1. AZ OROSZOK MÁR KILŐTT UKRÁN TANKOKAT LÁTNAK
Az oroszok szerint nemcsak, hogy megkezdődött a nagy ukrán ellentámadás, de már meg is hiúsították azt. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Donyecknél tankokkal próbáltak áttörni az ukránok, de nem sikerült nekik. Az ukránok szerint semmi ilyesmi nem történt. Az viszont nyilvánvalónak tűnik, hogy Bahmut megtartása nehéz lesz az oroszoknak. A várost elfoglaló és onnan mostanra kivonuló Wagner-zsoldoscsapat vezére is megerősítette, hogy az ukránok fontos pozíciókat foglaltak vissza Bahmut körül az orosz hadseregtől. A legnagyobb ukrán területi sikert azonban az elmúlt napokban Kijev így is a magyar propagandaminisztériummal szemben érte el. Idehaza ugyanis kijavították a kormányzat legújabb reklámfilmjét, amelyen egy térkép Oroszország részeként tüntette fel a Krím-félszigetet, elég nagy felháborodást váltva ki az ukrán és a nyugati vezetők körében.
2. ÓRIÁSTÜNTETÉS A LENGYEL KORMÁNY ELLEN
A rendszerváltás óta az egyik legnagyobb tüntetés zajlott Varsóban: a kommunista korszaknak véget vető választások 34. évfordulóján a demonstráción csaknem félmillió ember vonult fel a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) ellen. Az ellenzéki meneten ott volt Lech Walesa korábbi államfő, és beszédet mondott az őszi parlamenti választásokon a jobboldali kormányt kihívó legnagyobb, centrista-liberális erőt vezető Donald Tusk exkormányfő is. A más nagyvárosokban is megtartott utcai tiltakozások egyik fő oka az éppen Tusk ellen irányuló új törvény, amely orosz befolyást vizsgálna a közszereplőknél (esetében az egykori orosz-lengyel gázmegállapodások aláírása miatt), tízéves közhivataltól történő eltiltással szankcionálva azt. A törvényt már aláírta a köztársasági elnök, ám egyben az alkotmánybíróság elé is utalta, s azóta módosításokat is javasolt.
3. AZ AMERIKAI MAGYAROK NAGY RÉSZE NEM TUD MÁR MAGYARUL
Több mint 1,4 millióan magyarnak, vagy magyar származásúnak mondták magukat a legutóbbi népszámláláson az Egyesült Államokban, de közülük egymillióan már nem beszélik a magyar nyelvet. Ezt Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke mondta el a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Arról is beszámolt, hogy csaknem minden szövetségi államban van magyar közösség, több mint száz szervezet, 78 templom, 33 magyar iskola, 25 cserkészcsapat, 12 magyar ház, múzeum és könyvtár igyekszik összefogni a diaszpórában élő nemzethez tartozókat.
4. HATÁSTALAN SZÍVHANGRENDELET
A tavaly szeptember óta hatályos szívhangrendelet után sem csökkent az abortuszok száma Magyarországon. Vagyis hiába kell meghallgatniuk az abortuszra jelentkező állapotos nőknek magzatuk szívhangját. A KSH adatai alapján 2022 szeptemberében három, októberben ismét három, novemberben pedig 0,2 százalékkal nőtt a terhességmegszakítások száma. A trend mögött minden valószínűség szerint a megélhetési válság áll: a jelenlegi gazdasági helyzetben kevésbé merik vállalni a gyereknevelést. A 2008–2010-es válság idején is hasonló volt a helyzet a mostanihoz, akkor is nőtt az abortuszok száma.
5. MACRONÉK IS BESZÁLLTAK AZ AKSIBIZNISZBE
Magyarország mellett a jelek szerint Franciaország is az európai akkumulátor-nagyhatalom szerepére tör. A múlt héten felavattak egy akkumulátorgyárat Észak-Franciaországban, amit további három követ majd, a francia kormány nagyvonalú támogatásával. A Macron elnök által erőteljesen támogatott program – a magyar kormánnyal szemben – inkább az európai szereplőket hozza helyzetbe Kína helyett. Az Automotive Cells Company (ACC), a Stellantis, a Mercedes és a TotalEnergies közös fejlesztésű gigagyára kétmilliárd euróból (740 milliárd forint) jön létre, amelynek közel felét a francia állam és a helyi önkormányzatok biztosítják. Ilyen támogatás mellett nem csoda, hogy több nagy akkugyártó is Franciaországban akar beruházni. A Macron elnökké választása óta bevezetett társasági adócsökkentés és a munkaerő-piaci reformok is Franciaországba vonzzák az akkumulátoripar résztvevőit.
