1. LEÁLLÍTOTTA A KORMÁNY A MODERN VÁROSOK PROGRAMJÁT
A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány egy rendelettel lezárta a Modern Városok Programot, és lefújt 52 városi fejlesztési programot szerte az országban. A döntés Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg önkormányzatát érinti. A városokkal kötött megállapodásokat Lázár János építési és közlekedési miniszter vizsgálja felül. A meghiúsult önkormányzati projekteknél a fel nem használt támogatásokat vissza kell utalni az Államkincstárnak. A rendelet szerint a program lezárása után is biztosított marad a nélkülözhetetlen beruházások hatékony, költségvetési garanciákkal ellátott megvalósítása. A 2015-ben indult programra nyolc év alatt 2353 milliárd forintot költött a kormány.
2. BENYÚJTOTTÁK AZ ŐSZI ADÓCSOMAGOT
Már a parlament előtt az őszi adócsomag: a javaslat szerint adómentes lesz a minden állami számsorsolásos szerencsejátékban szerzett nyeremény, alacsonyabb lesz a túrórudi áfája, és a műkincsimport után is kevesebbet kell majd adózni, ugyanakkor az élelmiszereket sújtó extraadók megmaradnak. A lakosságot érintő főbb adók nem változnak, így a kormány nem nyúl az szja-hoz és az áfafizetés alapjait sem bolygatja. Emelkedik viszont az extraprofitadó a legnagyobb forgalmú vállalkozásoknál: az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék helyett immár 4,5 százalék lesz a sarc. Szintén emelt az üzemanyagok különadóján a kabinet: a nagyobb forgalmú (30 és 100 milliárd forint közötti) benzinkutak üzemeltetői jártak rosszul, az eddigi 0,15 százalék helyett ugyanis 3 százalékos lesz az extrateher, viszont a legnagyobb forgalmat (100 milliárd felett) bonyolító kutak különadója 4,5 százalékról 3-ra csökken.
3. 48 EZREN VÁRNAK MŰTÉTRE AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYBEN
November elején 48 ezren várnak valamilyen műtétre az állami egészségügyben, 8 ezerrel többen, mint egy hónappal korábban. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint legtöbben, csaknem 13 ezren szürkehályog-műtétre várnak, akkora a szemorvos-hiány, hogy már csak jövő év májusára van szabad időpont. A második helyen a térdprotézis-, a harmadikon pedig a csípőprotézis-műtét áll. Az ellátási zavar okát a szakértők abban látják, hogy az állami kórházak orvosai nem érdekeltek a várólisták csökkentésében, mert fix fizetést kapnak, és a bérrendszer nem motiválja őket jobb teljesítményre. Ráadásul már a kis jövedelmű családok is egyre gyakrabban választják a magánegészségügyet.
4. ELEKTROMOS AUTÓKAT KAPNAK A TANKERÜLETEK
A beázások, rossz épületek, konténerosztályok még velünk maradó problémák a magyar közoktatásban, de a gépkocsiflotta már kizöldül. Nettó 1,67 milliárd forintért ugyanis 126 elektromos gépjárművet szereznek be a tankerületek és vezetőik számára, kizárólag hivatali használatra. Mind a hatvan tankerület kap még ebből a pénzből töltőpontot is az autóknak, amelyek mind zöldrendszámos Nissanok, közülük 47 pedig kisteherautó. A fenntartó Klebelsberg Központ jelezte, hogy a kocsiflotta környezetbarát lecseréléséhez még az energiaügyi minisztérium jogelődjétől nyerték el a forrást, amit nem lehet az iskolák felújítására használni, kizárólag elektromobilitást szolgáló célokra költhető.
5. ELŐSZÖR NEM KAP PÉNZT A SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA
A Szépírók Társasága szerint politikai alapon nem kapnak támogatást 2024-re a Nemzeti Kulturális Alaptól, amely szerint viszont szakmai döntés született. A 25 éves, évi száz programot megvalósító, négyszáz taggal rendelkező írószervezet azzal a ténnyel támasztja alá állítását, hogy 1997 óta, amióta pályáznak a különféle vezetésű NKA-hoz, eddig minden évben nyertek el támogatásokat. Az NKA viszont azt jelezte, 187 pályázatból csak 76 kapott jövőre támogatást, s a kuratórium kizárólag a beadott anyagok szakmai minőségét vizsgálta. A Szépírók Társasága korábban évente hét-tízmillió közötti összeget nyert el, amit tavaly a rezsiválságra hivatkozva háromra csökkentettek. Idén is hétmillióra pályáztak, de míg az összes többi írószervezet a válság előtti pénzeket kapta meg újra, ők egyedüliként estek ki a támogatottak közül.
