1. MAGYAR-LENGYEL EGYETÉRTÉS, DE HIÁBA
A korábbi időket idéző összhangban lépett fel a magyar és a lengyel miniszterelnök az uniós csúcson Brüsszelben, hogy együtt akadályozzák meg a közös nyilatkozat kiadását az új európai migrációs politikáról. Orbán Viktor már többször kinyilvánította, hogy ellenzi az EU új migrációs egyezségét, amely szétosztja a menekültek egy részét a tagállamok között, és azokat a tagállamokat, amelyek nem vesznek részt ebben az elosztásban, fizetésre kötelezi. Ennek a rendszernek amúgy a legnagyobb haszonélvezője az olasz kormány, amelynek vezetői elvileg Orbán szövetségesei. Így aztán Giorgia Meloni is azon kormányfők között volt, akik késő éjszakába nyúlóan győzködték a magyar és a lengyel vezetőt. A tegnapi nyilatkozat blokkolása azonban inkább csak szimbolikus lépés, maga az egyezség a magyar (és lengyel) tiltakozás ellenére is áll. Mint Orbán szokásos reggeli rádióinterjújában elmondta, másik fontos célja, hogy megakadályozza, hogy az EU még több pénzt öntsön Ukrajnába, ám ebben még a lengyel támogatásra sem számíthat. Mindenesetre az elkövetkezendő időben alighanem gyakran fogjuk hallani, hogy „a magyarok pénze Ukrajnában van”.
2. ORSZÁGBÉRLET AZ INTERCITY VONATOKON IS
Holnaptól az országbérletek érvényesek lesznek a MÁV Intercity vonatainak másodosztályán is, az IC-pótjegyek pedig megszűnnek, egységes árazású helyjegyek veszik át funkciójukat. Ezek elővételben 650 forintba, az utazás napján megváltva 990 forintba kerülnek. A vármegyebérletek továbbra sem használhatók helyjegyköteles vonatokon. További közlekedési hír, hogy július elsejétől fizetős lesz Budapest legnagyobb P+R parkolója: Kelenföldön és Őrmezőn reggel 6 és este 22 óra között alkalmanként 350 forint a díj, éjszaka pedig óránként 105 forint a tarifa. Az éjszakai díjszabást szombattól a többi nagy fővárosi csomóponti P+R parkolóban is bevezetik.
3. LESÚJTÓ KÖZVÉLEKEDÉS A KÓRHÁZAKRÓL
A magyarok több mint fele fél a kórházi fertőzésektől, szerintük méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket – ez derült ki egy reprezentatív felmérésérésből. Legtöbben emellett a lestrapált kórházi bútorokkal, a falak állapotával, a rossz levegőminőséggel elégedetlenek. A magyarok 88 százaléka a higiéniás állapotokat elfogadhatatlannak tartja, 42 százalékuk szerint nincs megfelelő fertőtlenítés, 91 százalékuk szerint egyértelmű az összefüggés az ellátás színvonala és a kórházi körülmények között, 69 százaléka szerint többet kellene költeni az épületek karbantartására, és közel 50 százaléka az egész rendszer korszerűsítésének fontosságát hangsúlyozta. Eközben az egészségügyi államtitkár arról tájékoztatta a háziorvosokat, hogy júliustól fennakadások lehetnek az inzulinellátásában. A hiánylistán három inzulin hatóanyagú készítmény is szerepel. A Belügyminisztérium szerint nincs inzulinhiány.
4. LÁNGOLÓ AUTÓK, KIFOSZTOTT ÜZLETEK
Hiába négyszerezte meg a rendőrök számát a francia kormány, nemhogy megfékezni nem tudta a tiltakozásokat, azok még több városra terjedtek ki, sőt Brüsszelre is átcsaptak. Ez már a harmadik ilyen éjszaka volt: több ezer autót gyújtottak fel, üzletek százait fosztották ki, a rendőrök több mint nyolcszáz – javarészt bevándorló hátterű – fiatalt vettek őrizetbe. Annyira súlyos a helyzet, hogy több helyen ma estére kijárási tilalmat rendeltek el, Marseille-ben a tömegközlekedést is leállítják. A francia elnök közölte, hogy még több rendőrt fog az utcákra vezényelni a szülőket pedig felszólította, hogy tartsák távol a zavargásoktól a kiskorú gyerekeiket. Emmanuel Macron azonban nemcsak azért került nehéz helyzetbe, mert egyelőre nem tudott úrrá lenni az erőszakon, hanem azért is, mert kiderült, hogy a zavargások első estéjét – azután, hogy egy rendőr lelőtt 17 éves arab fiatalt – nem az elszabadult indulatok megfékezésével töltötte, hanem egy Elton John-koncerten.
