1. MAJDNEM PUCCS, MAJDNEM POLGÁRHÁBORÚ, MAJD SEMMI
Az ukrán háború, de talán az egész Putyin-korszak legszürreálisabb hétvégéjén vagyunk túl: előbb a puccs, sőt a polgárháború sem tűnt kizártnak, ám a végén mintha semmi se történt volna. A Wagner-zsoldosok vezére és az orosz hadvezetés közti feszültség régóta fokozódott, és Putyin a katonák javára döntött, amikor a wagnereseket is a hadseregbe tagozódásra szólította fel. A zsoldosok vezetője, Jevgenyij Prigozsin azonban ezt nem volt hajlandó megtenni, és pénteken először már nem csak a hadvezetés hibáit sorolta, hanem az egész ukrajnai hadművelet értelmét vonta kétségbe. Majd közölte, hogy a hadsereg csapást mért a zsoldosaira, ezért gyorsan megszállta Rosztov városát, amely az egész ukrajnai háború orosz katonai központja, majd bejelentette, hogy csapataival megindul Moszkva felé. Az ellene küldött helikoptereket lelőtte, Moszkvából a vezetők elkezdtek menekülni (állítólag Putyin is), majd amikor már csak két órára voltak a csapatai, Prigozsin közölte, hogy nem akar vérontást és visszafordul, a közvetítő fehérorosz elnök pedig azt mondta, hogy biztonságban Minszkbe távozhat, nem vonják felelősségre a lázadásért. Azóta is mindenki találgatja, hogy mi lesz Prigozsin sorsa, van-e más alku is a háttérben és hogy mennyire gyengült meg Putyin. Mindenesetre az ukrán erőknek nem sikerült kihasználniuk az orosz zűrzavart.
2. MÉG JOBBAN NYERT A GÖRÖG KORMÁNYPÁRT
A várakozásoknak megfelelően bejött az ismétlés a görög kormánypártnak, és most már tényleg fölényes győzelmet arattak a választásokon, ami egyszersmind megsemmisítő vereséget jelent a szélsőbalos populistáknak. Már a májusi választásokon is nyertek a kormányzó konzervatívok, de közben életbe lépett egy szabály, amely pluszmandátumokat ad a legnagyobb erőnek, így gyorsan még egy választást rendeztek, és bejött a számításuk, mert így a voksok negyven százalékának megszerzésével abszolút többségük lett. A valamikor Európa legsikeresebb újbalos alakulatának számító Sziriza a húsz százalékot sem érte el. Bár sokféle botrány árnyékolta be a jobboldali kormány tevékenységét, a szavazók a jelek szerint értékelték hagyományos gazdaságpolitikájukat és a migrációval szembeni kemény fellépésüket.
3. NÉMET SZÉLSŐJOBBOS ELŐRETÖRÉS
Kicsi, de történelmi győzelmet aratott Németországban a jobboldali populista AfD, amely először adhat járási vezetőt. Németországban csaknem 300 úgynevezett vidéki járás van, ezek közül az egyik legkisebb a Türingiában, a bajor határ mentén fekvő Sonneberg. Itt verte meg a második fordulóban az AfD jelöltje a hivatalban lévő konzervatív politikust úgy, hogy minden létező párt összefogott a szélsőjobbos kihívó ellen. Eddig ezek az összefogások mindig működtek, most nem, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak a közvéleménykutatásokban mutat soha nem látott erőt a húsz éve alakított párt, amely jelenleg húsz százalékos támogatottságával a kormányzó szocdemeket is veri, és csak a keresztény uniópártok vannak előtte.
4. BALTIKUMI MELEG ELSŐK
Észtország lesz az első a volt Szovjetunió utódállamai közül, ahol lehetővé válik az azonos neműek házasságkötése. Az észt parlament döntése értelmében januártól kelhetnek egybe a meleg párok. A volt kommunista országok közül ez Észtországon kívül csak Szlovéniában lehetséges. Az észtek előtt egy másik balti állam is elsőzött nemrég ebben a témakörben: az új lett elnök személyében először lett vállaltan meleg államfője egy európai országnak.
5. ORBÁN KOSZOVÓI RENDŐRÖKET SZABADÍTOTT
Kis kérés Orbánnak, nagy lelépés három koszovói rendőrnek: Alekszandar Vucsics szerb államfő elengedi azt a három koszovói járőrt, akiket az etnikai feszültségek legutóbbi napjaiban vitatott körülmények közt fogtak el a szerb hatóságok a koszovói-szerb határon. A szerb elnökkel több mint látványos barátságot ápoló magyar miniszterelnök a múlt heti palicsi találkozójukon kérte Vucsicsot, hogy Szerbia EU-integrációjának előmozdítása érdekében engedjen ebben a kérdésben, amit ma meg is tett a szerb vezető, a szabadítás diplomáciai megoldását pedig Szijjártó Péter külügyminiszter tálalta a közösségi médiában.
