1. ŐK NEM AKARJÁK ELADNI, MI NEM AKARJUK MEGVENNI
Az ukrán tavaszi offenzíva halad, de nagyon lassan, az ukránok kisebb sikereit a Wagner-zsoldoscsapat vezére is elismerte. Közben kisebb összetűzés zajlott le az amerikai-magyar fronton is. Egy amerikai republikánus szenátor közölte, hogy elege van abból, hogy Magyarország blokkolja Svédország NATO-tagságát, ezért ő is blokkolja a nagyon fejlett amerikai légvédelmi rendszer, a HIMARS eladását Magyarországnak. A honvédelmi minisztérium erre közölte, hogy másfél évvel ezelőtt tényleg gondolkodtak azon, hogy vesznek ilyen rendszert, de már nem akarnak, úgyhogy nincs mit blokkolni. A magyar államfői hivatal is a külpolitikai csatatér része lett, miután kiderült, hogy Kijev három hónapja vár arra, hogy Novák Katalin aláírja az új budapesti ukrán nagykövetjelölt befogadó nyilatkozatát. Ráadásul ismert személyről van szó, a képviseletet ugyanis Sándor Fegyir vezetné. Sándor Ferenc önkéntesként vonult be az ukrán seregbe és közben egyetemi előadásait a frontról, a lövészárkokból online tartotta meg.
2. A FED NEM EMELI TOVÁBB A KAMATOT
A Fed szerda este tizenöt hónap után várhatóan leállítja a kamatemelési ciklusát, és ma először nem fog kamatot emelni. A Fed 2022 márciusa óta 5 százalékponttal növelte az irányadó kamatot, így májusra elérte az 5-5,25%-ot a célsáv. Meglepetésre aligha kerül sor, de az ülést követően a jegybankelnök sajtótájékoztatója hozhat változást az euró-dollár árfolyamban. Csütörtökön az Európai Központi Bank, jövő kedden pedig a magyar jegybank tart kamatdöntő ülést. Szerda reggel 370,77 körül járt a forint az euróval szemben. Ez minimális elmozdulás a kedd esti árfolyamhoz képest. A dollárral szemben 343,2 körül jár a forint, az angol font 432,8 forintba került. Az elmúlt hetekben szűk – 367 és 370 közötti – sávban mozgott a forint, ami szokatlan stabilitást jelent a megelőző hónapok ingadozásai után.
3. A BÍRÁK BÍZNAK A TITKOSSZOLGÁLATOKBAN
2010 óta egyetlen esetben sem fordult elő, hogy a bíróság elutasította volna a titkosszolgálat kérését valakinek a titkos megfigyelésére. A Fővárosi Törvényszék most közétett adataiból kiderül, hogy az elmúlt tizenhárom évben összesen 2645 embert figyeltek meg a magyar titkosszolgálatok, a legtöbbet, 310-et 2020-ban. Ilyen fokú bírói együttműködés mellett elég érthetetlen, miért volt szükség a Pegasus-kémszoftverrel megfigyelt magyar állampolgárok esetén a bíróság helyett az igazságügyminiszternek adni az engedélyezés jogát.
4. SEMJÉN A LEGKEVESEBBET KERESŐ KORMÁNYTAG
Több mint 3 milliárd forinttal a kormányközeli üzleti világból a politikába átnyergelő Szalay-Bobrovniczky Kristóf tett szert tavaly a legmagasabb jövedelemre az Orbán-kormány miniszterei közül – derült ki a kormánytagok nyilvánosságra hozott szja-bevallásaiból. A legkevesebbet Semjén Zsolt vihette haza, „csupán” 44 milliót. Az egyik legvagyonosabb üzletemberként is ismert Pintér Sándor jövedelme tavaly 630 millió volt, ezzel a második lett a legtöbbet keresők rangsorában. A sokak meglepetésére ma már sikeres feltalálóként is jegyzett Rogán Antal 420 milliót, Lantos Csaba pedig 200 milliót könyvelhetett el éves jövedelemként. Semjén előtt, de a lista végén kullognak: Varga Judit, Gulyás Gergely és Orbán Viktor. A kormányfő éves jövedelme is 50 millió alatt maradt, adóalapja meghaladja a 47 milliót, amiből 7 milliót le is adózik.
5. KISZORUL AZ RMDSZ AZ ÚJ ROMÁN KORMÁNYBÓL
Hiába a magyar pártvezér három héttel korábbi fogadkozása, a román politikában ennyi idő hagyományosan hat-hét teljes fordulatra is elegendő, így most már biztosnak látszik, hogy az RMDSZ végül kénytelen kilépni a román kormányból, miután a hatalmi félidős, előre rögzített koalíciós miniszterelnök-csere olyan minisztériumok feletti újraosztozkodást indított be, ami maradás esetén a kisebbségi magyar párt teljes arcvesztéséhez vezetne. Az RMDSZ ugyanis ragaszkodott a most elvett fejlesztési tárca felügyeletéhez a folytatásban is, ezért Kelemen Hunor elnök közlése szerint nem szavaznak bizalmat a Marcel Ciolacu szocdem pártelnök vezette új, gazdasági patriotizmus hirdető kormánynak, amelynek azonban a Nemzeti Liberális Párttal együtt megvan a kényelmes, 60 százalék feletti többsége, így holnap be is iktathatják.
