1. RAGASZKODUNK AZ EU-HOZ – ÉS A FIDESZHEZ IS
A magyarok 82 százaléka támogatja az ország EU-tagságát, s 72 százalék tartja teljesen kizártnak, hogy Orbán Viktor a Huxitra készülne a Medián legfrissebb felmérése szerint. Eközben a válaszadók 72 százaléka azt érzi, hogy itthon romlik a gazdasági helyzet, s 63 százalék ezt saját anyagi lehetőségei szűkülésén is tapasztalja, e borúlátást a kormánypártiak kétharmada is osztja. Egy másik felmérés azt mutatja, hogy a magyar lakosság fele szegényedésről számol be az elmúlt hat hónap költségei alapján, s mindössze 14 százalék jelez az inflációt meghaladó jövedelem emelkedést. Mindez azonban egyelőre nem veszélyes a kormány számára: a Medián kutatása szerint ugyan minden második polgár kormányváltást szeretne a következő választás után, ennek ellenére a biztos szavazók között a Fidesz támogatottsága 49 százalékos, a 14-en álló DK előtt.
2. NEM CSAK HÁBORÚS INFLÁCIÓ LÉTEZIK
Megint reménykedhetnek a svédek: a magyar parlament júniusi-júliusi üléstervében megjelent a tárgyalás a skandináv ország NATO-csatlakozásáról. Az utóbbi időben még tovább fokozódott a nyugati nyomás, hogy legkésőbb a július 11-i NATO-csúcstalálkozóra Magyarország és Törökország is adja fel egy éve tartó húzódozását. Ankara egyelőre ennek nem adja jelét, nemsokára kiderül, hogy a magyarok kihátrálnak-e utolsó szövetségesként a törökök mögül. A svédeknek rajtunk kívül is akadnak meglepő gondjaik: mint most kiderült, a múlt hónapban Beyoncé miatt ugrott a vártnál 0,3 százalékponttal magasabbra, 9,7 százalékosra az infláció náluk. Az amerikai énekesnő két svédországi koncertje ugyanis akkora idegenforgalmi bővülést okozott, hogy az felhajtotta az árakat.
3. ÓRIÁSI TEHER A BÜDZSÉNEK A JEGYBANKI VESZTESÉG
Idén várhatóan negatívba fordul a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéje, ezért – a jegybanktörvény értelmében – ezt a költségvetésből kell majd visszatölteni. Ennek a feltőkésítésnek – egy tavaly év végén elfogadott módosítás miatt – nem kell egyben megtörténnie, azt a költségvetésnek öt évre elosztva kell teljesítenie. Ez azért különösen fontos most, mert a jegybank tavaly rekordveszteséget, több mint 400 milliárdos mínuszt könyvelt el, az idei hiány pedig várhatóan még ennél is jóval nagyobb lesz. 2022 végére a saját tőke 256 milliárdra csökkent, 2023 végére pedig egy MNB-s tanulmány szerint ez már akár a mínusz 2000 milliárd (!) forintot is elérheti. Az emiatt szükséges – immár öt évre elosztott – költségvetési kötelezettség csak 2024-ben a GDP 0,4-0,5 százalékát teheti majd ki, ami 340-425 milliárdot jelent.
4. GÖRÖG HULLÁMSÍR
Az utóbbi idők legsúlyosabb katasztrófája következett be a Földközi-tengeren. Egy több száz migránst szállító halászhajó Líbiából tartott Olaszország felé, amikor a görög partoktól 80 kilométerre elsüllyedt. A hajón a különböző becslések szerint 400-700 ember tartózkodott, közülük 104-et sikerült kimenteni, 79 holttestet pedig megtalálni. A hajón állítólag legkevesebb száz gyerek is utazott. A földközi-tengeri migrációt az EU úgy akarja csökkenteni, hogy megállapodik az észak-afrikai országok diktátoraival, hogy azok blokkolják a migrációs útvonalakat. Most például éppen a nehéz gazdasági helyzetben lévő Tunézia elnökének kínált európai vezetők odalátogató csoportja komoly anyagi segítséget, de a nem éppen demokratikus elkötelezettségéről ismert politikus egyelőre nem lelkes az ajánlattól.
5. BUDAPEST FÉKEZ: SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK JÖNNEK
A Fővárosi Közgyűlés júniusban megszavazza Budapest új közlekedésbiztonsági stratégiáját, amelynek intézkedései azonnal életbe is lépnek majd: a javaslat szerint a Hungária körgyűrűn belül legfeljebb 50 km/óra lesz a megengedett sebesség, míg a Nagykörúton belül csak 40. Kétszeresére növelik a védett, 30 km/órás korlátozású lakóterületek kiterjedését, legalább száz kamera segíti a sebességellenőrzést és felújítják az 5240 budapesti zebra még elavult felét is. Az egyébként is gyalogos- és kerékpárbarát fővárosi vezetés újabb drasztikus autószabályozó lépését egy februári súlyos baleset gyorsította fel, amikor a Harminckettesek terén a villamosmegállóban gázolt halálra egy 23 éves nőt egy ittas olasz férfi.
