1. EGYMILLIÓ GÁZAI EGY NAPOT KAPOTT A KÖLTÖZÉSRE
Izrael felszólította a Gázai övezet északi részén élő több mint egymillió embert, hogy egy napon belül vonuljanak át a déli részre. Küszöbön áll a szárazföldi támadás. Az ENSZ élesen bírálta Izraelt a teljesíthetetlen ultimátum miatt. A Hamasz pedig azt kérte a gázaiaktól, maradjanak a helyükön. Az övezetben szörnyű a helyzet, a légicsapásokban meghaltak száma 1500 felett jár, és ma a Hamasz felhívására a világ számos pontján muszlimok vonultak utcára, hogy tiltakozzanak az izraeli támadás ellen. Ez nehéz helyzetbe hozza a nyugat-európai vezetőket. Nagy-Britanniában olyan törvényt terveznek, amely alapján a Hamaszt dicsőítő vagy antiszemita kijelentéseket tévő külföldiek kiutasíthatók. A sajtó tele van felvételekkel, amelyeken brit muszlimok a palesztin terrortámadást éltetik. Ugyanilyen felvételek árasztják el Németországot is. Franciaországban be is tiltották a mai tüntetéseket, ahol nem engedelmeskedtek a tiltásnak, ott a rendőrség oszlatott. Egy francia városban egy csecsen fiatal iszlamista jelszavakat kiabálva késsel megölte volt iskolája egyik tanárát, két másikat megsebesített. A magyar miniszterelnök a rádióban jelentette be, hogy nem fognak semmilyen terroristák melletti tüntetést engedélyezni.
2. SORSDÖNTŐ VASÁRNAP A LENGYELEKNÉL, ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁS A SZERBEKNÉL
Vasárnap választ Lengyelország, a szavazás tétje, hogy harmadszor is kormányozhat-e a szuverenista-populista Jog és Igazságosság (PiS), vagy visszatérnek Donald Tusk vezetésével a konzervatív liberális erők a baloldallal szövetkezve. A Kaczynski-féle kormánypárt még vezet néhány százalékkal, de az ellenzék erősödött az elmúlt hetekben, és több koalíciós lehetősége is van. A finisben a magyar ársapkás időket idéző hosszú sorok állnak a lengyel benzinkutak előtt, mert Európában ott a legolcsóbb az üzemanyag, forintban 500 körül literje. Az árképzést kampányfogásnak tartja az ellenzék, Morawiecki miniszterelnök viszont az EU és Németország kiszolgálóinak nevezi riválisukat. Közben Szerbiában a nagy taktikusnak tartott Vucic elnök az ellenzék nyomására, illetve polgármesterek sorának lemondása miatt előrehozott általános választásokat írt ki decemberre, amelyen egy jobboldali és egy balos szövetség hívja majd ki a hatalmon lévőket.
3. SZIJJÁRTÓ ISMÉT MOSZKVÁBAN
Ukrajna megtámadása óta negyedszer látogatott Oroszországba a magyar külügyminiszter. Az ezzel messze uniós csúcstartó Szijjártó Péter egy energetikai rendezvényen szorgalmazta az energiaügyi, mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködést a két ország között, és egyszersmind elítélte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legfrissebb döntését, amely felfüggesztette az elfoglalt ukrán területeken is orosz sportszervezeteket alakító Orosz Olimpiai Bizottságot. Közben állítólag megmérgezték Párizsban azt az orosz újságírónőt, aki korábban az orosz tévé élő adásában tiltakozott a háború ellen, majd a börtönbüntetés elől külföldre menekült. Az ukrán fronton most erőteljes orosz támadás zajlik a Donyeck város melletti Avdijivka településért, amely a megye ukrán kézen lévő kevés települések egyike. Az oroszok nagy erőket vetnek be, de egyelőre nem sikerült áttörniük.
4. CSÖKKENT AZ IPARI TERMELÉS, REKORDSZÁMÚ CÉG HÚZTA LE A ROLÓT
Augusztusban is csökkent az ipari termelés, így idén az első nyolc hónapban 4,6 százalékkal csökkent a volumen az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari alágak többsége zsugorodik, csak a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása – azaz az akkuipar – tudott bővülni. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a külpiacokra történő értékesítés csökkenése csak 1,4 százalék volt ebben az időszakban, szemben a belföldi értékesítés 16,5 százalékos visszaesésével. Utóbbi adathoz adalék, hogy ismét megugrottak a cégbezárások: idén októberig majdnem 17 ezer felszámolási eljárást indítottak, kétszer annyit, mint tavaly. Ráadásul a szeptemberi 1110 lezárt procedúra rekordot is jelent – idén eddig több mint 6500 cég szűnt meg.