5. KÉT ROMÁN ÖSSZEFOG A MAGYAR PÁRT ELLEN
Újabb csapás készül a miniszterelnökcsere után a román kormányból kiszorított magyar kisebbségi erő ellen. A nagykoalíciót alkotó két legnagyobb román párt, a szociáldemokraták és nemzeti liberálisok képviselői ugyanis beadtak egy törvénytervezetet, amely a jelenlegi ötről hét százalékra emelné a parlamenti bejutási küszöböt. Ez pedig alighanem az RMDSZ kihullását eredményezné, mivel a magyar párt 1990 óta mindig átlépte az öt százalékot, ám hét százaléknál magasabb eredményt a kilencvenes évek eleje óta már nem ért el. A javaslat indoklása szerint a széttöredezett román pártstruktúra rendre megakadályozza a stabil kormánytöbbség kialakítását. Az RMDSZ frakcióvezetője viszont nem aggódik, mert szerinte a két nagy párt vezetősége nem támogatja a változtatást.
6. FEKETÉK HELYETT ÁZSIAIAK MENNEK A HARVARDRA
Az abortuszvita után újabb nagyon fontos ideológiai-társadalmi kérdésben döntött az amerikai legfelsőbb bíróság, amikor véget vetett a bőrszín szerinti pozitív diszkriminációnak az egyetemi felvételiknél. Ezzel több évtizedes gyakorlatot írt felül a testület republikánus elnökök által kinevezett konzervatív többsége, hiába próbálta ezt megakadályozni a liberális kisebbség. A döntés támogatói szerint a teljesítménynek, nem pedig a bőrszínnek kell döntenie a felvételiknél, miközben az ellenzők szerint ez a színvakság nem vesz tudomást a társadalmat szerintük átszövő rasszizmusról. A bírósághoz egyébként nem a fehér bőrű amerikaiak fordultak, hanem ázsiai-amerikaiak: a kínai, japán, koreai és indiai származású gyerekek között van ugyanis arányaiban a legtöbb kiváló tanuló, vagyis őket sújtotta a leginkább az, hogy a felvételiknél az egyetemek fekete, spanyolajkú vagy őslakos diákokat részesítettek előnyben. Az elitegyetemeken ezért valószínűleg az lesz a döntés következménye, hogy a tanulók hatalmas többsége ázsiai lesz.
7. MENTŐÖV A KORMÁNYPÁRTI NAPILAPOKNAK
Nullára csökkentené a napilapok áfáját a parlament a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére. A napilapok többségét – huszonkettőt – a kormányközeli Mediaworks adja ki. Arról, hogy mikortól lép érvénybe a kedvezmény, a jövő pénteki ülésen döntenek. Miután már szinte csak kormánypárti napilapok jelennek meg, a fideszes többségű parlamenti bizottság felismerte, hogy a napilapok a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme. Ugyanakkor korlátozni fogják a köztéri reklámokat, ezért bevezetik „az országos reklámkataszter jogintézményét”. A jövőben csak olyan reklámhordozón szabad majd reklámot elhelyezni, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásba vesz.
8. MEGAKADÁLYOZZÁK BENCSIK FŐKONZULI SZOLGÁLATÁT
Hónapok óta nem tud munkába állni az új torontói magyar főkonzul. A Jobbikból 2020-ban kilépett Bencsik Jánost hiába delegálta a posztra 2022 végén a magyar külügy, kanadai magyar szervezetek, alapítványok és magánszemélyek tiltakoznak kinevezése ellen, jobbikosként korábban tett szélsőséges megnyilvánulásai miatt. A Torontói Holokausztmúzeum júniusi megnyitója előtt pedig az intézmény jelezte a magyar főkonzulátusnak, hogy vezetője nemkívánatos személy az eseményen antiszemita kijelentései okán. A kanadai kormány egyelőre nem nyilatkozik „diplomáciai kinevezések állapotáról”.
9. ELADNAK 74 ÁLLAMI ÜDÜLŐT
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladását tervezi. A listán gyermeküdülők, egyetemi és rendőrségi üdülők, sporttelepek vannak, de a honvédség Stefánia úti kulturális központját is értékesítik. Az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta, de Nagy Márton miniszter már jóváhagyta. A Válasz című portál azt írja, hogy ingatlanok eladásából a jövő évi büdzsébe 32,7 milliárd forint bevételt terveztek be.
10. TÍZ NAPIG VOLT MINISZTER
Nem sokáig bírta botrány nélkül a tíz napja hatalmon lévő jobboldali-szélsőjobboldali finn kormánykoalíció. Kiderült ugyanis, hogy a bevándorlásellenes kisebbik kormánypárt gazdasági minisztere először négy évvel ezelőtt, majd most a kampányban is viccelődött a neonáci szimbólumnak számító 88-as számmal. A politikus bocsánatot kért, egy bizalmi szavazást is túlélt, ám a helyzete így is tarthatatlanná vált, úgyhogy lemondott.
