1. A KORMÁNY NEM ISMERI A MEGSZORÍTÁS SZÓT
Már a parlament előtt a 2024-es költségvetési törvényjavaslat, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter adott át hétfőn Kövér László házelnöknek. A jövő évi büdzsében 4 százalékos növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, 66,7 százalékos államadóssággal, 6 százalékos éves inflációval és 385 forintos átlagos euróárfolyammal számolnak. A Rezsivédelmi- és a Honvédelmi Alap is megmarad – mindkettő 1300 milliárd forint feletti összeggel –, és maradnak az extraprofitadók is, melyeknek a kivezetése csak részlegesen kezdődik meg jövőre, mert ezek nélkül nehézkesen lehetne tartani a hiánycélt. A kormány azzal számol, hogy a több ezer milliárdos uniós források megérkeznek 2024-ben, „nincs B-terv, a megszorítás szót pedig nem is ismeri ez a kormány”.
2. DRÓNOK MOSZKVA FELETT
Váratlan fordulattal nem csak Kijevet támadták drónok az éjszaka, hanem Moszkvát is. Míg az ukrán fővárosnál ez már szinte megszokott, új, hogy ezúttal az ukrán fronttól félezer kilométerre fekvő orosz főváros is célponttá vált, bár azt nem tudni, kinek a célpontjává. A Kreml szerint egyértelműen az ukránok lőttek, a kijevi vezetés ezt tagadja, ugyanakkor bevallottan örül a fordulatnak. Az orosz légvédelem által nagyrészt leszedett drónok kisebb károkat okoztak néhány lakóépületben, az egyik célpont az az elit negyed volt, amelynek közelében Putyin elnök rezidenciája is található. Közben az elmúlt napokban több ukrán vezető is úgy nyilatkozott, hogy most már tényleg a küszöbön áll az elsöprő erejű ukrán ellentámadás. Egyelőre azonban nagy ukrán ellencsapás inkább Magyarországot sújtja, az ukránok idén már másodszor emelik meg brutális mértékben a hozzánk érkező orosz kőolaj tranzitdíját, mondván, sokba kerül az oroszok által szétlőtt ukrán infrastruktúra.
3. ERDOGAN BEHÚZTA A MÁSODIK FORDULÓT
A törökök újabb öt évre Recep Tayyip Erdogant választották elnöküknek. Az országot húsz évre egyre diktatórikusabban irányító politikus sima győzelme az első fordulóban még kisebbfajta meglepetés volt, a másodikban már papírforma: alig változott az elnökre és az összellenzéki kihívójára leadott voksok közötti különbség. Az 52-48 százalékos arány ugyanakkor mélyen megosztott országot mutat, ahol az ellenzékre szavaznak a nagyvárosok, a Földközi- és Égei-tenger partvidéke, valamint a kurd területek, míg az ország belsejét, a Fekete-tengeri részeket és a nyugat-európai diaszpórát semmi nem tántoríthatja el Erdogantól. S miközben sem bel-, sem külpolitikájában semmilyen változás nem várható az elnöktől, az nagy kérdés, hogy miként próbál majd úrrá lenni a gazdasági bajokon, elsősorban is az elmúlt időben még inkább felpörgő infláción és a líra elértéktelenedésén.
4. MAGYAR BÉKEFENNTARTÓK IS MEGSÉRÜLTEK
Tizenkilenc magyar KFOR-katona sebesült meg hétfőn a koszovói Zvečanban, ahol összetűzés tört ki az előrehozott önkormányzati választás eredménye miatt tiltakozó és a városházára behatolni akaró szerbek és békefenntartó NATO-katonák között. A szerbek kövekkel és üvegekkel dobálták meg a katonákat. Hét magyar békefenntartó sérülése súlyos, hárman lőtt sérülést is szenvedtek. Az olasz KFOR-egység tagjai közül 11-en sebesültek meg. A régióban élők többsége szerb nemzetiségű, ám ők bojkottálták a választást, így a részvételi arány csak 3,5 százalék volt, ezért sikerült albán nemzetiségű polgármestert választaniuk. A koszovói-szerb határon felsorakozott a szerb hadsereg.
5. ROMÁN DIPLOMÁCIAI CSÖRTE NOVÁK KATALINNAL
Nem először váltotta ki a román diplomácia megrökönyödését a magyar államfő egy nyilatkozata vagy gesztusa, ezúttal az egyébként református Novák Katalin székelyföldi látogatása és szavai a katolikus csíksomlyói búcsú és zarándoklat alkalmából. A román külügyminisztérium „nem megfelelő nyilvános üzenetekről” beszél, miután a köztársasági elnök közösségi oldalán közzétett videóban a székely himnusz első szakasza hangzik el, a poszt címe pedig: ”Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk”. A Sándor-palota válaszában túlzó, indokolatlan, de nem szokatlan román reakcióról ír.