6. BAJNAIÉK RÉGEN A PÁLYÁN, MÁRKI-ZAY PÁRTOT ALAPÍT
Az Orbán-kormány saját megkérdőjelezhető ügyeiben jellemzően nem szereti a nyilvánosságot, nem így az ellenzékével kapcsolatban: feloldották ugyanis a 2022-es választások külföldi befolyásolását vizsgáló jelentés titkosságát. A titkosszolgálati anyagból kiderül, hogy a Bajnai Gordon exkormányfőhöz köthető DatAdat kampánycég személyi köre a 2014-es választásoktól kezdve jelen volt, és már akkor is a 2022-es amerikai támogatásokhoz hasonló módon közvetített külföldi pénzeket az ellenzéknek. Az ügyhöz kapcsolódó hír, hogy a 2022-es tiltott kampányfinanszírozás miatt az Állami Számvevőszék által 3 milliárdos bírsággal fenyegetett ellenzék tavalyi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter most már többszöri ígéret után tényleg párttá alakította mozgalmát, Mindenki Magyarországa Néppárt néven, s az új kezdeményezés állami források helyett adományokból működik majd.
7. ÁCSIAK TILTAKOZNAK A KATÓDGYÁR ELLEN
A Kiállunk Ácsért nevű szervezet nyílt levélben kéri Szentirmai István fideszes polgármestert, hogy ne engedélyezze a kínai katódgyár felépítését, és hívjon össze közmeghallgatást. Azt írják, rajtuk kívül Bábolna és Bana lakóit is felháborítja, hogy térségükben katódgyár épül, ami az akkumulátorgyáraknak szállítja majd termékeit. Korábban Szentirmai tagadta, hogy akkumulátorgyár épülne, ezért volt meglepetés Szijjártó Péter bejelentése, hogy a kínai Huanyou Cobalt 520 milliárd forintos katódgyárat épít Ácson, amivel kilencezer új munkahelyet teremt. Bár végülis a katódgyár valóban nem aksit gyárt, csak annak egy részét, a katódpor előállításához használt mangán, nikkel és a kobalt veszélyes anyagok. A településeken részletes felvilágosítást várnak a gyárépítés körülményeiről, az alkalmazott technológiáról, az engedélyeztetési eljárásról, a hatástanulmányokról és a környezeti ellenőrzésről.
8. ÚJRA SÁRLAVINA ÖNTÖTTE EL RECSKET
Az elmúlt napok esőzései miatt a hétvégén újra sárlavina terítette be Recsk utcáit és a házak udvarait. Két héttel ezelőtt villámárvíz öntötte el a települést, és a bányánál lévő földsánc is ráomlott a házakra, amelyek lakhatatlanná váltak, 70-80 embert kellett kimenteni, ők a múlt héten saját felelősségre visszaköltöztek, de a hétvégén újra elmosta házaikat az iszap. A sárlavina az utca feletti bányából érkezett, amit két éve az ott lakók tiltakozása ellenére nyitottak meg. A bányacég (Andezit-Bau Kft.), amely Nagy István és Kósa Lajos barátjaként ismert Fiák István tulajdona, százezer forint gyorssegélyt adott családonként a károsultaknak.
9. ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉN A PÉTERFY
A hétvégén a Péterfy utcai kórházban sorra álltak le a műtők, már a mentőszolgálat is készen állt, hogy más intézményekbe szállítsa a betegeket, bár erre végül nem volt szükség. Az ügy háttérben az állt, hogy a márciusban kinevezett új főigazgató stílusa kiverte a biztosítékot az orvosok között. Az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóság is meghallgatást tartott. Közben több műtőben március óta nem működött a klíma, 38 fokban kellett volna operálni, ezt az orvosok nem vállalták. Végül Tóth László főigazgató ma lemondott.
10. CSINOS MENETELÉS A NŐI KOSARASOKTÓL, AMI MÉG SZEBB IS LEHETETT VOLNA
Negyedik lett a magyar női kosárlabda-válogatott a belga aranyat hozó szlovéniai Európa-bajnokságon, miután a bronzmeccsen 82-68-ra kikapott a franciáktól. A magyar csapat az Eb-k történetében hatodszor játszott a harmadik helyért, az első négy alkalommal nyerni tudott, legutóbb 1997-ben jutott ilyen magasra, akkor Budapesten kikapott, ahogyan most is. A válogatott rég volt ilyen közel a kontinens elitjéhez, hiszen 26 év után játszhatott a dobogóért, s volt esélye a döntőre is, ám az elődöntőben végül 69-60-ra kikapott az amúgy nem túl jó napot kifogó spanyoloktól. A legjobb négy közé jutás egyben azt is jelenti, hogy válogatottunk részt vehet az olimpiai selejtezőn.
