1. MEGSZAVAZTÁK A PEDAGÓGUSTÖRVÉNYT
A parlament kormánypárti szavazatokkal elfogadta a pedagógusok új életpályájáról elnevezésű státusztörvényt. Az új szabályozással szemben március óta folyamatosak a szakszervezeti-, diák- és tanártiltakozások, a szavazás napján is tüntettek a Kossuth téren. A törvénnyel megszűnt a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, heti 24 órát kell tanítaniuk, a tanév július 15-ig meghosszabbítható lesz, életbe lép az éves teljesítményértékelés a bérezési besorolásához, s a pedagógusok tankerületen belül átvezényelhetők lesznek. Az ellenzék bosszútörvényről, egy szakma megregulázásáról beszél, míg a Fidesz-frakció azt emeli ki, hogy ezzel a tanárok tíz hét szabadságot kapnak és 800 ezer forintot is kereshetnek.
2. ELSZÁLLTAK A KIADÁSOK, KOZMETIKÁZZÁK A 2024-ES BÜDZSÉT
Óriási hiánnyal zárt a kormányzati szektor az első negyedévben: a statisztikai hivatal (KSH) előzetes adatai szerint 1728 milliárd forint volt a mínusz (ez majdnem a GDP 10 százaléka), így az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1265 milliárd forinttal romlott. Pedig a bevételek 9,2 százalékkal nőttek, azonban a kiadások brutálisan, több mint negyedével emelkedtek az év első három hónapjában. Leginkább a kamatkiadások ugrottak meg, megduplázódva majdnem elérték a 400 milliárd forintot. Az Országgyűlés pénteken szavaz a 2024-es költségvetésről, de a jegybank bő 400 milliárdos várható veszteségtérítése továbbra sem szerepel a törvényjavaslatban, pedig erre a kozmetikázásra korábban a számvevőszék is felhívta a figyelmet.
3. A MAGYAROK TÖBBSÉGE BEVEZETNÉ AZ EURÓT
A magyarok 72 százaléka támogatja az euró bevezetését – ez derült ki az Európai Bizottság friss, áprilisi felméréséből, amelyet hat olyan euróövezeten kívüli országban végeztek, amelyek korábban jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett. Magyarország mellett Romániában a legerőteljesebb az euró támogatása (71%), majd Lengyelország (55%) és Svédország (54%) következik, végül Bulgária (49%) és Csehország (44%) zárja a sort. Magyarországon 62 százalék gondolja úgy, hogy az euró bevezetése pozitív hatással lenne az országra, de csak 24 százalék látja úgy, hogy készen is állunk rá.
4. GYORSULÁSI TRAGÉDIA UTÁN JÖNNNEK A BUDAPESTI SEBESSÉGMÉRŐ KAMERÁK
Nem marad politikai következmény nélkül az a gyorsulási versenyes utcai ámokfutás, amely egy vétlen biciklista fiatal halálát okozta az Árpád-hídon. Egy BMW és egy Mercedes 130-150 kilométeres sebességgel vetélkedett és ütközött, leszakítva a szalagkorlátot is, a RACE-001 rendszámú 713 lóerős E63-as, 50 milliós Mercedes pedig halálra gázolta a kerékpárost. A budapesti főpolgármester két „eszelős barom gyorshajtóról” és rendszerszintű problémáról beszélt az illegális városi gyorsulási versenyekre utalva. Karácsony Gergely azt is közölte, hogy a főváros 48 új sebességmérő kamerát szerel fel rövidesen a gyorshajtások megfékezésére, amellyel a kormányzat szerinte nem foglalkozik.
5. HÁBORÚ A CSIPGYÁRTÁSBAN
Bár Washington és Peking nemrég megegyezett, hogy stabilizálják a kapcsolatukat, ennek továbbra sincs semmi jele, sőt. A világ két vezető hatalma között folyó kereskedelmi háború következő lépéseként Kína bejelentette, hogy korlátozza két, a csipgyártáshoz szükséges anyag kivitelét. A jövő hónaptól csak külön engedéllyel szabad galliumot és germániumot exportálni Kínából. Az évtizedek alatt előrelátóan hatalmas kapacitást kiépítő Kína jóval többet állít elő mindkét anyagból, mint a világ összes többi országa együttvéve. Hasonló a helyzet az úgynevezett ritka földfémekkel is, amelyek sokak szerint a következő tilalmi listát alkotják majd. Előzőleg az Egyesült Államok, majd Japán és Hollandia is olyan lépéseket vezetett be, amelyekkel a legkorszerűbb csipek technológiájának Kínába jutását nehezítik.
