1. EGGYEL TÖBB DIKTÁTOR OROSZ FÖLDÖN
A szovjet történelemkönyvek ügye után némileg váratlanul az orosz elnök ma kijelentette, hogy hiba volt 1956-ban tankokat küldeni Magyarországra. A beismerés értékét csökkenti, hogy Vlagyimir Putyin ezt az üzenetet az amerikai elnöknek címezte, amikor a vlagyivosztoki gazdasági fórumon arról beszélt, hogy Washington az ukrajnai beavatkozással pont ugyanolyan hibát követ el, mint annak idején a Szovjetunió Magyarországon, illetve a prágai tavasznál Csehszlovákiában. Putyin ugyanitt megvédte Donald Trumpot is, s megint csak bírálta az amerikai kormányzatot, amiért „politikailag üldözi” az elnöki székbe visszatérni készülő politikust. Eközben az észak-koreai diktátor páncélozott vonata átlépte az orosz határt, és robog Szibérián keresztül, hogy Kim Dzsongun találkozhasson Putyinnal. Nyugati megfigyelők szerint a találkozó célja, hogy Putyin fegyvereket és főleg lőszereket vegyen Észak-Koreától, amelyeket aztán bevethet az ukrán fronton.
2. TRUMP A SOROS-FIÚNAK: TE KIS DEGENERÁLT!
Az egyik ok a Soros-alapítványok visszavonulására Közép-Európából, így Magyarországról az, hogy kellenek a források Amerikába, Trump elnökségének megakadályozására. Legalábbis ez derül ki az impériumot irányító Alexander Soros véleménycikkéből, amelyben ezt azzal indokolta, hogy Donald Trump újabb elnöki ciklusa még többet ártana Európának, mint Amerikának, mert veszélyeztetné Európa egységét és Ukrajna eddig elért eredményeit. A cikkre felháborodottan reagált az exelnök: „nem hagyhatjuk, hogy ez az elkényeztetett kis degenerált nyerjen”, akinek az „apja irányítja az amerikai ügyészeket”.
3. NEM LÁTNI A FÉNYT A VÉGÉN
Határozatlan időre lezárták Svájcban Európa egyik legfontosabb közlekedési útvonalát, a Gotthárd-alagutat, amely a svájci Alpok alatt köti össze Észak- és Dél-Európát. A kontinens kereskedelmét súlyosan érintő lépés azután történt, hogy egy 25 méteres repedést fedeztek fel a 17 kilométeres alagút mennyezetén. A közúti forgalmat így egyelőre a hágóra terelik, amit azonban telente le szoktak zárni. Ráadásul már egy hónapja zárva van a vasúti Gotthárd-bázisalagút is, ahol egy tehervonat siklott ki, amelynek több kocsiját még mindig nem sikerült kihozni a világ leghosszabb, 57 kilométeres vasúti alagútjából.
4. ORBÁN FRANCIA FŰTŐELEMET IS AKAR PAKSRA
Orosz helyett francia üzemanyaggal is működhet Paks – ezt maga a kormányfő jelentette ki a hétvégi kötcsei találkozón. A kiszivárogtatott információk után megindultak a találgatások, hogy teljes lesz-e a leválás az orosz fűtőanyagról vagy inkább a biztonságos üzemanyag-ellátást szolgálja-e az alternatív beszerzés biztosítása. Ma tisztult a kép: Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Bernard Fontana, a francia Framatome elnök-vezérigazgatója megállapodást írt alá, a korábbi egyezséget kiegészítve az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkával. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az orosz fűtőanyagot teljesen lecserélnénk franciára. Tegnap Magyarország moszkvai nagykövete, Konkoly Norbert nyilatkozatot adott ki, amely szerint Magyarország folytatni kívánja az együttműködést Oroszországgal a nukleáris területen.
5. JELENTŐSEN TOVÁBB DRÁGULNAK AZ ÜZEMANYAGOK
Ismét emelkednek a benzinárak: szerdától a benzin 4, a gázolaj 15 forinttal drágul, így a benzin átlagára 649, a gázolajé pedig 667 forintra emelkedik. Ilyen mértékű áremelkedésre tavaly december óta nem volt példa: a benzin ára egy hónap alatt 20, a gázolajé 30 forinttal drágult. A magyar üzemanyagárak már eddig is az európai élvonalba tartoztak, és jelenleg nincs is olyan előrejelzés, amely szerint enyhülhetne a helyzet a közeljövőben. Sőt, korábban olaj- és gázpiaci elemzők is arról beszéltek, hogy januárban 700 forint fölött indulhatnak majd a hazai üzemanyagárak, főként a jövedéki adó emelése miatt.