6. MAGYARORSZÁG BESZÁLL A TÜRK BEFEKTETÉSI ALAPBA
Magyarország 100 millió euróval – mai árfolyamon csaknem 38 milliárd forinttal – csatlakozik a Türk Befektetési Alaphoz – jelentette be a Kazahsztán fővárosában a Türk Államok Szervezetének ülésén részt vevő Szijjártó Péter külügyminiszter. Az alapot a török elnök kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy hosszú távon a Világbank és az IMF alternatívája legyen Közép-Ázsiában. Az öt alapító tagállam, Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán 20-20 százalékos részesedést szerzett az alapban, és hasonló mértékű beruházási hozzájárulást kellett befizetniük. Még nem tudni, hogy a 100 millió euróval mekkora részesedést szerzett az alapban Magyarország.
7. KOMMUNISTÁK ÉS NACIONALISTÁK
Szórakoztató videós performansszal mutatta be Szlovákia új vezetése, mire is lehet számítani tőlük. A hármas koalíció legnagyobb pártja, a Robert Fico vezette Smer adja a parlament egyik alelnökét is. A neomarxista filozófus Lubos Blaha azzal kezdte munkanapját, hogy kivitte irodájából az EU-zászlót, hogy egy második szlovák lobogót tegyen a helyére, majd a liberális államfő képét is leakasztotta a falról, hogy a helyére egy Che Guevara portré kerüljön. A kubai kommunista mellett megfér a szlovák nacionalista is: a szlovák nemzeti ébredés alakjának, Ludovit Stúrnak is jutott egy szobornyi hely, ő egyébként a ’48-as szabadságharcban az osztrákok oldalán, a magyarok ellen fogott fegyvert. A szimbolikus politizálásban egyébként is erősen indítottak Ficóék, hiszen azután, hogy a magyarországi migránsveszély miatt katonákat és vízágyúkat vezényeltek a határra, a fokozott ellenőrzésnek egy nappal később véget is vetettek.
8. NEM FÉKEZNEK A SZAKSZERVEZETEK
A munkások győzelmével ért véget másfél hónap után az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai autóipari sztrájkja. Szép sorban mindhárom detroiti nagy, a Ford, a General Motors és a Stellantis (a volt Chrysler) is megadta magát és két számjegyű fizetésemelést, plusz komoly bónuszokat adott. A szakszervezetek annyira fellelkesedtek a sikerüktől, hogy már ki is jelölték a következő célpontot: a még az amerikai behemótoknál is nagyobb Toyotát, amely erre sietve be is jelentett egy fizetésemelést. A japán óriáson kívül fel akarják venni a harcot a Teslával és más, kisebb gyártókkal is.
9. A BAHAMÁKRÓL A BÖRIBE
Több évtizedes börtönre készülhet a világ nemrég még leggazdagabb fiatal vállalkozója, aki fénykorában a Bahamákról irányította milliárdos birodalmát. Egy New York-i bíróság ugyanis minden vádpontban bűnösnek mondta ki Sam Bankman-Friedet, akinek cége, a világ elsőszámú kriptovaluta-tőzsdéje tavaly ment csődbe. A pontos büntetést majd tavasszal szabják ki a még mindig csak 31 éves Bankman-Friedre, aki nagy gonddal ápolta a jó techguru imázsát. Olyan zseninek mutatkozott, aki nem csak meggazdagodni akar, hanem az egész világot jobbá tenni – miközben valójában a befektetők vagyonát dézsmálta.
10. TÍZ ÉLETET KÖVETELT EDDIG A CIARÁN VIHARCIKLON EURÓPÁBAN
Angliából Észak-Európán át dél felé haladva viharokkal, s nyomukban árvizekkel sújtott le a Ciarán névre keresztelt ciklon Hollandia, Belgium, Németország, Franciaország és Olaszország területén. Az ítéletidő sok sérült mellett eddig tíz halálos áldozatot követelt, repülőjáratok százait törölték, leállt a hajóforgalom és a Párizsba tartó vonatok sem jártak. A Ciarán a lezúduló eső mellett hatalmas szélvihar is egyben, 100-200 kilométer/órás sebességgel is tombolva. A legtöbb áldozat eddig Olaszország középső részén, Toszkánában volt, ahol a villámárvizekben öten haltak meg. Nyugat-Európában a haláleseteket főleg az orkánerejű szél által kidőlt fák okozták. A ciklon Magyarországon is érezteti hatását ma, a Dunántúlon esőkkel, a Viharsarok térségében pedig heves széllökésekkel.
