szerint ezzel megnyílt az út 13 milliárd eurónyi, eddig visszatartott támogatás felszabadítása felé. Egyes elemzők azonban túlzottnak tartják a miniszter optimizmusát, és arra hívják fel a figyelmet, hogy eleve csak egy területről és a visszatartott források csak egy részéről van szó. Ráadásul ez még csak a szakértői szint, s az egyezségre még az Európai Bizottság többi biztosának és az elnökének is rá kell bólintania, azaz még simán kerülhetnek elő újabb akadályok, és tolódhat tovább a megállapodás. Tegnap például a pedagógusok helyzetét szabályozó státusztörvény miatt fordult a Bizottság elnökéhez a szélsőjobboldal kivételével az összes európai parlamenti frakció, arra kérve Ursula von der Leyent, hogy emiatt is legyen minél szigorúbb a magyar kifizetéseknél.
2. IGAZOLTATÁSOS HIÁNYZÁS
Néma ülősztrájkkal kezdődött a hét az oktatásban: reggel a Belügyminisztérium épülete előtt tiltakoztak ellenzéki politikusok, pedagógusok és diákok, eltorlaszolva az ágazatot felügyelő minisztérium bejáratát. A demonstrációt előzetesen nem jelentették be, így igazolatlan óra helyett rendőri igazoltatás lett a vége, hogy aztán a nap folyamán országszerte tovább sztrájkoljanak a pedagógusok. Közben a miniszterelnök egy szakmai pályaválasztó rendezvényen tartott beszédet, ahol elmondta, szokás szapulni a magyar iskolarendszert, de nem szabad alábecsülni azt, még ha van is mit javítani rajta. Orbán Viktor különösen örömtelinek tartja a szakképzés erősödését.
3. NYUGODTAN BÍRSÁGOLHAT KÖVÉR
Az Alkotmánybíróság szerint a házelnök megbírságolhatja a Ház méltóságát veszélyeztető, működését megzavaró képviselőket, de csak az Országházból tilthatja ki őket, az irodaházból nem. A testület a Kövér László házelnök által kiszabott milliós büntetéseket is elfogadta, mert a többmilliós büntetések a képviselők megélhetését nem veszélyeztetik, hiszen legalább a minimálbért megkapják, márpedig ez az összeg a jogalkotók szerint a megélhetéshez elégséges. Ugyanakkor az ellenzék által vitatott „magyar életmód védelméről” szóló törvény miatt lehet, hogy nem kell majd Alkotmánybírósághoz fordulniuk, mert a köztársasági elnök újragondolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek. A jogszabály szerint számos dolog miatt lehet bejelentéssel, panasszal fordulni a hatóságokhoz a nemzeti jelképek védelmétől a náci és kommunista bűnök tagadásáig, de ezek közül a legtöbb bírálatot a gyermekvédelem címkéje alá besorolt esetek kapták. A bírálók szerint ugyanis ezek lehetőséget adnak a melegek és transzneműek, illetve az ő érdekeiket képviselő szervezetek elleni fellépésre. Novák Katalin szerint ezt az egész fejezetet ki kéne venni a törvényből.
4. NEM BÉKEMENET LESZ, INKÁBB BÉKÜLÉS A PÁPÁVAL
A „legyen ez egy békemenet!” nem azt jelenti Bayer Zsolt kormánypárti véleményvezér szerint, hogy ő újabb Békemenetet hirdetett volna a Kossuth térre, Ferenc pápa április 30-i ünnepi szentmiséjére. Bayer tévéműsorában tett kijelentését utólag magyarázva csak arra utalt, hogy támogatóik minél többen menjenek el az eseményre. A publicista egyébként akár arra is gondolhatott volna, hogy békülő menet lesz az övé, hiszen korábban lemarházta és „argentin libsinek” is titulálta Ferenc pápát, akit migrációval kapcsolatos álláspontja miatt a hagyományos európai értékektől idegen egyházfőnek nevezett. A hétvégi budapesti pápalátogatás megmozgatja a hívő liberálisokat is, a Szemlélek közössége ugyanis óriásplakátokon idézi Ferenc háborúról, populizmusról, melegekről elhangzott szavait. A látogatás biztonsági előkészületei jegyében a pápa mesterlövészek felügyelte haladási útvonalain még a csatornafedeleket is lehegesztik, ahogyan az amerikai vagy az orosz elnök érkezésekor szokás.