6. NÉMET DILEMMA
Szabad-e nácikat verniük az antifasisztáknak és más-e a szélsőbalos erőszak, mint a szélsőjobbos? – ezek a kérdések foglalkoztatják Németországot egy bírósági ítélet és az ítélet utáni erőszakos tüntetések kapcsán. Lipcsében az elmúlt napokban rendkívüli állapotot kellett bevezetni, miután félszáz rendőr sérült meg, amikor szélsőbalos tüntetők támadtak rájuk. A megmozdulások azután robbantak ki, hogy egy drezdai bíróság többéves börtönbüntetésre ítélt egy nőt és három férfit, akik többször is neonácikra támadtak, és bántalmazták őket. A német szélsőbalosok szerint ezzel a bíróság a szélsőjobboldalt támogatja. A legújabb közvéleménykutatások szerint egyébként a szélsőjobboldali (és az ukránok meg a klíma helyett inkább a magas árakért aggódó) AfD népszerűségben beérte a jelenlegi legnagyobb kormánypártot, a szocdemeket, és holtversenyben velük a második helyen állnak a keresztény pártok mögött.
7. ERDOGAN SZAKÍT AZ UNORTODOXIÁVAL
Szinte mindenkit kirúgott a kormányából a választásokon győztes török elnök, aki ez alapján szakíthat eddigi unortodox gazdaságpolitikájával, amellyel vágtató inflációt szabadított az országra. A húsz éve hatalmon lévő Erdogan legújabb kormányában csak az egészségügyi és a turisztikai miniszter maradt a régi, mindenki más repült. A legfontosabb változás az új pénzügyminiszter, aki már korábban is töltötte be ezt a posztot. és a nemzetközi piacok nagyon bíznak benne, mert elég tankönyvszerűen gondolkodik a gazdaságról, ellentétben az elnökkel. Állítólag a gazdasági szereplők megnyugtatására alkalmas személyek közül fog kikerülni a török nemzeti bank új elnöke is.
8. HÁRMAS VONATKARAMBOL INDIÁBAN
Legkevesebb 275 ember vesztette életét az évszázad eddigi legsúlyosabb vonatbalesetében India keleti részén. Az eddigi feltételezések szerint a jelzőrendszer hibájából egy expresszvonat belerohant egy állomáson várakozó tehervonatba, a hatalmas ütközéstől a személyvonat kisiklott vagonjai átkerültek egy másik vágányra, ahol eltaláltak egy másik nagy sebességgel robogó expresszvonatot. Indiának van a világon a legnagyobb vasúthálózata, és az országot vezető kormány az elmúlt években óriási pénzeket fektetett a közlekedési infrastruktúra fejlesztésébe.
9. VILÁGCSÚCS A BUDAPESTI NÉZŐTÉREN
Soha a világon még nem voltak annyian női kézilabda mérkőzésen, mint a hétvégén a budapesti MVM Dome lelátóin a Bajnokok Ligája négyes döntőjében szereplő Ferencváros két mérkőzésén, amelyet egyaránt 20 022 szurkoló tekintett meg a helyszínen. A női kézi BL Final Fourt egymás után kilencedszer rendezték a magyar fővárosban, idén először két magyar csapat is eljutott idáig, a Győr végül bronzérmes lett, a Fradi viszont kiharcolta a döntőt, ám ott a címvédő norvég sztárcsapat Vipers 28-24-re legyőzte a kispadjától 15 év után önként megváló Elek Gábor gárdáját.
10. IBRA VISSZA-, MESSI ELVONUL
Futball-legendák hétvégéje, zárulnak a nagy európai bajnokságok, és több korszakos játékos sorsa is új irányt vesz: a hétszeres aranylabdás világbajnok argentin Lionel Messi két párizsi év után vesztes búcsúmeccsel, de Ligue1-arannyal távozik a sztárcsapat PSG-től, amely a közösségi oldalakon máris több millió követőt veszített miatta. Eközben Milánóban 80 ezer szurkoló könnyezte meg a profi futballtól 950 mérkőzéssel, 41 évesen visszavonuló extravagáns svéd zseni, Zlatan Ibrahimovic elköszönését, a Real Madrid kötelékeit pedig az aranylabdás francia csatárfenomén, Karim Benzema hagyja el, aki 354 gólt lőtt tizennégy év alatt a királyiak mezében, s levezetni Szaúd-Arábiába megy, ahol minden bizonnyal focizhat még korábbi realos csapattársa, az arab országban maradni szándékozó Cristiano Ronaldo ellen.
