1. VALAKI SZÉTLŐTT EGY GÁZAI KÓRHÁZAT
Gázában csaknem félezer ember halt meg, amikor rakétacsapás ért egy kórházat. Mindkét háborúzó fél a másikat vádolja. A palesztinok szerint az övezetet másfél hete bombázó Izrael a tettes, a zsidó állam viszont állítja, hogy az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet Izraelt célzó rakétája csapódott be. Ennek alátámasztására videófelvételeket és egy lehallgatott telefonbeszélgetést is nyilvánosságra hoztak. Amerika szerint is ez történt, mondta a ma Izraelbe érkezett amerikai elnök. Több iszlám országban viszont Izrael- és Amerika-ellenes tüntetések robbantak ki a tragédia hatására. Jordániában be is jelentették, hogy elmarad a tervezett amerikai-egyiptomi-palesztin-jordán csúcstalálkozó. Fokozódik a helyzet (és a terrorkészültség) Európában is: Berlinben egy zsinagógára gyújtóbombákat dobtak, miközben a német kancellár éppen Jeruzsálemben nyilvánított szolidaritást Izraellel.
2. KÉT DRÁGA BARÁT PEKINGBEN
Az amerikai belpolitikai annyira megosztott lett, hogy szinte már csak a Kína-ellenesség az egyetlen közös nevező. Az amerikai képviselőháznak két hét után még mindig nincs elnöke, miután a republikánusoknak csak hajszálvékony a többségük, így először a trumpista szárny nem szavazta meg a mérsékelt jelöltet, most pedig fordítva történt ugyanez. A Fehér Ház közben tovább szigorította a Kínába irányuló csipexportot, mert mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy hozzáférjenek a legfejlettebb amerikai technológiához. Az amerikai-kínai viszonnyal ellentétben soha nem volt még ilyen jó az orosz-kínai viszony. Putyin elnök Pekingben drága barátjának nevezte vendéglátóját, Hszi elnököt, és szorgalmazta, hogy Kína fektessen be a Szibéria északi partján húzódó tengeri útvonal fejlesztésébe, amely jobban összekötné Oroszországot Ázsiával.
3. CSAK MOSZKVÁBÓL JÖNNEK SZÉP SZAVAK
Ahogy az várható volt, a nyugati országok nem fogadták kitörő örömmel, hogy a magyar kormányfő a nyugati vezetők közül egyedüliként találkozott az orosz elnökkel. Tette ezt ráadásul az izraeli helyzet miatti rendkívüli EU-csúcs helyett, a miniszterelnöki videokonferencián ugyanis a labanckodó Orbán Viktort saját kérésére Karl Nehammer osztrák kancellár képviselte. Ezután mind az Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövete élesen bírálta az Orbán-Putyin tárgyalást, ám a magyar kormányzat képmutatásnak és illetéktelen beavatkozásnak nevezte a kritikákat. Annál lelkesebb volt viszont a megbeszélés után az orosz elnök, aki az orosz tévében dicsérte Orbánt. Közben a fronton az ukránok először vetették be az Amerikától kapott, a korábbiaknál nagyobb hatótávolságú rakétákat. Az első célpont a megszállt területeken lévő két reptér volt, ahol összesen kilenc katonai helikoptert semmisítettek meg. Az orosz elnök erre válaszul bejelentette, hogy ezer kilométer hatótávolságú, szuperszonikus rakétákkal felszerelt gépek fognak járőrözni a Fekete-tenger fölött.
4. ÚJABB FÉLÉVIG MARAD A RENDELETI KORMÁNYZÁS
Miközben Orbán Viktor kormányfő az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal folytatott pekingi tárgyalásán „katonai műveletnek” titulálta az ukrajnai háborút, addig itthon Tuzson Bence igazságügyi miniszter törvénymódosításra tett javaslatot, amely fél évvel újra meghosszabbítaná a „háborús veszélyhelyzetet” egészen 2024. május 23-ig. A parlament legutóbb május 3-án hatalmazta fel a kormányt a rendeleti kormányzás folytatására, azzal az indokkal, hogy a háború miatti humanitárius és gazdasági helyzet kezeléséhez hatékony, gyors nemzeti válaszokat kell adni. Veszélyhelyzetben a kormány rendeletben is felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől és más rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
5. A MERCEDES FŐSZEREPET SZÁN KECSKEMÉTNEK
A Mercedes-Benz igazgatótanácsának elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a német autóipari konszern kecskeméti gyára főszerepet kap az elektromos átállásban: a hajtásláncok változásával akkumulátorbeszerelő üzemet létesítenek a gyár területén. Az üzemre több milliárd eurót szánnak a következő években, így az évtized közepétől a Mercedes luxusautó-vásárlóit is Kecskemétről szolgálhatják ki – mondta Ola Källenius. A magyar ipar közel egy éve gyengélkedik, a legfrissebb adatok szerint csak az autógyártás és a villamos berendezések (ide tartoznak az akkumulátorok is) gyártása tartja magát: a teljes hazai ipar 95 százalékát adó feldolgozóipar termelése éves szinten 4,7 százalékkal csökkent augusztusban, míg a járműgyártás 4,6 százalékkal nőtt.