5. MEGHALT BAJKAI ISTVÁN
A Fidesz alapító tagja, országgyűlési képviselője 59 évesen, hosszas betegség után hunyt el. Rendszerváltó fideszes értelmiségiként Amerikában és Oxfordban is volt lehetősége tanulni. 2018-ban listáról választották meg országgyűlési képviselővé, a törvényalkotási bizottság alelnöke és az igazságügyi bizottság tagja volt, de ennél jóval nagyobb hatalmat biztosított neki az a szerep, hogy sok esetben Orbán Viktor és családjának ügyvédjeként járt el.
6. AZ UKRÁN GABONA IS MEGOSZTÓ, MINT A HÁBORÚ
Megosztja az agrárszektor különféle szereplőit az ukrán gabonaimport magyar betiltása. A termelők, a gazdák ugyanis üdvözlik a lengyelekhez hasonlóan bevezetett piacvédő intézkedéseket, amelyek hivatalos okaként az árak letörése mellett az ukrán áru rossz minőségét és erős szennyezettségét jelölik meg. A termelők érdekvédelmi szervezete szerint tiltás nélkül drámaian veszteséges helyzetbe kerül a magyar növénytermesztés. A feldolgozóknak és állattartóknak viszont jól jött a tavaly ősz óta érkező olcsó ukrán gabona. A Magyar Gabonaszövetség éppen ezért nem támogatja a piackorlátozó intézkedéseket, ellenzi az ukrán importtilalmat is, mert ezzel elveszítjük a hozzánk legközelebb eső és ezért is legolcsóbb importforrást, ennek kárvallottjai pedig a fogyasztók lesznek az üzletekben.
7. KÖLCSEY-SZOBOR-AVATÁS UTÁN ROMÁN BÍRSÁG
Nem volt elég, hogy két hete Nagykárolyban román soviniszta tüntetők magyarellenes skandálással megzavarták Kölcsey Ferenc szobrának felavatását, de a román hatóságok most még meg is bírságolták a szoborállítókat. Kovács Jenő polgármesternek azért kell tízezer lejt fizetnie, mert hiányzik a szoborról a román felirat. A felirat egyébiránt a műalkotás része: a költő neve mellett a Himnusz harmadik sora („Nyújts feléje védő kart”) és Erkel Ferenc zeneművének kottarészlete is felkerült rá.
8. SZÉLSŐSÉGEK DIADALA
Az amúgy sem szegény Ausztriának még a leggazdagabb tartományában is egyre kevesebben elégedettek a liberális demokrácia működésével. Legalábbis erre utal, hogy a salzburgi választásokon nemcsak, hogy a szocdemeket megelőzve előretört a második helyre a szélsőjobboldali Szabadságpárt (amely az egész országban feljövőben van), de ráadásul 1945 után ismét bejutottak a salzburgi parlamentbe a kommunisták, akik 12 százalékkal a negyedik legnagyobb erő lettek. Ilyen sikert még megközelítőleg sem értek el soha egyetlen tartományi vagy országos választáson sem. Most a meggyengült, de még mindig első középjobb Néppárton múlik, hogy a szocdemekkel (és zöldekkel) vagy a Szabadságpárttal alakít kormányt.
9. EDDIG SEM VOLT JÓ HELY
Sorra menekítik ki az országok az állampolgáraikat Szudánból. Több ezer amerikait és európait sikerült biztonságba helyezni, a nyugati országok követségei szinte mind bezártak. Az ott tartózkodó magyarok nagy részét is sikerült már evakuálni, bár mintegy öten még mindig a leghevesebb harcoknak kitett fővárosban ragadtak. Ami két héttel ezelőtt puccskísérletnek, illetve az ország két legnagyobb hatalmú katonai vezetője közötti összezördülésnek indult, az egyre inkább szabályos polgárháborúvá alakul. Külföldi hatalmak is beszálltak a konfliktusba: az északi szomszéd Egyiptom katonai diktatúrája a szudáni hadsereget támogatja, az arab világban komoly katonai és gazdasági hatalomnak számító Egyesült Arab Emírségek viszont a lázadó fegyveres alakulatokat.
10. ÁLIDÉZET UTÁN VALÓDI ELBOCSÁTÁS
A világon óriási vita folyik arról, valóban sok munkahely megszűnéséhez vezethet-e a mesterséges intelligencia előretörése: nos, az biztos, hogy egy ember most elvesztette az állását miatta. Kirúgták ugyanis annak a német magazinnak a főszerkesztőjét, aki hatalmas botrányt okozva jelentetett meg egy interjút. Az írásban mesterséges intelligencia segítségével válaszoltak kérdésekre, mintha azokat Michael Schumachernek tették volna fel. A világ egyik legnagyobb autóversenyzője tíz évvel ezelőtt szenvedett síbalesetet, amelyből azóta sem épült fel.
