1. MÉG ADNAK, DE MEDDIG?
Az Egyesült Államok után Kanadában próbálja elérni az ukrán elnök, hogy a képviselők ne forduljanak el Kijevtől és ne fogják vissza az Ukrajnának nyújtott segítséget. Volodimir Zelenszkijnek újabb több százmilliós támogatást ígért Joe Biden amerikai elnök, de a képviselőházban többségben levő republikánusok egyre kevésbé elszántak az újabb csomagok megszavazására, és a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak lelkesedése is fogy. A háború óta először Kanadába látogató Zelenszkijnek sem Justin Trudeau kormányfőt kell meggyőznie, hanem a kanadaiakat. Ebben segíthet, hogy Ukrajnának sikerült áttörnie a déli-fronton a második orosz védvonalat is, sőt vannak arra utaló jelek, hogy már a harmadik, azaz utolsó rendszeren is áthatoltak. Az ukránoknak ma sikerült újabb rakétacsapást mérniük az orosz flotta szevasztopoli központjára. Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-ben beszélt arról, hogy barátok is lehetnénk Ukrajnával, ha végre visszaadnák a kárpátaljai magyarok jogait.
2. A MEGBONTHATATLAN BAKU-BUDAPEST TENGELY
Megint Magyarország akadályozott meg egy közös EU-állásfoglalást, ezúttal Azerbajdzsán ügyében. Legalábbis ezt állítja több diplomáciai forrás. Az EU fő külpolitikusa, Josep Borrell csütörtökön közleményben ítélte el az azeri fennhatóságú, de szeparatista örmények lakta Hegyi Karabah ellen indított legutóbbi azeri támadást. Ám a nyilatkozat eredetileg közös uniós állásfoglalás lett volna, csak a magyarok megvétózták, ami amúgy nem meglepő, hiszen Budapest Baku legfontosabb uniós szövetségese. Közben az azeri külügyminiszter közölte, hogy visszafoglalták a teljes területet, ami még a Szovjetunió szétesésekor szakadt el tőlük. Az ott maradóknak széles körű jogokat ígért, de az örmények nem hisznek ebben, és etnikai tisztogatástól rettegnek.
3. APPLE-SZTRÁJK AZ iPHONE 15 BEVEZETÉSÉNEK NAPJÁN
Előbújt a francia Apple-boltosokból az országukra jellemző erős szakszervezeti jelleg: sztrájkot hirdettek péntek-szombatra. A húsz franciaországi saját Apple-store dolgozói éppen azon a napon tartják a munkabeszüntetéseket, amikor elkezdődik (elkezdődne) az új iPhone 15 értékesítése. A tiltakozás oka, hogy az Apple 4,5 százalékos béremelést ajánlott, ám a szakszervezet az inflációt meghaladó 7 százalékos emelést követel. A boltok nem egyformán sztrájkolnak: van, ahol csak egy órás lesz a leállás, másutt viszont hosszabb zárás várható. Nem ez az egyetlen kellemetlensége az amerikai techvállalatnak mostanában Franciaországban, ugyanis a helyi hatóságok a megengedettnél magasabb sugárzási értékek miatt ideiglenesen betiltották az iPhone 12 forgalmazását.
4. KLÍMAVÉDELEM ÉS A SZAVAZÓK
A brit kormány megijedt a szavazók haragjától és úgy döntött, mégsem akar annyira zöld lenni. A brit miniszterelnök bejelentette, hogy 2030 helyett csak 2035-től tiltják be a benzin- és dízelüzemű új autók forgalomba helyezését. Még nagyobb a visszalépés az otthonok fűtésénél: 2026 helyett szintén 2035-ig engedélyezik új olaj és gázkazánok beépítését azokba a házakba, ahova az eredeti tervek szerint hőszivattyúkat kellett volna inkább beszerelni. Rishi Sunak hasonló dilemmákkal szembesül, mint számos nyugati politikustársa: a németeknél, a hollandoknál is a populista ellenzék megerősödéséhez vezettek a túlságosan költségesnek tűnő klímavédelmi intézkedések.
5. PÁRBAN TŰNNEK EL
A nemzetközi progresszió imádott-gyűlölt nagy öregje után a jobboldal matuzsáleme is búcsúzik. A 93 éves Soros György után az egy évvel ifjabb Rupert Murdoch is bejelentette, hogy visszavonul és fia veszi át vállalatbirodalma vezetését. Az ausztrál születésű médiacézár az angolszász világ legfontosabb konzervatív sajtótermékeivel – mint az amerikai Fox, a brit The Sun vagy a The Times – óriási politikai hatalomra is szert tett. Szakmai és magánélete is tele volt botrányokkal, olyannyira, hogy állítólag a világsikerű Utódlás című filmsorozathoz is a Murdoch-család adta a mintát. Most hat gyermeke közül az 52 éves Lachlan lett a befutó. Kérdés, hogy vajon az öreg visszavonulása elősegíti-e, hogy ismét helyreálljon a jó viszony a Fox és Donald Trump között, ami sokat segíthetne az újraválasztásán dolgozó exelnökön, akinek megállítása a Soros-birodalom átszervezésének egyik mozgatórugója volt.