6. KÉT EXELNÖK JOGI ESETEI
Most már lehet mondani, hogy minden a szokott módon zajlott Donald Trump legújabb büntetőügyének bírósági meghallgatásán. A volt (és leendő?) elnököt, ahogy az első eljárásban, úgy most is a sajtó kizárásával hallgatták meg, és ő ezúttal is ártatlannak vallotta magát. Az első per egy zaklatási ügy, a mostani, a súlyosabb pedig titkos dokumentumok szabálytalan kezelése miatt folyik. A meghallgatás után Trump politikai üldöztetésről beszélt, és közölte, ha újra hatalomra kerül, az első dolga lesz, hogy leváltja az ellene vádat emelő ügyészt, és a helyére olyat nevez ki, aki Joe Biden ügyeit tárja majd fel. Közben egy másik jobboldali volt államfő is folytatja jogi küzdelmeit: Nicolas Sarkozynél házkutatást tartott az ügyészség egy másfél évtizeddel ezelőtti kampánytámogatás miatt, amelyet Kadhafi akkori líbiai diktátortól kapott.
7. BIZALMI SZAVAZÁS ÓDOR PROGRAMJÁRÓL
Segíteni Ukrajnának és a szlovákiai szegényeknek, nem belebonyolódni kulturális, nemzetiségi megosztó témákba – ez jellemezné a magyar nemzetiségű gazdasági szakember, Ódor Lajos négy hónapra tervezett technokrata kormányát, legalábbis 28 oldalas programja alapján, amelyről tegnap kezdett vitázni a szlovák parlament a bizalmi szavazás előtt, ahol csupán egy felszólalásban, de előkerült a jelölt magyar hátterének nemzetbiztonsági kockázata is, ám ezt több szlovák párt politikusa azonnal elutasította. A parlamenti vita hírlevelünk zárásakor még tartott, de az előzetes nyilatkozatok alapján kizárható, hogy Ódor szakértői kormánya többséget kapjon, így korlátozott jogkörökkel ügyvezetheti el Szlovákiát a szeptemberi előrehozott választásokhoz.
8. VISSZANŐTT, AMI ÖSSZETARTOZOTT
Kalandokban és pártokban dúskáló karrierje végén Csintalan Sándor, az állampártiból lett baloldal rendszerváltás utáni fenegyereke újra a startmezőn áll: ismét belépett egykori pártjába, az MSZP-be. Csintalan egri főiskolai KISZ-titkárként került a mozgalomba, 1977-ben lett MSZMP-tag, 1990-ben MSZP-re váltott, a szocialisták legfelső vezetéséig jutott azok aranykorában, 2002-ben viszont elhagyta őket, 2007-ben pedig ideológiai fordulattal belépett a Fideszbe, ahonnan tíz év múlva távozott, akkor már Simicska Lajos bizalmasaként szembefordulva a kormányzó jobboldallal – politikai bukfencei zárásaként most „köszöntötték Csintalan elvtársat” a parlamenti küszöb alatt vegetáló MSZP maradék közösségében, mire ő így válaszolt: „Ha én nem, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor?”.
9. MEGHALT AZ AMERIKAI PRÓZA ÓRIÁSA
Új-mexikói otthonában 89 évesen elhunyt az amerikai szépirodalom egyik legnagyobb kortárs szerzője, Cormac McCarthy, akit Melville, Faulkner és Hemingway művészetének folytatójaként tartanak számon. McCarthy világhírnevét a Nem vénnek való vidék című regényéből készült Oscar-díjas film és a Pulitzer-díjas Az út című disztópiájának megfilmesítése is erősítette. Charles McCarthy néven középosztálybeli családban született Rhode Island államban, első regényei Tennessee közegében játszódnak, aztán Santa Fében telepedett le, egyetemi tanulmányait nem fejezte be, meglehetősen utálta az iskolákat és az interjúkat, a nyilvánosságot, magánéletét leginkább természettudósokkal beszélgetve töltötte. Művészetét az amerikai történelem nyersességének ábrázolása, az erőszak és a nihilizmus, valamint a természet mély leírása jellemzi.
10. A SZOMSZÉDBÓL A KOSÁRVILÁG TETEJÉRE
Egy zombori kosarasnak köszönhetően először lett a Denver Nuggets a világ legjobb kosárcsapata. A coloradói együttes az észak-amerikai profi bajnokság döntőjében a Miami Heatet verte viszonylag simán. A döntő legjobb játékosának a vajdasági Zomborban született Nikola Jokicsot választották. Az NBA-győzelmet követő ünneplés a stadion környékén lövöldözéssé fajult, amelyben tízen megsebesültek.
