1. SZÁZMILLIÁRDHOZ KÖZEL AZ ORBÁN-CSALÁD VAGYONA
Az Orbán Viktor családjához kötődő cégek vagyona kis híján 100 milliárd forintot is érhet – állítják pénzpiaci elemzők. Tiborcz István, a vő ingatlanokkal foglalkozó cége, a BDPST Zrt. elképesztő ütemben fejlődik, négy éve még 6 milliárd, két éve 12 milliárd, tavaly pedig már 21 milliárd forint adózott eredményt el, de most csak valamivel több mint 2 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Tiborcz vagyonát több mint 70 milliárdra becsülik, tavaly megszerezte a több mint 500 milliárd forintos vagyont kezelő Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holdingot is. Orbán Győző, az apa Dolomit Kft.-je is lélegzetelállító nyereségrátával működik, hatmilliárdos rekordárbevétel mellett kétmilliárdos osztalékot fizetett. Tiborcz neje, Orbán Ráhel vállalkozásai veszteséget könyveltek el, míg a másik Orbán-lány, Szokira Orbán Sára tanácsadó cége szinte szerénynek mondható 13,5 millió forintos nyereséggel zárt, 26 milliós árbevétel mellett.
2. HA PÉNTEK, AKKOR UKRÁN-MAGYAR
Mintha az egész ukrán kormány ott ülne péntek reggelente a Kossuth Rádió előtt, annyira gyorsan jöttek ezúttal is a reakciók a magyar kormányfő szokásos interjújára. Most Orbán Viktornak az az eszmefuttatása verte ki a biztosítékot Kijevben, hogy az ukrán ellentámadás vérfürdőhöz vezet, és helyette inkább tűzszünetre volna szükség. Az ukrán elnöki hivatalból és az ukrán külügyből érkező felháborodott reakciók szerint Orbánnak, ha valóban békét akarna, inkább az orosz elnököt kéne meggyőznie, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Ráadásul előzőleg derült ki, hogy a háború és Putyin egyik legfőbb támogatójának számító orosz ortodox egyházi vezető, Kirill pátriárka kitüntette a 60. születésnapját ünneplő Orbánt.
3. HIÁBA NÖVELTÉK ÁRAIKAT, VESZTESÉGGEL ZÁRTAK
Az infláció miatt hiába szöktek fel az élelmiszerárak, a fenntartási költségek, az állam által kivetett az extraprofitadó miatt az üzletláncok többsége veszteséggel zárta 2022-őt, miközben a hat nagy lánc együtt 130 milliárd forint extraprofitadót fizetett be az államkasszába. A Spar 766,2 milliárd nettó árbevétel mellett 13,1 milliárd forint veszteséggel zárt, az Auchan vesztesége 1,8 milliárd, a Penny 2021-ben még 4,4 milliárd forint nyereséget termelt, tavaly viszont 155 millió forint veszteségük keletkezett. Az Aldi nyeresége is csökkent, de egyelőre egyedül mondhatja azt, hogy a cég nem fordult veszteségesbe. A Tesco és a Lidl évközi eredménye július végére várható. A multiláncok gyengélkedése azonban nem eredményezte a szintén veszteséges magyar tulajdonúak erősödését, azok részesedése 29 százalékra csökkent a vásárlóforgalomban.
4. BIDEN A FÖLDÖN
Bár akár ünnepelhetne is, mégsem volt jó napja az amerikai elnöknek. A nyolcvanéves Joe Biden egy katonai diplomaosztón botlott meg egy homokzsákban és esett nagyot, ezzel ismét kétségeket támasztva afelől, mennyire lenne képes még egy cikluson át irányítani az országot. Pedig közben a Fehér Ház nagy eredményt ért el, ritka kétpárti együttműködéssel sikerült a törvényhozás mindkét házában egyezséget kötni az adósságplafonról, a megállapodás nélkül az Egyesült Államok jövő hétfőtől technikailag csődbe jutott volna. Az alkut a republikánus jobbszél és a demokrata balszél is ellenezte, de a centrumban ezúttal többen voltak.
5. BORKAI FELÁLLT, UJHELYI ELMEGY
Miközben egy korábbi ismert fideszes politikus botránya után visszatért a nyilvánosságba, addig egy veterán ellenzéki baloldali politikai pályafutása befejezéséről döntött: nem indul jövőre az európai választáson Ujhelyi István független EP-képviselő, miután a folytatásról nem talált közös hangot egyetlen ellenzéki erővel sem. A még mindig csak 48 éves Ujhelyi MSZP-színekben volt magyar parlamenti képviselő, államtitkár, pártalelnök, euroképviselő is, tavaly hagyta ott a szocialistákat, most pedig civil pályára készül. Nem így Borkai Zsolt, a korábbi győri polgármester 2019-es szexbotránya után eltűnt a közéletből, vidéki birtokán önellátó életre rendezkedett be, de most egy konfliktust kihasználva egy győri sportklub élére tért vissza, s nem zárja ki, hogy jövőre ismét elindul a győri polgármesteri posztért, ezúttal már a Fidesszel szemben, amelyről azt mondta, nem jól kezelte az ügyét, s még Budapest elvesztését is az ő nyakába varrták.
