1. A PÁPA A BÉKE ÉS A BEFOGADÁS MELLETT
A magyar sajtót olvasva akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy pénteken két pápa érkezett Budapestre, s míg az egyik a háborús uszítókkal szemben, addig ellenpápája a menekültek befogadása mellett szólalt meg. Valójában a Magyarországra 2021 után visszatérő katolikus egyházfő érintette mindkét témát első beszédében a Karmelita kolostorban, miután találkozott Novák Katalin államfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Ferenc pápa beszédével inkább a kormányoldal lehetett elégedett, dicsérte a magyar alaptörvény családbarát vonásait, kritizálta a genderkultúra ideológiai gyarmatosítását, és feltűnően közös hangot ütött meg a magyar kormánnyal a béke kérdésében: szerinte a háború szólistái törtek utat, nemzetközi szinten szítják az indulatokat, „háborús infantilizmus” a jellemző, ezek helyett kreatív békeerőkre lenne szükség, s Budapest hídjaira, mint összekötő szerepre utalt. A szentatya egyediség csorbítása nélküli európai egységet sürgetett, s idézte Szent István Intelmeit is az idegenek befogadásának fontosságáról. A pápa három napot tölt nálunk, vasárnap szentmisét tart a Kossuth téren.
2. EDDIG ÜLT, MOST LÓRA ÜLT
Senkit nem tett annyira boldoggá a pápa látogatása, mint Budaházy Györgyöt. A köztársasági elnök ugyanis a pápalátogatásra hivatkozva kegyelmet adott a Hunnia-per vádlottjainak, legalábbis azoknak, akiknek nem kegyelmezett meg már korábban. A magyar közelmúlt legnagyobb terroristaperének indult, a végtelenségig nyúló eljárásban teljesen eltérő ítéleteket hoztak a különféle fokokon eljáró bíróságok. A börtönből most lóháton távozó Budaházy eredetileg 17 éves büntetéséből a múlt hónapra már csak hat lett, annak is nagy részét már leülte. Az ellenzéki pártok vehemensen bírálták és a szélsőjobbnak tett gesztusnak értékelték Novák Katalin döntését, kivéve természetesen a Mi Hazánkat, amely annál lelkesebben üdvözölte azt.
3. A TANÁROKNAK ROSSZ, A MILLIÁRDOSOKNAK JÓ
Az Alkotmánybíróságtól nem várhatnak segítséget a kormánnyal szemben a tanárok. A testület visszautasította a pedagógusok alkotmányjogi panaszát, amely szerette volna alkotmányellenesnek nyilváníttatni a tanárok sztrájkjogának korlátozását, azaz, hogy amikor a tanárok sztrájkolnak, majdnem ugyanúgy kell dolgozniuk, mint egyébként, és még ki is rúghatják őket. A bírák szerint ugyanebben a kérdésben korábban már döntöttek, úgyhogy nem lehet újra hozzájuk fordulni. Ugyanez az alkotmánybírói tanács ítélt egy másik esetben is, amelynek szintén komoly következményei lehetnek. Ott a leggazdagabb magyarokat felsoroló kiadvány a sajtószabadságra hivatkozva kérte, hogy a lista szereplői ne tilthassák le magukat. Az alkotmánybírák azonban elutasítottáka kérelmet.
4. MEGÚSZTA A RECESSZIÓT EURÓPA GAZDASÁGA
Az előző negyedévhez képest az euróövezeti GDP az első negyedévben 0,1 százalékkal nőtt a tavalyi negyedik negyedévben regisztrált stagnálást követően, míg az Európai Unió gazdasága – a tavalyi utolsó negyedéves 0,1 százalékos visszaesést követően – 0,3 százalékkal nőtt az év első három hónapjában az EU statisztikai hivatalának adatai szerint. Az európai gazdaság így nem került recesszióba (nem volt két egymást követő negyedéves visszaesés), az elszállt energiaárakat megúszta a gazdaság lassulásával. Elemzők szerint a hurráoptimizmus azért még messze van, mert az unió gazdaságát az Európai Központi Bank várható kamatemelései még nyomás alá helyezheti az év hátralévő részében. A legjobb negyedéves teljesítményt Portugália érte el az év első három hónapjában (1,6 százalékos GDP-bővülést), míg csökkenést csak Írországban (2,7 százalék) és Ausztriában (0,3 százalék) mértek a statisztikusok.
