1. ROMÁNOZÓS LETT AZ IDEI TUSVÁNYOS
A világsajtót felbosszantó Nyugat-kritika vagy új politikai szitokszó alkotása helyett idén inkább egy műkedvelő történész szabadegyetemi előadásának tűnt Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde. A jövőt illetően Orbán egy év múlva már magyar fellendülést és a válság leküzdését ígérte. Így viszont a székelyföldi rendezvény legizgalmasabb fejleménye egy külügyminisztériumi szintig jutó magyar-román diplomáciai csörte lett. Román nacionalisták már az Orbán-beszédet is meg akarták zavarni, ám a rendőrség ura volt a helyzetnek. A magyar kormányfő viszont fokozta az indulatokat azzal, hogy elmesélte közönségének, milyen témák mellőzését kérte tőle egy román diplomáciai demars. Ilyen volt például, hogy ne beszéljen nemlétező romániai közigazgatási egységekről, amire Orbán azt mondta a fórumon, sosem állította, hogy Székelyföld vagy Erdély román területi egységek lennének. Ezek után ma a román külügy bekérette a bukaresti magyar nagykövetet, kéréseiket megismételték, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint udvarias hangnemben. A beszéd nem javított a magyar-cseh viszonyon sem, a cseh kormányfő felháborodottan kommentálta Orbán mondatát, miszerint Prága átállt a brüsszeli föderalisták oldalára.
2. A BEVÉTELEK JOBBAN NŐTTEK, MINT A KIADÁSOK
Júniusban az államháztartás központi alrendszere 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami a Pénzügyminisztérium közlése szerint az elmúlt nyolc év legalacsonyabb júniusi deficitje. Az év felénél a központi alrendszer 2896 milliárd forintos hiánynál tart – ezen belül a központi költségvetés 2908,3 milliárdos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 78,1 milliárdos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 90,4 milliárd forintos többletet mutattak. Az előző év azonos időszakához képest a központi alrendszer bevételei 23,3 százalékkal, míg a kiadásai 19,5 százalékkal nőttek. 2023-ra egyébként 3400 milliárdos hiánnyal számol a kormány, ennek 85,2 százaléka már féltávnál teljesült.
3. A ZENEAKADÉMIA ÚJ REKTORI PÁLYÁZATA IS KIZÁRJA AZ EGYETEM JELÖLTJÉT
A tiltakozások hatására ugyan visszavonta a korábbi rektori pályázatot Csák János kulturális miniszter, s kiírt egy újat, de ez sem fogja elnyerni a korábbi tiltakozók tetszését. Úgy bővítették ki ugyanis a pályázók körét, hogy egy új feltétellel le is szűkítették egyben: az egyetem jelöltjének, Kutnyánszky Csaba professzornak, karnagynak, oktatási rektorhelyettesnek, aki miatt az egész tiltakozás kibontakozott, ugyanis nincs magas rangú állami kitüntetése. Vagyis a legnagyobb esélyes továbbra is Keller András Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész, a Keller Quartett alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója, akire már a korábbi kiírás is testre szabottnak tűnt, s akivel amúgy Csák miniszter egyeztetett az új pályázatról.
4. EGYMÁSNAK UGROTTAK AZ ORBÁN-ÉRA ÁLLAMTITKÁRAI
Nemcsak a vasúti síneket görbítette meg a hőség, de a kormánypárti oldalon ritkán látható belső vitát is kiolvasztott. A MÁV ügyében ugyanis látványosan egymásnak esett a közösségi médiában a közlekedési államtitkár és elődje. A területért korábban felelős Vitézy Dávid alapos posztban kritizálta a minisztérium mostani vezetését tíz vasúti szárnyvonal tervezett bezárása miatt, s helyette a regionális vasúti szállítás megpályáztatását ajánlotta utódjának, aki viszont válaszában csak annyit írt, Vitézynek megártott a meleg, hiszen fél évvel ezelőttig ő felelt a közlekedésért. Nagy Bálint arra már nem vesztegetett szót, hogy Vitézy részletesen leírta korábbi modernizációs terveit, amelyek versenyre kényszerítették volna a MÁV-ot, csakhogy ezeket éppen a mostani minisztériumi vezetés állította le.
5. AZ ELSŐ MAGYAR ÁLLAMFŐ, AKI ÁTÚSZTA A BALATONT
Kevés ország dicsekedhet olyan fitt elnökkel, mint a magyarok. A negyvenöt éves Novák Katalin tempós karcsapásokkal szelte át a magyar tengert Révfülöp és Balatonboglár között. Az 5,2 kilométeres távot a férjével, Veres Istvánnal együtt teljesítette a vasárnapi Balaton-átúszáson, amelyen idén 11 ezren vettek részt. Novák hungarikumnak nevezte a tó átúszását, amelyet férjével együtt magyar zászlóval díszített ruhában tett meg.
