1. TOVÁBBRA IS UNIÓS REKORDER A MAGYAR INFLÁCIÓ
Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon volt messze a legmagasabb az infláció augusztusban: az 5,9 százalékos EU-s átlagnak majdnem két és félszerese volt a 14,2 százalékos magyar adat. A drágulás mértéke rajtunk kívül már csak Csehországban két számjegyű (10,1 százalék). A magyar infláció immár tizedik (!) hónapja vezeti az uniós rangsort. Egy másik rangsorban is élre tört Magyarország: az uniós statisztikai hivatal szerint a magyar lakosság megtakarítási rátája 2023 elejére 9,6 százalékról 19 százalékra nőtt, egyedül a németek (20 százalék) állnak nálunk jobban. Egy másik felmérés viszont azt sejteti, hogy a takarékoskodásnak prózai okai vannak: a lakosság 53 százaléka számít még idén nagyobb extra kiadásra: sokan ezért félretettek, például rezsiszámlára vagy tüzelőre.
2. SZÉTVÁLNI LÁTSZIK, AMI ÖSSZEFONÓDIK
Miközben heves diplomácia szócsata zajlik Berlin és Peking között, mert a német külügyminiszter diktátornak nevezte a kínai elnököt, addig egy friss elemzésből az derül ki, hogy egyáltalán nincs jele a német és a kínai gazdasági összefonódás lazulásának, amiről pedig annyit beszélnek Berlinben és Brüsszelben is. A német vállalatok az idei első fél évben több mint tízmilliárd eurót fektettek be Kínában, ami ugyan elmarad a tavalyi hasonló időszak 12 milliárdjától, de csak attól, amúgy minden korábbi évet maga mögé utasít. Még döbbenetesebb a trend, ha nem az abszolút számokat nézzük: idén a német befektetések 16,4 százaléka irányult Kínába, ugyanez az arány tavaly 11,6 volt, 2019-ben pedig mindössze öt százalék. Vagyis nemhogy csökkenne, inkább nő a német vállalatok kínai kitettsége. A minap egy EU-s dokumentum is foglalkozott ennek a kitettségnek egy másik szeletével, amikor arra figyelmeztetett, hogy az európai országok ugyanúgy ki lesznek majd szolgáltatva a kínai akkumulátorgyáraknak, mint korábban az orosz olajnak.
3. ÖRMÉNY VERESÉG 24 ÓRA ALATT
Egyetlen nap elég volt, hogy Azerbajdzsán újra térdre kényszerítse az örményeket. Az azeri erők három éve indítottak győztes háborút azoknak a területeknek a visszafoglalására, amelyeket még a Szovjetunió szétesésekor vesztettek el. Az örmények lakta Hegyi-Karabah egészét azonban akkor nem foglalták vissza, most ez ellen, az amúgy hónapok óta körbezárt és éheztetett terület ellen indítottak támadást, és az ott élő 120 ezer örmény gyorsan belátta, értelmetlen az ellenállás, és belement a teljes lefegyverzésbe. Az életbe lépett tűzszünetben az oroszok közvetítettek, akik évtizedeken át védték az örményeket, de már három éve sem tudták megmenteni őket az olajbevételekből felfejlesztett, törökök által támogatott azeri seregtől, amióta meg Ukrajnában kell harcolniuk, végképp feladták Örményországot. Jereván cserébe Amerika felé kezdett fordulni, de ez sem segített.
4. MINDENKINEK JÁR, DE KEVESEKNEK JUT
A munkabeszüntetések kiterjesztésével fenyeget az amerikai autóipari szakszervezet, amely története során először indított sztrájkot egyszerre a három nagy detroiti cég, a Ford, a General Motors és a Stellantis, azaz a korábbi Chrysler ellen. Egyelőre csak három üzemet érint a leállás, ami a termelés töredéke, de mivel nem közelednek az álláspontok, a sztrájk könnyen kiterjedhet. A szakszervezet legfontosabb követelése 40 százalékos béremelés négy év alatt, amit a vállalatok vezetői komolytalannak tartanak. A munkások szerint viszont ez nagyon is korrekt kérés, hiszen a cég vezetőinek fizetése pontosan ennyivel nőtt az elmúlt négy évben. A vezetők fizetésének elszaladása komoly társadalmi és politikai kérdéseket is felvet, és persze nemcsak az autóiparra jellemző: a nyolcvanas években az átlag amerikai nagyvállalat első embere egy átlagmunkás fizetésének a negyvenszeresét vitte haza, míg mostanra négyszázszoros a különbség.
5. ISMERETLEN MILLIÁRDOK TÁPLÁLJÁK A MEGAFONT
2010 óta több mint 8 milliárd forintot kapott részben ismeretlen forrásból a Fidesznek kampányoló Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Megafon nevű propagandacsapat. A kiszervezés jogi alapját a kampányfinanszírozás alapítványok és közhasznú társaságok szerepéről nem rendelkező módosítása adta. A CÖF több mint 2 milliárdos összbevétele jellemzően magánszemélyektől, állami cégektől és a Fidesz pártalapítványától származott. A Megafont 2020 elején indították el jobboldali influenszerekkel, többek között Rákay Philip, Bohár Dániel, Deák Dániel, Trombitás Kristóf és Kötter Tamás író készít(ett) a Facebookra ellenzéket támadó videókat. A szervezetet állítólag jobboldali üzletemberek támogatják, 2022-ben 2,76 milliárd, 2021-ben 2,34 milliárd, 2020-ban pedig 250 millió forint érkezett hozzájuk, pontosan meg nem nevezett forrásokból.