6. INKÁBB ESZÜNK SZÉP-KÁRTYÁVAL, MINT NYARALUNK
Augusztus elseje óta a SZÉP-kártyával hideg élelmiszer is vásárolható, és egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel a 2,5 millió kártyatulajdonos közül. A kormány a nyáron lehetővé tette azt is, hogy a munkáltatók a 450 ezer forintos cafetériakeretet – egyszeri döntéssel – 200 ezerrel megemeljék. Ennek eredményeként augusztusban 3,3 milliárdot költöttek SZÉP-kártyával élelmiszerre, több mint 24 százalékkal többet, mint tavaly augusztusban, és a teljes kártyaforgalom csaknem negyedét élelmiszervásárlások adták. Ugyanakkor a statisztikai hivatal szerint idén júniusban 1,25 milliárddal, júliusban pedig 3,65 milliárddal csökkent a szálláshelyek SZÉP-kártyás bevétele az egy évvel korábbihoz képest. Bár az adókedvezményes juttatás eredeti célja a hazai turizmus élénkítése volt, ez idén kevésbé valósult meg, már júliusban is 40 százalékkal kevesebbet költöttek SZÉP-kártyával szálláshelyekre, mint 2021-ben.
7. A SOKKAL TÖBB AUTÓ IS OKOZHATJA A FŐVÁROSI DUGÓKAT
Jövőre önkormányzati választások lesznek, s mivel a forrásszűke miatt is az ellenzéki vezetésű főváros alig ruházott be, a jobboldal legnagyobb ütőkártyája: a dugó. Az ellenzék a kormányra mutogat a most leállított fejlesztések miatt, a kormánypártiak meg a kerékpársávokra és a dugókra – a méhlegelők mellett. A dugók okai viszont összetettebbek a forgalomszervezésnél, részint a statisztikai hivatal adataiban is megtalálhatók: míg 2000-ben a fővárosban 560 ezer, Pest megyében 830 ezer autó volt, addig tavaly a fővárosban már 710 ezer, a megyében pedig 1,3 millió. Vagyis alighanem az agglomerációból a fővárosba dolgozni járó autók is nagyban felelősek a torlódásokért. Az autók száma nem arányosan nőtt a lakosságszámmal: míg a fővárosban 22, Pest megyében 38 százalékkal nőtt a gépkocsik száma, addig a lakosságé a fővárosban stagnált, Pest megyében pedig csak kilenc százalékkal emelkedett. Mindehhez hozzátartozik, hogy agglomerációban a lakóövezetek kiépítése évtizedek óta átgondolatlanul, nem a közlekedés együttes fejlesztésével történik.
8. DIÓSJENŐ POLGÁRMESTERE A MIGRÁNSOKKAL TELI FURGONOKRÓL
Migrációs főútvonallá változott a Börzsöny, a hegység településein éjszakánként fiatal migráns férfiakkal teli kisbuszok robognak át, az erdőkben pedig turistának nem látszó népes hátizsákos csoportok haladnak Szlovákia felé – mindezt a nógrádi Diósjenő polgármestere állítja, aki olyannak írja le a helyzetet, mint amit a déli határon szoktak mutatni a hírműsorok. A település elöljárója szerint az elmúlt napokban döbbenetes mértékben erősödött az embercsempészek tevékenysége a régióban. Szavait alátámasztja a szlovák kormány minapi döntése is, amellyel 500 katonát küldtek erre az Ipoly-menti határszakaszra a menekültválság kezelése érdekében.
9. NINCS ELÉG HATÁRVADÁSZ, A JELENTKEZŐK ALKALMATLANOK
A határvédelmi szolgálat terhei átmeneti megoldásként 2023-ban jobbára a polgárőröknél maradnak, ugyanis hiába voltak a kormánynak ambíciózus számai az idén nyárra tervezett négyezer határvadász munkába állításáról, csak töredékük szerződött le. Ennek elsődleges oka, hogy a 3596 jelentkező jelentős része alkalmatlannak bizonyult a felvételkor, ezért csak 1565 emberrel tudott a rendőrség szerződést kötni. Ráadásul eközben az inflációt nem megfelelően követő fizetések miatt csaknem négyzáz határvadász el is hagyta a testületet.
10. A POLITIKA BEIRATKOZOTT A METROPOLITAN EGYETEMRE IS
Már tíz újságírást oktató külsős tanár mondott fel a budapesti Metropolitan Egyetemen, mert úgy érzik, veszélyben a szakmaiság és az autonómia az intézményben. A tiltakozó távozások közvetlen előzménye, hogy az őszi szemeszter előtt a dékán elbocsátott három régóta főállású oktatót, köztük az újságírás-központ korábbi vezetőjét. Az új dékán az év elején vette át a posztot Papp-Váry Árpád marketingkommunikációs szakértőtől, s vele együtt a politika is megjelent az egyetemen, miután Kovács Attila a kormányközeli think-tank, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatói székéből érkezett.
