1. EU-CSÚCS: MAJDNEM MINDENKI EGYETÉRTETT UKRAJNA TÁMOGATÁSÁBAN
Bár csak a következő, decemberi EU-csúcstalálkozón kellene egyezségre jutni a 2021-27-es uniós költségvetés majdnem százmilliárd eurós kiigazításáról, a mostani kétnapos brüsszeli kormányfői találkozón is mutatkoztak már konszenzus jelei, méghozzá Ukrajna további 50 milliárd eurós plusz támogatásában. A büdzsé megemelésének e tételét Orbán Viktor és Robert Fico ellenezte Brüsszelben, de sajtóinformációk szerint a magyar ellenállás leküzdésére az alkuba bevonhatják a hazánknak járó, de visszatartott támogatások kifizetését is. A migráció kezelését, az uniós hiteltörlesztést és a bizottsági béremelést érintő tételekben viszont nagy a tagállami vezetők megosztottsága és ellenállása, Von der Leyen EB-elnök kudarcosnak nevezte bizottsági javaslatukat. Jóváhagyták viszont azt a tervet, amely a szankciókkal befagyasztott orosz vagyonok többmilliárdos bevételét Ukrajnára fordítaná.
2. KETTŐ HELYETT NÉGY MAGYAR TÚSZ
Nem is kettő, hanem négy „magyar érintettségű” túsz van az Izraelből Gázába hurcoltak között. A külügyminiszter bejelentéséből azonban csak annyi derült ki az újabb két elraboltról, hogy (ellentétben a magyar-izraeli kettős állampolgárságú két lánnyal) ők felnőttek, egyikük magyar állampolgár, másikuk pedig magyar származású. Közben az izraeli hadsereg újabb korlátozott behatolást hajtott végre Gázában, ahol már hétezer fölött van a halottak száma, az Egészségügyi Világszervezet szerint több mint 40 százalékuk gyerek. A Hamász szerint a légicsapásokban már félszáz túsz is meghalt. A Moszkvában tárgyaló Hamász-delegáció azt is közölte, nem lesz újabb túszelengedés, ha nincs tűzszünet. Ezt viszont az izraeliek és amerikaiak is kizárják. Közben Amerika Szíriában hajtott végre légicsapásokat, az akció elsősorban Iránnak és az általa támogatott szélsőséges szervezeteknek szól, hogy ne próbáljanak meg támadást intézni térségbeli amerikai célpontok ellen. Az EU-t viszont továbbra is megosztja a háború, az egyik oldalon az Izrael-mellett teljes mellszélességgel kiálló Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország, a másikon a tűzszünetet szorgalmazó, ha úgy tetszik békepártibb, Spanyolország és Írország. Ilyen körülmények között az is eredmény, hogy az uniós csúcson a vezetők közös nyilatkozatot tudtak elfogadni, amelyben megértik Izraelt, de humanitárius folyosókat és szüneteket kérnek a segélyszállítmányoknak.
3. MEGAPER, METAPER
Az Egyesült Államokban hatalmas perben keresik a választ arra a kérdésre, hogy a közösségi média árt-e a gyerekeknek, és ha igen, akkor ezt tudatosan alakították-e így a techcégek. 33 állam közösen nyújtott be keresetet a Facebook és az Instagram anyacége, a Meta ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy manipulálta a gyerekeket és eltitkolta a veszélyeket, ami oda vezetett, hogy még soha nem volt olyan rossz a gyerekek és tinédzserek mentális állapota, mint manapság. Ha nyernek, kártérítést és a káros gyakorlat megszüntetését érhetik el, bár utóbbiról a Meta azt mondta, hogy már így is dolgozik a problémák megoldásán.
4. GYÓGYSZERHIÁNYTÓL SZENVED EURÓPA
Idén áprilisban Európában kilencezer gyógyszerből volt hiány, Olaszországban, Ausztriában és Németországban is több ezer termék hiányzott – köztük antibiotikumok –, de Magyarországon is 1500 feletti volt gyógyszerhiány, hangzott el egy budapesti szakmai konferencián. Ennek egyik oka az, hogy ha egy gyógyszercég nem jelenti két hónapra előre a várható gyógyszerhiányt, akkor 860 ezer eurós (344 millió forint) büntetést is fizethet. Ezért maximálják a gyártók a kapacitásaikat. A magyar gyógyszerhatóság adatai szerint tavaly 1500 készítmény hiányzott a patikákból, ami több mint 500 aktív hatóanyagot jelentett, ebből 86 receptköteles készítmény volt. Október közepén 1567 készítmény nem lehetett elérni a teljes, csaknem 39 ezres magyarországi gyógyszerkészletből.