6. JAVASLAT A KERÉKBILINCS BETILTÁSÁRA
A szabálytalanul parkoló autókra ezentúl ne lehessen kerékbilincset rakni, mert közutálat övezi, visszaélésre ad módot, a tulajdonjog aránytalan korlátozásával jár, és az önkormányzatok közterület-felügyelőinek is rengeteg adminisztrációs munkát ad, ráadásul a bírságból származó bevétel egésze a központi költségvetésbe kerül – ezzel az egyéni indítvánnyal állt elő az MSZP egyik képviselője. Törvényjavaslata szerint az önkormányzatok közterület-felügyelői továbbra is kiszabnák a helyszíni bírságokat a közlekedési szabálysértések elkövetőire, ezentúl azonban fele-fele arányban osztozna büntetési bevételen az állam az érintett önkormányzatokkal.
7. A LEGDRÁGÁBB TOKAJI: 75 MILLIÁRD AZ EGYETEMNEK
Miközben nincs forrás a büdzsében a közoktatásban dolgozó pedagógusok a kormány által is jogosnak tartott bérkövetelésére, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány alig fél évvel a megalapítása után 75,5 milliárd forintot kapott az államtól még 2022 legelején. Amikor ezt odaítélték, az egyetemnek 38 nappali és 215 levelező tagozatos hallgatója és körülbelül negyven oktatója volt. A pénzeső érkezésekor az egyetemet fenntartó alapítvány élén Stumpf István volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró állt. A hallgatónkénti kétmilliárdos többletpénzt úgy kapta az alapítvány, hogy közben az egyetemi feladatok ellátására évi 1 milliárd 670 millió forintot, a vagyonkezelő alapítvány működtetésére pedig 400 milliót amúgy is utal az állam.
8. LESÚJTOTT A MÉDIATANÁCS BENCSIKRE
Az ugandai átlagfizetésekhez képest drasztikus, 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta a Médiatanács a Hír Tv-t, amiért Bayer Zsolt műsorában Bencsik András örömének adott hangot, hogy Ugandában végre kivégezhetik a melegeket. Az ugandai törvény egyébként azóta életbe is lépett, és életfogytiglani börtönbüntetést helyez kilátásba homoszexuális kapcsolatért, a többszörös elkövetőket pedig akár ki is végezhetik. A nyugati országok a segélyek megvonásával fenyegetik az ugandaiakat, egyelőre hatástalanul, sőt más afrikai országokban is hasonló törvénymódosításokra készülnek.
9. NEM FIZET A TAO-BÓL VIRÁGZÓ SIÓFOKI KÉZILABDA
Felszámolási eljárás indult az Európa-liga-résztvevő, idén a magyar bajnokságban 5. helyen végző siófoki női kézilabdaklub ellen, amely tízmillió forintot meghaladó munkabérrel tartozik szélnek eresztett játékosainak. A 2019-ben EHF-kupát nyerő klub májusban vált meg 19 fős kerete szinte teljes egészétől, élen a külföldi sztárjátékosokkal, ám az utolsó hónapok bérét nem fizette ki nekik. De mindez nem jelenti azt, hogy a tulajdonos Fodor János lehúzná a rolót, hiszen már új edzőt szerződtetett, és fiatalokból új csapatot verbuvál, továbbá befizette a következő nemzetközi kupaindulás nevezési díját is. A Siófok története a jó kapcsolatok példája, hiszen 2011 és 2021 között majdnem 6 milliárdos társasági adótámogatást szedett össze a klub, óriási infrastruktúra-fejlesztést végrehajtva. A csapat jövőjét az dönti el, hogy a hazai kézis szövetség mindezek után megadja-e a most vizsgált bajnoki licencet.
10. SOROS-BANKÓVAL FIZETETT, A TÖRVÉNY BÜNTETI
Pénzhamisítás bűntette miatt ül a vádlottak padján az a férfi, aki egy kiskunhalasi sörözőben a Kétfarkú Kutya Párt reklámcélra előállított tíz- és húszezres címletű bankjegyeivel fizetett, amit meglepetésére a pultos elfogadott, és mivel ott helyben a visszajárót is elkortyolta az ivócimborákkal, így összesen 30 ezer forint kárt okozott. Az ügyészség pénzhamisítás bűntettével vádolta meg a mókamestert, aki beismerte bűnösségét, így megúszhatja húsz hónap felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel. A kutyapárt vicces bankóinak tapintása amúgy teljesen más, mint a valódi bankjegyeké, ráadásul a hamis húszezresen Jean-Claude Juncker, míg a tízezresen Soros György képmása szerepelt.