6. ÁLLAMOSÍTJÁK A CT- ÉS MR-VIZSGÁLATOKAT
Államosítják a CT- és MR-vizsgálatokat: 2024 novemberétől csak az állam végezheti majd ezeket a vizsgálatokat. A képalkotó vizsgálatok harmadát végző magánszolgáltatók tb-finanszírozása akkortól megszűnik. A kórházaknak és a szakrendelőknek fel kell mondaniuk velük a szerződéseiket. Kártalanításukról Pintér Sándor miniszteri rendeletben fog döntést hozni. Az ellátásból kizárt szolgáltatók felajánlhatják gépeiket megvételre az államnak. Egy másik parlamenti módosító javaslat szerint 2024 június végéig a társasági formában működő szakrendelőket költségvetési intézménnyé kell alakítani, különben megszűnik a közfinanszírozásuk. A harmadik javaslat pedig privatizálná a kórházi patikákat, közbeszerzési eljárás keretében pályáztatná meg 107 kórházi gyógyszertár működtetését.
7. LECSERÉLŐDÖTT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG NEGYEDE
Négy új alkotmánybírót választott ma az Országgyűlés, a titkos voksoláson csak 150 képviselő vett részt a 199-ből, s a kormánypártok szavazták meg saját jelöltjeiket. Varga Réka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja, Ádám Mária korábban Áder János államfői hivatalát vezette, Lomnici Zoltán volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Patyi András kúriai bíró pedig a közszolgálati egyetemi rektorság mellett a Nemzeti Választási Bizottság élén is állt. A tizenöt fős Alkotmánybíróság négy tagjának (Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter, Szívós Mária) jár le szeptembertől a megbízatása, helyükre érkeznek a most megválasztottak. Alkotmánybíró az érvényes szabályok szerint 45-70 év közötti, jogi végzettségű kiemelkedő elméleti jogász vagy legalább húszéves jogi gyakorlattal bíró szakember lehet.
8. KIREKESZTETTÉK A MAGYAROKAT AZ ERASMUSBÓL
Az Európai Unió Bírósága elutasította a Debreceni Egyetem kérését, hogy függessze fel az Erasmus finanszírozását tiltó EU-s határozatot az eredeti kereset perének lezártáig. Csakhogy ebben az ügyben másfél évig is eltarthat a per, ha egyáltalán a bíróság befogadja az alapkeresetet. Ez azt jelenti, hogy hatályban marad az a brüsszeli döntés, amely szerint az alapítványi fenntartásba került 21 magyar egyetem nem kaphat támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból. Emiatt egyre bizonytalanabb azok helyzete, akik az alapítványi egyetemekről ősszel utaznának külföldi képzésre.
9. MENEKÜLÉS A MENEKÜLTTÁBORBÓL
Az utóbbi évek legnagyobb szabású katonai akcióját hajtotta végre az izraeli hadsereg, amikor benyomult a Ciszjordániában lévő dzsenini menekülttáborba. Az izraeliek szerint a közelmúltban több terrortámadás is ebből a táborból indult. A 18 ezres, sűrűn lakott tábor tele van elégedetlen fiatal palesztin fegyveresekkel, akiknek elegük van a Palesztin Hatóság mérsékelt, de eredménytelen politikájával. Az izraeli akció eddigi két napjának mérlege tíz – többségében tizenéves – palesztin halott és több mint száz sebesült, no meg rengeteg letartóztatás. A tábort ért támadást egy palesztin terrorista úgy próbálta megbosszulni, hogy Tel-Avivban autójával a gyalogosok közé hajtott, hét embert sebesítve meg.
10. RAJTOL AZ ANTITWITTER
Amióta Elon Musk átvette a Twittert, a vállalat nem tud kikerülni a vezető hírekből: most például ez lett az első szociális média felület, amely korlátozza a naponta megnézhető posztok számát. Először 600 posztos limitet jelentettek be a nem hitelesített felhasználóknak, majd a hirdetők felháborodására ezt felemelték ezerre, a hitelesítetteknél tízezerre. A lépés célja nem a közösségi média függőség önzetlen csökkentése, Musk inkább a mesterséges intelligenciát építő cégek ellen küzd, amelyek a szociális médián elérhető hatalmas szövegmennyiségből fejlesztik a terméküket, amiből a Twitternek semmi haszna nincs. Közben a Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta bejelentette, hogy csütörtökön elindítja a Twitterre hajazó saját platformját, Threads néven. Mark Zuckerberg cége korábban már indított Reels néven egy Tiktok-utánzatot, a Stories alkalmazással pedig a Snapchatet kopizta, mindkettőt mérsékelt sikerrel.