6. AZ ÁLLAMI BESZERZÉSI ÁR ÖTSZÖRÖSÉT FIZETI A MAGYAR LAKOSSÁG A PIACI ÁRÚ GÁZÉRT
Az orosz importgáz árának folyamatos csökkenése ellenére már egy éve változatlanok a hazai lakossági gáztarifák, de a rezsitámogatott mennyiségnél többet fogyasztók ebből semmit nem éreznek. A júniusi több mint 166 forint után júliusban már csak 125 forintba került a Magyarországra érkező orosz gáz köbmétere, ám a lakossági gáztarifák ezt nem követik, pedig már a kilencedik hónapja tart az árcsökkenés. A 125 forintos júliusi köbméterár is csak 1,2-szerese volt a rezsitámogatott 102 forintos gázárnak, viszont az átlagfogyasztás felett felszámított tarifa továbbra is 676 forintba kerül, ami a júniusi beszerzési piaci árnak több mint ötszöröse. Ráadásul a 125 forintos júniusi piaci ár a nyolcada a kormány által tavaly meghatározott 1020 forintos „világpiaci árnak”, amihez igazodva tavaly átszabták a rezsitarifákat.
7. JÓVAL KEVESEBBET FOGYASZTUNK, EZÉRT IS NŐTT AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HIÁNYA
Az államháztartás 3300 milliárd forintnyi hiányát nagyrészt az áfabevételek zuhanása okozza a Pénzügyminisztérium jelentése szerint. Az augusztusi áfabevétel 14,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Már negyedik hónapja csökkennek az áfabevételek, augusztusban már 710 milliárddal voltak kevesebbek a tervezettnél. Idén augusztusig 4 352 milliárd áfa folyt be, csupán 6 milliárddal több, mint tavaly, ez a stagnálás azt jelzi, hogy az infláció miatt az emberek visszafogták kiadásaikat. A többi adóbevételek szinte mind növekedtek, ám nem tudták pótolni az áfa-tervek meghiúsulását.
8. ANOMÁLIÁK A BUDAPEST-BELGRÁD VASÚTVONAL ÉPÍTÉSÉNÉL
A kínai szakemberek képtelenek európai szabványok szerint kiépíteni a vasútvonalhoz a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszert, abba is hagyták ezt a munkát, ami feszültséget okozott a beruházók között.Kína leállította a projekt finanszírozását. Ha nem sikerül kiépíteni a megfelelő biztosítórendszert, csak 100 km/óra sebességgel lehet majd haladni a síneken. Ha új céggel kell szerződni a biztosítórendszerek kiépítésére, akkor a beruházás a magas infláció miatt tízmilliárdokkal drágulhat. A kormány a napokban egészítette ki a Szeged és Röszke közötti szakasz 45 milliárdos pénzkeretét további 5,4 milliárddal, az is építést lassítja, hogy a pályaépítést végző cégnek kapacitást kellett átcsoportosítania a Budapest–Győr-fővonal felújítására.
9. EU-PÉNZBŐL ÉPÜLT HÁZBAN LAKIK NAVRACSICS ÁLLAMTITKÁRA
Stílszerűen éppen az uniós pénzekkel foglalkozó területfejlesztési államtitkár lakik EU-támogatásból épült házban. Navracsics Tibor miniszter államtitkára egy olyan győrújbaráti ingatlan tulajdonosa, amelyet 2014-ben rekreációs központnak építettek, 46 millió forint EU-támogatást is felhasználva hozzá. Az ügyet Hadházy Ákos ellenzéki képviselő tárta fel. Mayer Gábor államtitkár elismerte, a családja abban a házban lakik, ám arra hivatkozik, hogy a támogatás által előírt funkció fenntartási határideje 2018-ban lejárt, a projektet lezárták, ők pedig utána másképpen hasznosították a központot: lakóháznak.
10. BORKAI A GYŐRI ALPOLGÁRMESTERNEK UGROTT
Amolyan politikai kampánybemelegítésnek is használta Borkai Zsolt, a szexbotránya miatt lemondott győri expolgármester az általa vezetett helyi sportklub szülői értekezletét, ahol a város mostani alpolgármestere is jelen volt. A Győri Atlétikai Club elnökének megválasztott Borkai arra várt választ tőle, miért hozott létre az önkormányzat az ő szerepvállalása után konkurenciaként hirtelen egy új sportegyesületet Rába ETO SE néven. A fórumra Dézsi Csaba András jelenlegi városvezető nem ment el, pénzügyi helyettese pedig kitért a polgármesteri székért függetlenként jövőre induló Borkai támadásai elől, aki szerint „hülyének nézik a szülőket.” Ami kiderült: a megduplázott egyesületek egyforma támogatást kapnak.
