1. A TIZENEGYEDIKET SEM VÉTÓZTUK MEG
Bár Magyarország szokás szerint végül nem vétózott és megszavazta az újabb európai szankciós csomagot Oroszország ellen, nem javul a Budapest-Kijev viszony. Az immár 11. büntetőintézkedés-csokorral főleg a korábbi csomagok megkerülését nehezítik, például, hogy harmadik országon keresztül jussanak orosz kézbe érzékeny technológiák. Ugyanakkor a csomag elfogadása után a magyar külügyminisztérium hevesen bírálta Kijevet, amiért nem adja vissza a kárpátaljai magyaroknak a korábban elvett jogaikat, s szerinte Brüsszelnek inkább ezzel kéne foglalkoznia. Kijev eközben továbbra is a Magyarországnak átadott kárpátaljai hadifoglyokon rugózik, most éppen a nemzetközi jog megsértésével vádolva a magyar kormányt.
2. ÁRSTOP AUGUSZTUSIG, NŐ A BABAVÁRÓ HITEL
Július végéig hosszabbította meg a kormány az élelmiszer-árstopot, augusztustól viszont kivezetik az intézkedéseket, mert céljukat veszítik – jelentették be a mai Kormányinfón. Az árstop lestoppolásának oka az infláció mérséklődése lesz, mert a kormány az előrejelzések alapján már csak 15 százalékos inflációval számol akkortól. Ezzel párhuzamosan a kötelező élelmiszerbolti akciók értéke 10-ről 15 százalékosra nő, s azokat kiterjesztik az addig árstopos termékekre is. A kormány növelte a babaváró hitel összegét, 2024-től már 11 millió forint a felső plafon 10 helyett. Emelik a falusi, ötezernél kisebb lélekszámú településeken igénybe vehető családi otthonteremtési kedvezmény keretösszegét is.
3. A ROMÁNOK IS JOBBAN ÉLNEK
Áprilisban valamelyest még csökkentek is a magyar átlagbérek az előző hónaphoz képest, így a rohanó infláció mellett nem csoda, hogy a reáljövedelmünk hét százalékkal ér kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A KSH legfrissebb adatai szerint áprilisban a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttója 568 300, nettója 391 700 forint volt, ami 15,5 százalékos növekedés egy év alatt, de messze van a 24 százalékos inflációtól. Közben jelentkezett egy sokat mondó adatsorral az uniós statisztikai hivatal is, amely az egyes tagállamok átlagpolgárainak fogyasztását veti össze az EU átlagával. A magyarok átlaga kicsit javult, de így is csak az uniós átlag 72 százaléka, s nálunk csak a bolgárok engednek meg kevesebbet maguknak. Behozható távolságban a szlovákok (73) és a horvátok (75), mindenki más (a románok is) messze előttünk.
4. ELMARASZTALTA MAGYARORSZÁGOT AZ EU BÍRÓSÁGA
Szembe megy az uniós joggal az az eljárás, hogy magyar hatóságok 2020 óta csak annak bírálják el a határon benyújtott menedékkérelmét, aki előtte szándéknyilatkozatot tett valamely unión kívüli országban található magyar nagykövetségen – ezt az ítéletet hozta az Európai Unió luxemburgi bírósága, és kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett az EU Bírósága elé. Az ügy előzménye, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése után Magyarország új törvényt fogadott el, amely szerint a védelmet kérőknek előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen.
5. BÉCS LETT MEGINT A VILÁG LEGÉLHETŐBB VÁROSA
A meglepetés legfeljebb annyi, hogy jó ideje nem akad meglepetés: ismét Bécs lett a világ legélhetőbb városa az Economist Intelligence Unit felmérésében. A lista összeállításánál számításba veszik az egészségügyet, az oktatást, a közbiztonságot, az infrastruktúrát és a környezeti szempontokat is. Mindezek alapján őrzi kitartóan az osztrák főváros első helyét, amit kulturális és szórakozási lehetőségei is erősítenek. A második hely is Európáé, oda Koppenhága került, majd két ausztrál metropolisz, Melbourne és Sydney következik. Kanada három városa került top10-be, ahova Európából még két svájci került be, Zürich és Genf. A regionális bontásokban Kelet-Európa első helyezettje Budapest, Prága előtt. A világ három legélhetetlenebb városa Algír, Tripoli és Damaszkusz.