6. ÁDÁZ VITA KÖVETTE A HEGYMÁSZÓ HALÁLÁT
Hatalmas vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd hegymászó halála a Mount Everesten. Már azt is egyre többen megkérdőjelezték az elmúlt napokban, hogy sportteljesítménynek számít-e feljutni a világ legmagasabb hegycsúcsára, ha a statisztika azt mutatja, hogy ennyire kockázatos vállalkozás. Négy oxigén palack nélkül kísérletezőből állítólag csak három éli túl a kísérletet, egy hegymászó ott marad fenn, megfagyva. Sokan felelőtlenségnek tartják az élet kockáztatását, főleg azokat ítélik el, akik után árvák is maradnak. Ugyanakkor rengetegen méltatják az elhunyt Suhajda hegymászó eddigi teljesítményét, városában, Békéscsabán emléktáblát is kap.
7. EGYSZERRE BARÁTAI MOSZKVÁNAK ÉS BRÜSSZELNEK?
Míg a magyar kormánynál az oroszbarátság, a lengyelnél az oroszellenesség veri ki a biztosítékot Brüsszelben. Persze ez nem feltétlenül az EU képmutatására utal, hanem arra, hogy a magyarral a külpolitikát kivéve szinte mindenben egyetértő lengyel kabinet most éppen ezzel próbálja nehéz helyzetbe hozni az ellenzékét, ami nagyon nem tetszik Brüsszelnek. A lengyel parlament ugyanis törvényt hozott egy bizottság felállításáról, amely eltilthatja a közhivataltól azokat, akik az elmúlt 15 évben növelték az oroszok befolyását Lengyelországban. A célpont a kabinet legnagyobb ellenfele, Donald Tusk volt kormányfő lehet, akinek a vezetése alatt kötött lengyel-orosz gázszerződések a mostani kormány szerint túlságosan kiszolgáltatottá tették Varsót Moszkvának. Lengyelországban ősszel lesznek parlamenti választások, a konzervatív kormánypárt vezet, de kevésbé, mint négy éve.
8. SPANYOL ÉS OLASZ JOBBOLDALI ELŐRETÖRÉS
Spanyolországban és Olaszországban is jobboldali győzelmet hoztak a részleges helyhatósági választások. A spanyoloknál a konzervatív Néppárt elnyerte a tartományok többségét, a helyi koalícióhoz sok helyen szüksége lesz a radikális jobboldali Vox támogatására. A voksolás megsemmisítette a liberális középpárt Ciudadanost, a kormányzó baloldali PSOE (Spanyol Szocialista Munkáspárt) pedig azonnal lépett: Pedro Sanchez miniszterelnök bejelentette, hogy a decemberi választásokat előrehozzzák júliusra, nyilván a jobboldal lendületének fékezése érdekében. Közben Olaszországban a kormányzó jobboldal tarolt, 11 városból 9-et megszerezve Toszkánától Szicíliáig.
9. MAGYAROS SIKER CANNESBAN
A magyar filmrendező, Buda Flóra Anna 27 című animációs filmje nyerte rövidfilm-kategóriában az Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon, ráadásul magyar zsűrielnöktől, Enyedi Ildikótól vehette át szombaton a díjat a 11 perces alkotásáért. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett fiatal filmrendezőnek – akinek egyedüli magyarként szerepelt a filmje Cannes-ban – megélhetési gondjai voltak itthon, mert nem tudott támogatást szerezni filmes munkáihoz, és ezért kényszerült rá, hogy elhagyja hazáját. Így francia támogatással Franciaországban készítette el díjnyertes filmjét, amelynek főhőse az öccsével és anyjával együtt élő Alíz, aki a 27. születésnapján, egy átmulatott éjszaka után tudatosítja, hogy ideje szembenéznie a felnőttlét felelősségével, és leszámolnia addigi illúzióival. A Nemzeti Filmintézet, amely korábban háromszor dobta vissza Buda Flóra Anna filmtervét, szombaton Facebook-posztban gratulált a film alkotóinak az Arany Pálmához.
10. A DORTMUND ÉS A HONVÉD A FUTBALLVESZTES
Drámai zárást hozott a labdarúgó Bundesliga Dortmund-Bayern versenyfutása a bajnoki címért: a Borussia két pontos előnnyel játszott otthon 80 ezer nézője előtt, az ünneplésre készülve, sorsa saját kezében volt, ám csak döntetlent ért el, a München viszont győzött, így behozta hátrányát és ismét bajnok lett, hogy azután percekkel már ki is rúgja vezérigazgatóját és sportigazgatóját. A magyar NBI-ből az utolsó fordulóban a Felcsúton kikapó Honvéd esett ki (a Vasas mellett), a Fradi után második legmagasabb költségvetésű Fehérvár pedig megúszta a szégyent. A Premier League idei csodája az élvonalból 1992-ben kihullott, mindössze 10 ezer fős stadionnal bíró Luton Town csapata lett, amely történetében először jutott a PL-be, úgy, hogy tíz éve még az amatőr ötödosztályban focizott.
