1. ORBÁN VIKTOR HOSSZABBÍT, 2034-IG KORMÁNYOZNA
Kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor eddigi országvezetői karrierterveihez még hozzáadott egy ciklust, amikor Kötcsén tartott zártkörű elemzést a szokásos fideszes őszi szezonnyitó polgári pikniken. A miniszterelnök ugyanis ezúttal már arról beszélt, hogy 2034-ig szeretne kormányozni – korábban azt mondta, 2030-ig maradna pozíciójában, ám a koronavírus és a háború, mostani indoklása szerint elvett tőlük négy évet. Orbán arról is szót ejtett Kötcsén, hogy szerinte a Fidesz-kormányzás nem járt szellemi kiüresedéssel, és ismertette 15 pontját, amellyel Magyarországot olyan erőssé szeretné tenni, mint az a dualizmus korában volt. Eközben a baloldali ellenzéki értelmiség a Margitszigeten tartott Ujhelyi István euroképviselő szervezésében Százszó néven találkozót, ahol leginkább visszavonult politikusok és liberális művészek szidták az ellenzéki tehetetlenséget.
2. ÖNGYILKOSSÁGBAN ÉS A TINIKORI SZÜLÉSBEN ÉLEN JÁRUNK
Tíz év alatt csaknem 14 százalékkal kevesebben, de még így is több mint 47 ezren lettek öngyilkosok az unióban, és a második legrosszabb helyzetű tagország Magyarország. Csak Litvániában tragikusabb a helyzet, ott 100 ezer lakosra vetítve 21,3, míg Magyarországon 17,1, a közvetlenül utánunk jövő Szlovéniában 17, Észtországban pedig 16,3 volt a szándékosan önkézzel okozott haláleset. Nálunk a dél-alföldi régióban a legrosszabb a helyzet, s az öngyilkosok több mint háromnegyede férfi. A gyermekszületések számának növekedése pozitív hír a demográfiai gondokkal küzdő társadalmakban, kivéve, ha az anyák tinikorúak. Magyarországon 2022-ben ezer tini közül tizenhétnek született gyermeke, miközben az uniós átlag hét. A magyar statisztikai hivatal kutatása alapján ez már nem kizárólag roma-ügy, a fiatalon szülő anyáknak csak a 29 százaléka vallotta magát romának. Ugyanakkor a tinikorban szülők ötöde nem fejezte be az általános iskolát, kétharmaduk legfeljebb nyolc osztályt végzett, az érettségizettek aránya pedig csupán 5 százalék.
3. NAPELEM-ÜGY: MEGGONDOLTA MAGÁT A KORMÁNY
A kormány a két héttel ezelőtt bejelentett döntését megváltoztatva úgy határozott, hogy 2035 decemberéig megmaradhat az éves elszámolás rendszere a napelemeknél. Lantos Csaba energiaügyi miniszter ezt a Facebook-oldalán jelentette be. A korábbi döntés havi elszámolásba tette volna át a 220 ezer napelemes háztartást. Az előnyös éves elszámolás azokra vonatkozik, akiknek már van napelemük vagy idén szeptember 7-ig beadták a telepítési kérelmüket, és 2026. január 1-ig beüzemelik a rendszert.
4. MEGVAN A BUDAPEST AIRPORT ÁRA
Egy hete derült ki, hogy a kormányzat tényleg elszánta magát a ferihegyi reptér meg-, illetve visszavásárlására és hivatalos ajánlatot nyújtott be a többségi részesedés megvételére. Most nemzetközi hírügynökségi értesülés szerint megvan az ár is: négymilliárd euró, azaz több mint 1500 milliárd (!) forint, ami nem kevés az amúgy is elég érzékeny költségvetési helyzetben. A magyar államé lenne 51 százalék, a fennmaradó 49-et a repteret üzemeltető cég birtokolná.
5. KÉT HÉTIG ÉLT SZIJJÁRTÓ TASKENTI REPÜLŐJÁRATA
Úgy tűnik, csupán az atlétikai világbajnokság alkalmából Budapestre érkező közép-ázsiai politikai vezetők látogatása hívta életre a Budapest-Taskent légijáratot, mert az, amilyen hirtelen tűnt fel, olyan sebesen meg is szűnt. Szijjártó Péter külügyminiszter augusztus 19-én jelentette be a rendszeres közvetlen repülőjárat indítását a magyar és az üzbég főváros között, akkor a Quanot Sharq légitársaság heti két járatáról volt szó, amely 2025-re már heti négyre bővül. A miniszter jelezte, éppen ezért meg is emelték a taskenti magyar követségen dolgozó konzulok létszámát. A bővülés helyett azonban villámgyors szűkülés következett, mégpedig nullára. Vigasz az üzbég társaságra vágyó utazóknak, hogy a Wizz Air viszont továbbra is indít gépeket Szamarkandba.