6. ÁRON ALUL VINNÉK A ROMÁNIAI OTP-LEÁNYT
Végéhez közelít az OTP kivonulása a romániai bankpiacról, a leánybankra a Raiffeisen Bank és a Banca Transilvania tett ajánlatot, azonban a magyar bankóriás nem elégedett azokkal. Az OTP Bank Románia csaknem 3 százalékos piaci részesedésével az ország tizedik legnagyobb bankja, a mérlegfőösszege június végén 20 milliárd lej (4 milliárd euró) volt. A Banca Transilvania ajánlata 300 millió euróra tehető, ami csak 70-80 százaléka az OTP által elvárténak. A román piacon a 2000-es évek eleje óta jelen lévő OTP 2014-ben vette át a Millenium Bankot, a további akvizíciók azonban elmaradtak, mert a jegybank 2018-ban megakadályozta a Banca Romaneasca felvásárlását. Az OTP kivonulásának oka éppen az, hogy elgáncsolták terjeszkedési törekvéseit.
7. NEM LESZ DÉL-BUDAI CENTRUMKÓRHÁZ
Megszünteti a kormány az újbudai kórházberuházás projektcégét, mert ahogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fogalmazott, az állam nem tart fenn olyan projektcéget, ahol „nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás”. A régóta tervezett, de forráshiány miatt folyamatosan halogatott kórházépítést előkészítő céget NER-közeli személyek vezették, így ott kapott fizetést Kocsis Máté fideszes frakcióvezető neje is. A 2016 óta tervezett szuperkórház 1,2 millió beteget látott volna el, 2017-ben a telket is megvették hozzá 4,4 milliárd forintért egy Fidesz-közeli vállalkozótól, az építkezés 2026 első negyedévében fejeződött volna be, de ma még elfogadott tervek sincsenek. A projektre eddig 14 milliárdot költöttek, és még 8,25 milliárdot kell kifizetni a terveket készítő cégnek.
8. SCHMIDT-UNGÁR TELKEN ÉPÍTKEZNEK A MORMONOK
Örömhír minden magyarországi mormon háztartásnak: megépül az amerikai egyház első temploma hazánkban. És lehet, hogy a pénz nem boldogít, de bizonyosan jól jön az Orbán-baráti körhöz tartozó Schmidt Mária történész és az LMP-vezető Ungár Péter családi ingatlancégének, merthogy ők adták el az építkezéshez 2,4 hektáros óbudai telküket. Érdekesség, hogy a bejelentés csupán két héttel Novák Katalin látogatása után történik, amelyet az Utolsó Napok Szentjeinek vallási székhelyén, Salt Lake Cityben tett az államfő. A világban 17 millió mormon vallású ember él, a magyar hívek eddig Németországba jártak templomi imára, mert itthon csak gyülekezeti házaik vannak. Az Ungár-család tulajdonolta ingatlanhasznosító cég egyébként tavaly decemberben adta el a telket a mormonoknak, a BIF nevű vállalatnak remek éve volt, 5 milliárdos osztalékkal, amit idén 9 milliárdra tornázott fel.
9. LÁNGOS ÉS SZÉKELYKAPU AZ ÚJ HUNGARIKUMOK
Aki ezentúl lángost eszik székelykapu alatt, az elmondhatja magáról, hogy csak hungarikumok veszik körül. A legkülönlegesebb magyar értékekről döntő bizottság ugyanis 89-re növelte a hungarikumok számát, azok közé emelve a balatoni nyárban legnépszerűbb, olajban sült kelt tésztát és a Székelyföldön honos négyszáz éves fedeles-faragott nagykaput. Bővült a 152 jellegzetességet rögzítő Magyar Értéktár is, a nyírségi bokortanyával és a zselici hársmézzel.
10. DÖNTETLEN LITVÁNIÁBAN, AZ UKRÁN ZÁSZLÓ VESZTETT
Nem sikerült lezárnia hatodik meccsén az Eb-kijutást a Szerbia ellen szombaton még parádézó magyar labdarúgó válogatottnak, mert kétarcú találkozón, 0-2-es félidő után egyenlítve csak döntetlenezett Litvániával. A Kaunasban rendezett mérkőzés előtt hat magyar szurkolót vettek őrizetbe, mert ukrán zászlókat rongáltak meg. Ez Litvániában két év börtönnel is sújtható, de amint Szijjártó Péter külügyminiszter – magáról a tettről diszkréten hallgatva – jelezte, a drukkereket később elengedték.