5. GAZDASÁGFEHÉRÍTÉSBEN MAGYARORSZÁG JÓL TELJESÍT
Európa egyik legnagyobb gazdaságfehérítését hajtotta végre Magyarország 2010 óta az Európai Bizottság által készített tanulmány szerint. A be nem fizetett áfa aránya 22,3-ról 4,4 százalékra csökkent. Ez a negyedik legnagyobb mértékű javulás az uniós tagállamok között. A magyar áfarés jóval kedvezőbb a 10,8 százalékos régiós és a 7,4 százalékos uniós átlagnál is. A magyar pénzügyi tárca közleménye szerint a gazdaság fehéredése és az adók hatékonyabb beszedése válságállóbbá tették a gazdaságot. A GDP-arányos adóterhelést 40 százalékról 34-re mérsékelték, miközben az uniós átlag 42 százalék. Európában ma Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, de a személyi jövedelemadó terén is dobogós helyen áll az ország.
6. DRÁMAI A HELYZET A SZERB HATÁRON
Az eddigieknél is durvább lett a helyzet a magyar-szerb határon, az embercsempészbandák összetűzéseinek most már halottai is vannak. Legkevesebb három migráns vesztette életét a szerb oldalon, Horgos mellett kitört lövöldözésben. A magyar oldalon Ásotthalomnál pedig egy migránsokat szállító autó ütközött egy kamionnal. A személyautóban heten ültek, egyikük meghalt a balesetben, amelynek több gyerek sérültje is van.
7. EGYÜTT IS FELVEHETŐ LESZ A CSOK PLUSZ ÉS A FALUSI CSOK
Máris pontosított a kormány a szerdán bejelentett csok plusz szabályain: 2630 településen a csok plusz mellett a falusi csok azonnali támogatásához is hozzájuthatnak az igénylők. A falusi csoknál jövőre egy gyerek után már 1 milliót, két gyerek után 4 milliót, míg három vagy több gyermek után már 15 millió forint támogatás lesz igényelhető. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint a falusi csok és a csok plusz együtt is felvehető lesz, tehát a kistelepüléseken az igénylők először megkaphatják ezeket a támogatási összegeket, és mellé a csok pluszban meghatározott, maximum 15-30-50 milliós kedvezményes, fix 3 százalékos hitelt is.
8. AZ ÚJ LOMBIKPROGRAMMAL IS A NÉPESSÉGFOGYÁS ELLEN KÜZD MAGYARORSZÁG
Egy év alatt 42 ezerrel csökkent a magyarok száma 2022. szeptember és 2023. augusztus között. A statisztikai hivatal jelentése szerint 129 ezren haltak meg, és csak 87 ezer gyermek született. A teljes termékenységi arányszám idén január és augusztus között 1,52 volt, 2021-ben még 1,59 volt. A népességszám fenntartásához 2,1-nek kellene lennie. Ezt akarja elérni a kormány a korábban államosított meddőségkezelés teljes átalakításával is. Az új program keretében a járóbeteg-szakellátókat jelöltek ki arra, hogy alapszintű reprodukciós központként vizsgálatokat végezzen, és kisebb beavatkozásokat is ellássanak. Az ingyenes kezelés a nőknek 45 éves korig lesz elérhető, öt beavatkozást végeznek így el, ám ha ezekből egy sikeres, akkor további négyet is elvégeznek tb-támogatással.
9. KIOLVADT A HŐSZIGOR, JÖHET A 18+ A HIVATALOKBAN
Vége a múlt télen bevezetett 18 fokos hőmérsékletre korlátozásnak a kormányzati költségvetési szervek és állami gazdasági társaságok irodáiban. Az energiaügyi minisztérium megszüntette a korábbi ellátásbiztonsági hőmérsékleti szigort, mert a nemzetközi energiaválság nem fenyeget ebben a fűtési szezonban. A magyar tárolók telítettek, köszönhetően annak is, hogy az előző fűtési időszakban a hazai gázfogyasztás negyedével csökkent a 2021/22-es adatokhoz képest. Így ezen a télen a szellemi munkát végzőknek 20-22 fokos, a könnyű fizikai munkánál pedig 18-20 fokos hőmérsékletet kell biztosítani.
10. KÓS KÁROLY JEGYÉBEN MEGÚJULT A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM
Megnyílt Sepsiszentgyörgyön a felújított Székely Nemzeti Múzeum. A legnagyobb határon túli közgyűjtemény 1912-ben elkészült épületét a nagy erdélyi polihisztor építész, Kós Károly tervezte, mostani teljes renoválása négy évig tartott. A teljes beruházás 1,9 milliárd forintnyi lejbe került, a munkákat helyi cégekkel végeztették. A felújítás egyben az épületegyüttes befejezését is jelentette, hiszen most került végre helyére a Kós által egykor megálmodott bejárati kapu és kút is.