6. HUNGARORING: REKORDKÖZÖNSÉG ÉS HOSSZABBÍTÁS
Rekordnézőszám a Forma-1 Magyar Nagydíj idei hétvégéjén: 303 ezren tekintették meg a futamokat a mogyoródi versenypályán, magát a vasárnapi főversenyt 102 ezren nézték a helyszínen. Meglepetés nem született az elég unalmas 70 körös futamon, a 38. Magyar Nagydíjat óriási fölénnyel Max Verstappen nyerte Red Bull-autójával, idén ez már a kilencedik sikere volt a világbajnoki sorozatban. Az eredményhirdetéskor a második helyezett Lando Norris véletlenül összetörte a győztes 15 milliós forintos Herendi-porcelánkupáját, amit a gyár pótol majd. Eközben 2032-ig meghosszabbították a magyarországi F1-futam szerződését, így Olaszország után a Hungaroring a legrégebbi helyszín a versenynaptárban. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester viszont tárgyalásba kezd a hatóságokkal, hogy jövőre már ne engedélyezzék az ezer eurós helikoptertaxik tömeges repkedését, mert azok zaja tönkretette a főváros hétvégi nyugalmát.
7. A LEGTÖBB KÜLFÖLDRE UTAZÓ MAGYAR HORVÁTORSZÁGOT VÁLASZTJA
A legtöbb magyar nem utazik külföldre, de aki igen, az leginkább Horvátországot választja. Legalábbis a nyár első felében – június 1. és július 19. között – ezt derült ki egy utasbiztosítási adatokból készült felmérés szerint. A biztosítások 28 százalékát igényelték Horvátországba, a második helyezett Olaszország, ahova feleannyian, a harmadik pedig Görögország, ahova harmadannyian utaztak. Az utazások átlagos hossza hét nap. A nyaralók fele autóval indult útnak, 37 százalék repülővel, 11 százalék busszal vagy vonattal.
8. RODOSZ LÁNGOKBAN, KORFU IS IZZIK
Az biztos, hogy azok a magyarok, akik most Horvátországban vannak, szerencsésebben döntöttek, mint akik Rodoszra mentek. A görög szigeten az ország legnagyobb kitelepítési műveletében eddig 19 ezer embert kellett kimenekíteni az egy hete tomboló erdőtüzek elől. Az evakuálásban mintegy száz magyar volt érintett. Közben égni kezdtek az erdők Korfun is, ahol szintén megkezdődött több település kiürítése. Görögországot történelmének egyik leghosszabb és legpusztítóbb hőhulláma sújtja, a nappali csúcshőmérséklet folyamatosan 40 fok felett van.
9. NO PASARAN
Nem következett be a megjósolt jobboldali áttörés Spanyolországban. A parlamenti választásokon a középjobb ugyan sokat erősödött és a legnagyobb párt lett, ám lehetséges szélsőjobboldali koalíciós partnere visszaesett, így néhány mandátum hiányzik kettőjüknek a többséghez. Az eddig kormányzó szocialisták és szélsőbalos szövetségeseik a vártnál jobban tartották magukat. A két nagy tábor között pedig ott egy csomó kis regionális (főleg baszk és katalán) párt képviselője, akikkel a Spanyolország egységét féltő konzervatívoknak hagyományosan ellenségesebb a viszonyuk, mint a baloldalnak. A legvalószínűbb forgatókönyv: elhúzódó kormányalakítási tárgyalások után egy újabb választás, de ezúttal már kabátban, nem bikiniben.
10. BÚCSÚCSÓK MALAJZIÁTÓL
Egy színpadon elcsattant csók miatt egy napig tartott Malajzia legfontosabb háromnapos könnyűzenei fesztiválja. A The 1975 nevű brit együttes frontembere ugyanis a színpadon előbb bírálta az ország szigorú melegellenes törvényeit, majd – bár ő maga heteroszexuális – demonstratívan szájon csókolta basszusgitárosát. A hatóságok az egész háromnapos fesztiválnak véget vetettek, ami nem meglepő, hiszen híresek szigorukról: két hónapja több mint száz szivárványos Swatch-órát foglaltak le. Persze azt sem nagyon érteni, mire számítottak a The 1975 meghívásánál: 2019-ben Dubaiból tiltották ki a vállaltan überprogresszív énekest, amikor ott egy férfi rajongó megcsókolásával tiltakozott az arab ország melegeket sújtó politikája ellen.