6. OTP-FELJELENTÉS: BANKÓPRÉSSEL MIKROADOMÁNYOK
Az OTP-nél most fejezték be azt a vizsgálatot, amit egy tavalyi országgyűlési választás előtt nyitott számlára történt befizetések ellenőrzésére indítottak. A számla, amelyre 526 millió forint érkezett, a 99 Mozgalom Egyesületé, amit a főpolgármester, Karácsony Gergely hozott létre. Az OTP hamis magánokirat felhasználása miatt feljelentést tett, mert az egyesület olyan jegyzőkönyveket adott át forrásigazolás céljából a banknak, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot. Karácsonyék mikroadományokról beszéltek, de az adományládákból például olyan friss nyomású, gyűrődésmentes, egymás utáni sorszámú, összetapadt bankjegyek kerültek el, amelyek nyilvánvalóan nem voltak korábban használatban, vagyis valószínűleg nem kispénzű magántámogatók gyömöszölték bele a szűk résen keresztül a ládákba, amelyekben egyébként is jellemzően csak 50 és 100 eurós bankjegyek voltak.
7. LÁZÁR A MÁV-KÁOSZ ELLENÉRE IS BÍZIK MAGÁBAN
A korábbi kancelláriaminiszter, a most az építésért és a közlekedésért felelős Lázár János politikai karrierjének legnehezebb napjait éli a MÁV átalakítása miatt. A miniszter folyamatos konfliktusban van az állami vasúttársasággal annak reformkéslekedése miatt, s kemény kritikákat kap a Fidesz legismertebb közlekedéspolitikusától is, miközben folyamatos az üzemzavar a vasútközlekedésben. Hétfő óta a felújítás alá került győri fővonalon alakult ki nagy káosz, késésekkel, a vonatpótló buszok zavaros csatlakozásával, veszteglő nemzetközi járatokkal, felsővezeték-szakadással. Lázár Debrecenben szóba állt az ellene tüntető momentumosokkal, akiknek jelezte: az átalakítás előtti MÁV-ba már nem szabad pénzt önteni, ő pedig eddig minden feladatát sikeresen megoldotta.
8. A GYÖMRŐI DIÁKOK KONTÉNERBEN, A SOROKSÁRIAK CSEPELEN
A gyömrői általános iskolában újabb két osztályt, immár négyet költöztettek konténertantermekbe, az épület leromlott állapota miatt egyre több tanterem alkalmatlan az oktatásra, a falak repedeznek, az épület több helyen is beázik, a viharvert tornatermet fóliával védik az esőtől. Az iskola a felújításra már évekkel ezelőtt ígéretet kapott, de a beruházást pénzhiányra hivatkozva leállította a kormány. Közben a végrehajtó által kilakoltatott soroksári gimnázium diákjai pedig még mindig online oktatást kapnak, de az igazgató Csepelen talált épületet, ahol 12 bérelt tanteremben tudna tovább működni az iskola, ha megkapja a kormányhivatal engedélyét.
9. CIGÁNY RAPPER VITÁZOTT A MI HAZÁNK ELNÖKÉVEL
Nem mindennapi páros ült le vitázni egy budapesti kávézóban: Toroczkai László, a radikális jobboldali ellenzéki Mi Hazánk párt elnöke cigányügyekben csapott össze a népszerű zenei előadóval, a rapper Lesi Lászlóval, alias L. L. Juniorral. A roma származású celeb nemrégiben Orbán Viktornak, majd Toroczkainak írt nyílt levelet „roma magyar hazafiként” a cigány-magyar gyűlölködés megakadályozása érdekében – a Mi Hazánk vezetője ezért is ült le vele beszélgetni. A kétórás szópárbaj meglehetősen csapongó volt, de döntően a kölcsönös tisztelet jegyében folyt. Szó esett a cigányság politikai kihasználásáról, demográfiai kérdésekről. A zenész visszautasította a „cigánybűnözés” kifejezés létjogosultságát, szerinte a Z-generáció származástól függetlenül kezelhetetlen, romák nélkül pedig összeomlana az építőipar. Toroczkai botrányosnak nevezte, hogy sok ismert roma sztár megelégszik egy választás előtti közös Orbán-fotóval.
10. MUSZUKAJEV ISZMAIL AZ ÚJ MAGYAR BIRKÓZÓ VILÁGBAJNOK
Negyvennégy esztendő után nyert ismét birkózó világbajnoki címet szabadfogásban magyar sportoló. Ő pedig nem más, mint a Kabard- és Balkárföldön született, Dagesztánban felnőtt kaukázusi Muszukajev Iszmail. Az orosz birkózót honosítása után 2019-ben küldte először magyar színekben vébére a hazai szövetség, akkor Nur-Szultanban 65 kilogrammban bronzérmes lett, majd a tokiói olimpián ötödik helyen végzett. Az FTC harmincéves birkózója a mostani belgrádi világbajnokságon technikai tussal nyert a döntőben, ezzel pedig 1979 után született újra magyar arany a fogásnemben. Muszukajev oroszul nyilatkozva megköszönte a befogadást Magyarországnak, és olimpiai aranyat ígért jövőre Párizsban.