5. AZ OTP-VEZÉR SZERINT JOBB ÉVÜNK LESZ, MINT TAVALY
Jó évet zárt az OTP, 84 milliárd forint osztalékot – részvényenként 300 forintot – osztanak szét, ami 2,9 százalékos osztalékhozamot jelent. Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója az ukrán-orosz háború miatt kényes helyzetű oroszországi üzletágukról azt mondta, az nem számít stratégiai befektetésnek, ezért elhanyagolható hatása lenne, „ha le kellene írni”. Arról a reményéről is beszélt, hogy a „teljesen értelmetlen kamatsapka kivezetésre kerül és 2023 már jobb lehet”. Az állami intézkedéssel a bankokra rakott különadó és extraadó az OTP-nek 138 milliárdos terhet jelentett, mondta el Csányi. A közgyűlés után a piac is jól reagált, az OTP papírok tőzsdezárás előtt magas forgalom mellett csaknem 2 százalék pluszt értek el.
6. STAGNÁLÁS UTÁN NŐTT A DOLGOZÓK SZÁMA
Fél év után március volt az első hónap, amikor nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,7 millió volt, 19 ezerrel több, mint egy éve. A január-márciusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest 21 ezerrel többen dolgoztak, 4,7 millióan. A 15-64 éves korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék: a férfiaknál 78,7, míg a nőknél 70 százalék volt.
7. HÁRMAN VERSENYELŐNYBEN AZ OPERAHÁZÉRT
Alighanem új vezetője lesz a Magyar Állami Operaháznak augusztustól öt évre, miután a 11 pályázó meghallgatása után a bíráló bizottság három aspiránst választott ki a végső döntés előtt, ám az intézményt már 12 éve irányító eddigi főigazgató, Ókovács Szilveszter nincs közöttük. Kiesett a versenyből a világhírű operaénekes, Rost Andrea és egy másik korábbi főigazgató, Horváth Ádám is. A bírálók a végső döntést meghozó Csák János kulturális és innovációs miniszter számára első helyen Kesselyák Gergelyt, az Operaház jelenlegi első karmesterét ajánlják, őt követi Miklósa Erika operaénekes – aki egyébként a minisztériummal stratégiai partnerségben álló MOL-Új Európa Alapítvány elnöke is –, harmadikként pedig Vadász Dániel énekes, jogász, kulturális menedzser maradt versenyben. A grémium ajánlása nem kötelező a miniszter számára, aki akár a most kirostált nyolc közül is választhat. A mostani második pályázatot Csák javaslatára hirdették meg újra, az előzőt eredménytelennek nyilvánították.
8. ÚJ HONVÉDELMI TANTÁRGY JÖN A KÖZÉPISKOLÁKBAN
Szeptembertől a mindennapi életben is hasznosítható honvédelmi ismeretek próbaoktatása kezdődik a középiskolákban szabadon választható új tantárgyként, heti egy órában. A tantárgy gyakorlati és elméleti tematikájában szerepel például a térképészet és a kibervédelem. Nem ez lesz a szabad órakeret terhére elsajátítható első hazafias alapismereti kurzus: 2017 óta oktatható a honvéd kadét program keretében ilyen, amelyet eddig 125 magyar oktatási intézmény választott.
9. HÉTFŐTŐL A KÓRHÁZAKBAN SE KELL MASZK
Májustól nem kötelező maszkot viselni az egészségügyi és szociális intézményekben, a kedvező járványügyi helyzet miatt döntött így az országos tiszti főorvos. Hétfőtől ezekben az intézményekben a dolgozóknak és a látogatónak sem kell maszkot hordaniuk, ugyanakkor a kórházigazgatók továbbra is elrendelhetik a viselését, ha egyes osztályokon azt indokoltnak tartják.
10. A POLITIKUSNÁL IS LETT LEJJEBB
Azt nem lehet mondani, hogy jobbá tette, de az biztos, hogy alapjában változtatta meg a televíziózást: 79 évesen hasnyálmirigyrákban meghalt Jerry Springer, a trash tévé atyja. Jogásznak és politikusnak indult, de aztán 1991-ben megkezdte közel három évtizedes diadalmenetét napi műsora, a Jerry Springer Show. Addig mindenki nézhetett tévét, közben viselkedhetett bárhogy és mondhatott bármit, de innentől kezdve mindezt már a képernyőn tehette meg. Minden botrányt és felháborodást még nagyobb követett, vagy ahogy mondta: „imádkozzatok értem, ha én a mennybe jutok, mindenki odajut.”