5. ELBUKOTT A ZENEAKADÉMIAI PÁLYÁZAT
Visszalépett a Zeneművészeti Egyetem rektori pályázatától a kormány favoritja, Keller András. A világhírű karmester a jelenlegi zeneakadémiai vezetés részéről őt ért fenyegetésekre és méltatatlan támadásokra hivatkozva állt el a versenytől. Ami amúgy már nem is lett volna verseny, hiszen Keller kiszállásakor derült ki, hogy a másik négy pályázatot a kulturális tárcánál érvénytelennek minősítették, mert nem feleltek meg a kiírás feltételeinek. Csák János miniszter sajnálatát fejezte ki Keller döntése miatt, a Zeneakadémia pedig Vígh Andrea mandátumának lejártával, október végétől rektor nélkül marad.
6. ÁRAM ÉS FIZETÉS NÉLKÜL A PATINÁS MAGYAR RUHAGYÁR
Nem kapták meg szeptemberi bérüket a nagy múltú szombathelyi Styl ruhagyár dolgozói. Az üzemben múlt hónap közepén tartozások miatt kikapcsolták az áramot, így a termelés is leállt. Októberben újraindult a munka, de aggregátorok biztosítják az energiát a gyárban, amely a város önkormányzatának is tartozik 34 millió forintnyi bérleti díjjal. A héten állománygyűlést tartottak a 150 dolgozót foglalkoztató cég vezetői, ahol az elmaradt bérek két héten belüli rendezését ígérték, az októberi fizetést pedig rendben utalják majd. A Styl a szombathelyi ipar egyik tradicionális jelképe, a prémium minőségű ruházatot gyárt, partnerük a német és osztrák rendőrség, de szállítanak a bécsi közlekedési vállalatnak, és a svájci Swiss Airnek is. A gyár 2021-ben ötven százalékos növekedés felett 1,64 milliárdos árbevételt termelt, ám adózás előtti eredménye óriási zuhanással 83 milliós mínuszba fordult.
7. HAVI 250 EZER KELL A TÚLÉLÉSHEZ
A szűkös megélhetéshez havi 250 ezer, az átlagosnak életvitelhez 400 ezer, míg a gondtalan élethez 600 ezer forintra van szüksége a magyaroknak az Egyensúly Intézet szeptemberi közvélemény-kutatása szerint. A megkérdezettek 4 százalékának semmilyen jövedelme sincs, 46 százaléka 250 ezer forint alatti, míg 37 százaléka 250 és 400 ezer közötti jövedelemből él. A következő negyedévben a magyarok kétharmadának nem okoz majd gondot a fűtésszámla, a negyedének nem mindig lesz lehetősége fűteni, míg 9 százalékuknak egyáltalán nem jut majd rá. Egy 100 ezer forintos hirtelen keletkező kiadás a lakosság 28 százalékának megoldhatatlan probléma, 41 százaléka még ki tudja fizetni, és csupán 27 százalékának nem jelent gondot.
8. A MAGYAR TANÁROK FELE 50 ÉVESNÉL IDŐSEBB, ÉS TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÜK NŐ
2021-ben Európában 5,2 millió pedagógus tanított általános- vagy középiskolában az Eurostat jelentése szerint. Túlnyomó többségük nő (73 százalék), 39 százalékuk pedig több mint 50 éves. Az általános iskolás tanítóknál Litvániában a legmagasabb (55 százalék) az 50 év felettiek aránya, szorosan követi Olaszország (54), Bulgária (51), Észtország és Lettország (49), míg Magyarországon 47 százalék. Nálunk a 14 éves korig tanító 75 ezer pedagógusból 11 ezer a férfi, a középiskolákban is látványos a nők többsége. Görögországban egy pedagógusra 8,2 gyerek jut, míg Hollandiában 16, Magyarországon csak 10,6.
9. SE SÉTÁLNI, SE GÓLT LŐNI NEM MERTEK
A pályán és azon kívül is eseménytelenül zajlott le zárt kapuk mögött az Újpesten rendezett Fehéroroszország-Románia labdarúgó Európa-bajnoki selejtező. Pedig előzőleg a román válogatott és a román sajtó is azt harsogta, hogy a focisták még sétálni sem mernek kimenni a szállodájukból, annyira félnek a rájuk vadászó magyar huligánoktól. A meccs szinte egybeesett a 14 év kihagyás utáni első román államfői látogatással. A találkozón Novák Katalin támogatta Románia schengeni-csatlakozását, Klaus Iohannis pedig az erdélyi magyarok kisebbségi jogait.
10. AZAHRIAH MÁSODIK KONCERTJE IS MEGTÖLTI A PUSKÁS-ARÉNÁT
Miután szerdán elfogytak a jegyek a felkapott fiatal zenész, Azahriah jövő május 25-ei Puskás Aréna-koncertjére, a szervezők még egy fellépést jelentettek be május 26-ra, amire ma lehetett jegyeket vásárolni. Az online jegyértékesítő portál a túlterheltségtől ma is lefagyott, és a Broadway jegyiroda előtt is hosszú sor kígyózott, vagyis a második koncert is teltházasnak ígérkezik.