6. INDIA FONTOSABB UKRAJNÁNÁL
Ukrajna és a Nyugat diplomáciai vereségével, a házigazda India, más déli országok és Oroszország győzelmével ért véget a világ legfontosabb államait tömörítő G20-as csúcstalálkozó. A nyugati országok belementek egy olyan zárónyilatkozatba, amely nem hibáztatja Moszkvát az ukrajnai háborúért. Nem akarták ugyanis elidegeníteni maguktól Indiát és más fejlődő hatalmakat azzal, hogy megfúrják a zárónyilatkozatot. A háborúhoz hasonlóan a klímaválságról is elég semmitmondóan fogalmaztak a csúcson, amelyen amúgy sem az orosz, sem a kínai elnök nem vett részt. A résztvevők vállalják, hogy megtriplázzák a világ megújuló energiakapacitását 2030-ig, a szénfelhasználást pedig folyamatosan lecsökkentik, de ehhez semmilyen ütemtervet nem rendeltek. Az ukrán vezetés végtelenül csalódottan vette tudomásul a csúcson történteket. Közben a fronton szinte mindenhol haladtak előre az ukrán erők, igaz, mindenhol csak kicsit. Egy amerikai katonai vezető szerint az ukránoknak már csak egy-másfél hónapjuk van, mielőtt az időjárás akadályozni kezdi az előrenyomulást.
7. FÖLDRENGÉS MAROKKÓBAN: TÖBB EZER HALOTT
Két és félezer halálos áldozata van a marokkói Atlasz-hegységben, Marrákestől délre bekövetkezett múlt heti földrengésnek. Mivel a katasztrófa elsősorban nehezen megközelíthető hegyi településeket sújtott, ezért a mentésben részt vevőknek is roppant nehéz dolguk van. Komolyabb gépeket nem tudnak odavinni, így sokszor puszta kézzel próbálnak túlélők után kutatni a romok között.
8. TÁVOZOTT A CSÓKOS FUTBALLVEZETŐ
Így is meglepően sokáig bírta, de a három hete tartó bírálatsorozat hatására végül lemondott a spanyol futballszövetség elnöke. Luis Rubiales a spanyol női válogatott egyik játékosát csókolta szájon a díjátadón, miután a spanyolok világbajnokok lettek. A focista ebbe nem egyezett bele, s bár eleinte ő is és csapattársai is csak nevettek az egészen, hatalmas zaklatási botrány kerekedett, amibe azóta már a női válogatott szövetségi kapitánya is belebukott. Ráadásul azóta a játékos rendőrségi feljelentést is tett, az esetet a nemzetközi futballszövetség is vizsgálja, így Rubiales szempontjából az ügynek még messze nincs vége.
9. TRAGÉDIA A LÉGIPARÁDÉN
Vasárnap bemutatórepülés közben lezuhant és egy parkoló autó mellett csapódott a földbe egy repülőgép a Székesfehérvár mellett megrendezett Börgöndi Légiparádén. A balesetben a pilóta és fia a helyszínen meghaltak, az autóban ülők közül hárman – egy kislány, egy nő és egy férfi – súlyos égési sérüléseket szenvedtek, egy kisfiú könnyebb sérüléssel úszta meg a balesetet. A T-28-as Trojan kisrepülő szerencsétlenségét az első szakértői vélemények szerint a pilóta hibája okozta. A pilóta és fia is repülőoktatók voltak.
10. MAGYAR DÍJAZOTT A VELENCEI FILMFESZTIVÁLON
A 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Orizzonti szekciójának legjobb filmje lett a Magyarázat mindenre című új magyar film. Az Orizzonti válogatásában olyan filmek kapnak helyet, amelyek kifejezésmódjukban a legújabb trendeket képviselik. A 43 éves Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmjét a színművészeti egyetem átalakítása körüli tiltakozások ihlették, az alkotás a politika mentén kettészakadt társadalomról szól az oktatás közegében. A rendező mozija nem állami pénzből készült, Reisz eleve nem is pályázott vele a Nemzeti Filmintézethez. A Magyarázat mindenre októbertől látható a hazai mozikban. Eközben eldőlt, hogy Magyarország 19 pályázó közül a Nyócker című mozival híressé vált Gauder Áron Bereményi Gézával közösen írt egész estés animációs filmjét, a Kojot négy lelkét nevezi a jövő márciusi nemzetközi Oscar-díjra. Ezt a kategóriát eddig kétszer nyerte el magyar alkotás: 1982-ben Szabó István Mephistója, 2016-ban pedig a Saul fia Nemes Jeles Lászlótól.