6. NEMCSAK NÁLUNK ÉPÜLNEK AKKUMULÁTORGYÁRAK
Úgy tűnik, a kormány célja, amivel fel akarja tenni az országot az akkumulátor-hatalmak térképére összhangban az áll az unió döntéshozóinak elképzelésével, amellyel egy erős elektromos járműveket kiszolgáló akkumulátorbázist akarnak létrehozni Európában, így csökkentve a függést az ázsiai országoktól és megteremtve verseny esélyét az USA-val. A közeljövőben Belgium, Nagy-Britannia, Csehország, Franciaország és Németország is akkuberuházásokat tervez. Franciaországban már több működő gyár van, a többi ország 2030-ig akarja felépíteni a sajátjait. Finnország 2024 előtt fejezi be a hatástanulmányt a beruházáshoz. Franciaország mellett Magyarország, Olaszország, Lettország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és Svájc szintén rendelkezik működő akkumulátorgyárakkal, és további beruházásokat is terveznek.
7. KOSSUTH-DÍJ VITÁBAN FORRONG AZ ÍRÓTÁRSADALOM
Az idei irodalmi évszakra mélységesen igazak a költő szavai, mely szerint a nyár heves, a kasza egyenes: hatalmas vitában van ugyanis az irodalmi Kossuth-díjak odaítéléséről a magyar írótársadalom. A konfliktust Kukorelly Endre író-költő kijelentése robbantotta ki, aki úgy látja, az állami kitüntetések jó ideje a szakmai teljesítmények mellett a politikai hűséget és szimpátiát is díjazzák. Kukorelly odáig ment, hogy klientúra-díjazásról beszélt, ami szerinte a Rákosi-rendszerben sem volt ennyire súlyos. Ezért pedig a Kossuth-díjat odaítélő bizottság egyetlen irodalmár tagja, Mezey Katalin válogatási elveit tette felelőssé, aki információi szerint egyedül dönt a grémiumban. A vádakra a jobboldalhoz közel álló vezetésű írószövetség felháborodva reagált, bocsánatkérést követelve, mire a mostani kormánnyal nem igazán szimpatizáló Szépírók Társasága pedig Kukorelly mellett állt ki, hiányolva a kiegyensúlyozottságra törekvést a díjazásoknál.
8. BAJBAN A LEGNAGYOBB MAGYAR ÚSZÓ
Milák Kristóf bejelentette, annyira nincs formában, hogy kihagyja a júliusi úszó világbajnokságot. „Ez most nagyon mély hullámvölgy, sem fizikálisan, sem mentálisan nem vagyok azon a szinten, hogy ott legyek a legjobbak között” – közölte az olimpiai és világbajnok pillangózó. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nincs kétségbe esve, és hamarosan vissza fog térni.
9. FELTŰNŐEN JÓL MEGY A BIZNISZ SZIJJÁRTÓ KÖZELÉBEN
Szijjártó Péter közeli ismerőse, egykori futsalos csapattársa, Benkő Szilárd szerezte meg a céget, ami állami milliárddal támogatott gépgyárat épít Kecskeméten. A Ver-Bau Kft.-t 2022 szeptemberében, nem sokkal a HILTI-projekt megindulása után vette meg Benkő. A Direkt36 oknyomozó portál azt írja, a HILTI az 1,1 milliárdos támogatást a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik háttérintézményén, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül nyerte el. A koronavírus-járvány idején Benkő egy másik cége 280 millió forintos állami támogatást kapott, ugyancsak a HIPA-tól. Ez abban az évben történt, amikor Szijjártó Benkővel együtt utazott a Lady MRD nevű NER-es luxusjachton. A Ver-Bau megvétele mesés üzletnek tűnik, hiszen a tavalyi profitjából máris 1,3 milliárd forint osztalékot tudott kivenni Benkő Szilárd.
10. AZ ANTIFA-TÁMADÁSTÓL AZ ÖNGYILKOSSÁGGAL VÉGZŐDŐ PEDOFIL ÜGYIG
Öngyilkosságba menekült az a férfi, akinek a laptopján pedofil felvételeket találtak a rendőrök az Antifa-nyomozás során a Szikra Mozgalom egyik aktivistájának lakásán. Az eljárás amiatt indult, hogy a magát antifasiszta szervezetnek mondó Antifa mozgalom aktivistái korábban ártatlan utcai járókelőket brutálisan bántalmaztak Budapesten. A Szikra mozgalom aktivistája ellen – bizonyítékok hiánya miatt – korábban megszüntették a nyomozást. Viszont a nő lakásán fellelt laptopon, ami nem az ő tulajdona volt, hanem a barátjáé, aki viszont nem volt tagja a Szikra mozgalomnak, olyan felvételek százaira bukkantak, amelyeken kisgyermekek szexuális bántalmazása látható. A laptop gazdájának holttestét a biatorbágyi egykori szovjet rakétabázisnál találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárta.