6. ÚJABB 22,5 MILLIÁRD KORMÁNYKOMMUNIKÁCIÓRA
A büdzsében „kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra” szánt összeget most 22,5 milliárddal (!) fejelte meg a kormány, pedig az idén márciusban módosított törvényben megszorításként már csak 114 millió szerepelteredetileg tervezett 210 millió forinttal szemben. Az állami költségvetésben hasonló célra beterveztek 39,5 milliárdot „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”, amiből már elköltöttek 10 milliárdota „brüsszeli szankciókról” tartott „nemzeti konzultációra”, 17 százalékos lakossági válaszadással. A kormányzati propagandára szánt tízmilliárdok felett a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda diszponál.
7. SOKAN VANNAK, AKIK NINCSENEK VELÜNK
Erősen Amerika- és Európa-ellenesre sikeredett a legfontosabb nem nyugati országok dél-afrikai találkozója. A BRICS-csoport, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika külügyminiszterei szerint a fejlett országoknak tudomásul kell venniük a fejlődők igényeit és hogy többpólusúvá vált a világ. A találkozó azt is megmutatta, hogy a nyugati országoknak továbbra sem sikerült az ukrajnai háború megítélésében maguk mellé állítaniuk ezeket az országokat, amelyek együtt a világ lakosságának 40 százalékát teszik ki. Dél-Afrikában augusztusra terveznek egy újabb BRICS-találkozót, amelyre viszont már az államok első embereit várnák, ami abból a szempontból érdekes helyzetet eredményezne, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján le kéne tartóztatni az odalátogató orosz elnököt.
8. FEHÉRVÁRI FOCI: A MOL OLAJRA LÉPETT
Távozik a magyar olajipari óriáscég a fehérvári futballból: a MOL 13 év főszponzori támogatás után nem újítja meg szerződését a Fehérvár FC Kft.-vel. A szurkolók által ma is Vidinek becézett korábbi Videotont 2010-től támogatta a MOL, 2018-ban, az eredmények csúcsán vette nevére a klubot, ám éppen akkortól a közös sikerek (három magyar bajnoki cím, két Európa-Liga főtáblára jutás) elapadtak, a lecsúszás mostani végpontján a Fradi mögött-mellett másik legtehetősebb hazai csapat csak az utolsó fordulóban tudott bentmaradni az NBI-ben, a Honvéd felcsúti veresége miatt. Eközben médiapiaci hírek szerint az RTL kockázatos gigabefektetésre készülve megszerezte a labdarúgó BL legjobb mérkőzéseinek közvetítési jogát, rálicitálva az eddigi birtokos köztévé ajánlatára.
9. NAGYOT EMELNEK A CSEH TANÁRFIZETÉSEKEN
Nálunk tüntetések a béremelésekért az oktatás nyomorúságos anyagi állapotában, Csehországban viszont az eddig is sokkal jobb helyzet további javítása: a prágai parlament mindkét háza megszavazta, hogy a cseh általános és középiskolai tanári fizetéseket az átlagbér eddigi 113 százalékáról 130 százalékra emeljék. Tavaly Csehországban a pedagógus átlagbér havi bruttó 795 ezer forintnak felelt meg, oktatásra a költségvetés 3,9 százalékát fordították 2022-ben, ezeken emel az új törvény, amelynek fedezetét később keresik meg.
10. SEREGHAJTÓK KÖZT A MAGYAR GYEREKGYÓGYÁSZAT
Az Eurostat adatai szerint a magyar gyermekek majdnem öt százaléka nem jutott megfelelő ellátáshoz, amikor szüksége lett volna rá. A megfelelő megelőzési, diagnosztikai szolgáltatások és gyógyászati kezelések hiányában szenved egyébként az EU 16 év alatti gyermekeinek 3,6 százaléka, ez egy romló tendencia, néhány éve még csak fele volt a mutató. A legrosszabb a helyzet Lengyelországban (7,3 százalék), Lettországban (6,4), nálunk és Romániában, majd Spanyolországban. A listavezető a jó gyermekellátásban Ausztria és Luxemburg (0,3-0-4 százalékkal). Magyarországon a legrosszabb a gyermekfogászati helyzet (7 százalék nem kap ellátást), valamint az egyszülős gyermekek gyógyászati lehetőségei: esetükben 9 százalékos az el nem látottság, Európában ez a második legrosszabb adat.
