1. DE MI LESZ A HARCOK UTÁN?
Mostantól naponta négy órás tűzszünetet fog tartani az izraeli hadsereg a gázai övezetben, hogy a civilek ez alatt elhagyhassák a műveleti területeket. Ezt Washingtonban jelentették be. Előzőleg a francia elnök a Párizsban tartott békecsúcson sürgetett több segélyt Gázának és kért szünetet Izraeltől. Az ENSZ emberi jogi biztosa kijelentette, hogy a Hamász és Izrael is háborús bűnöket követ el, előbbi például a túszejtésekkel, utóbbi a gázaiak kollektív büntetésével. Azt továbbra sem látni, mi következhet az izraeli offenzíva után. Az izraeli miniszterelnök a minap arra célzott, hogy Izrael fogja ellenőrizni az övezetet, amire most a Fehér Ház úgy reagált, hogy a palesztinoknak kell, hogy meghatározó szerepük legyen annak eldöntésében, ki kormányozza Gázát.
2. MAGYARORSZÁG AZ UKRÁN CSATLAKOZÁS ELLEN
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a kisebbségek jogait biztosító európai uniós követelményekről – jelentette ki az illetékes ukrán miniszterelnök-helyettes. Olha Sztefanyisina ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Budapest ugyan próbálja blokkolni az ukrán csatlakozást, de szerinte nem kell Magyarországot a fő akadályként kezelni. A magyar kormány közben ismét kijelentette, hogy nem tartja alkalmasnak Ukrajnát az uniós tagságra, például a kisebbségi jogok kezelése miatt sem, hiába javasolta előző nap Brüsszel a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ezalatt a fronton nem változott a helyzet, tart az állóháború. Ami nem megszokott, hogy az oroszok eltaláltak Odessza kikötőjében egy libériai zászló alatt hajózó polgári hajót, több filippínó matróz megsebesült. Az ukránok pedig a megszállt Luhanszkban pokolgéppel végeztek egy fontos helyi oroszbarát politikussal.
3. BŰNCSELEKMÉNY LESZ A PÁRTOK KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSA
A kormány jövő héten benyújtja a szuverenitásvédelmi törvényeket. Az egyik új jogszabály egy olyan hatóságot állít fel, amely nyilvántartja majd a külföldről érkezett támogatásokat – jelezte Gulyás Gergely a Kormányinfón. A kancelláriaminiszter ennél fontosabb változást is bejelentett: ezentúl bűncselekmény lesz, ha egy párt külföldről fogad el adományokat. Kiderült az is, hogy a belügyminiszter október elejétől létrehozott egy 300 fős kibernyomozói hálózatot, országos lefedettséggel. Ezzel összefüggésben Gulyás elismerte, a kormány tudomása szerint az online bűncselekményekből származó pénzek jelentős része Ukrajnába megy.
4. ÉVEK UTÁN ELŐSZÖR ROMLOTTAK A MAGYAR SZEGÉNYSÉGI MUTATÓK
Az infláció olyannyira megette a magyarok jövedelmét, hogy hosszú évek után 2022-ben romlottak először a szegénységi mutatók. A KSH a háztartások életszínvonalát elemző éves jelentése szerint a magasabb jövedelműek és a diplomások kissé gazdagabbak lettek, az alapfokú végzettségűek viszont valamennyit szegényedtek. A társadalmi jövedelemkülönbség tavaly ötszörös volt a legszegényebb 20 százalék és a leggazdagabb 20 százalék között. A szegénység kockázatának kitettek aránya a többgyerekes családoknál nőtt meg, két gyermeknél 7,2 százalékról 12,5 százalékra, három gyermektől 21,6 százalékról 30,1 százalékra emelkedett – ez összesen 130 ezer ember szegénységbe süllyedését jelenti. Ezzel szemben a gyermektelen háztartások minden típusában csökkent az elszegényedés esélye.
5. HÁLÓZATFEJLESZTÉSÉRT ADÓKÖNNYÍTÉS
Százmilliárdos megállapodást kötött a kormány és a kormányközeli távközlési cég, a 4iG. A ma aláírt szándéknyilatkozat értelmében a Jászai Gellért által irányított cég vállalja, hogy 150 milliárd forintot ruház be a magyar vezetékes és mobil távközlésbe, hogy mindenki számára elérhető legyen a szélessávú internet. A kormány pedig cserébe jövő évtől eltörli a közműadót, 2025-től pedig a távközlési pótadót.
6. AZ AKKUGYÁR MELLÉ KAP MÉG AKKUCELLA-TESZTELŐ ÜZEMET IS IVÁNCSA
Derült égből villámcsapásként – vagy inkább áramütésként – érte az iváncsaiakat, hogy az akkugyár területén újabb, akkumulátoripari üzem kapott létesítési engedélyt. A lakóövezettől 6-700 méterre lévő akkugyár zajától már most is szenvedő helyiek attól tartanak az akkumulátortesztelő üzem megépülésével további zajterhelést és légszennyezést kell majd elviselniük, mert ott a tervek szerint évente 124 ezer akkucella és -modul biztonsági tesztelését fogják elvégezni. A koreai cég közleményben tudatta, hogy hétfőn mégsem indult el az akkugyártás teljes kapacitással, mert még folynak a hatósági engedélyeztetések, illetve még zajlanak a géptelepítések. Eddig öt helyszínen tíz zajvédő falat húztak fel, ám a hatóság továbbiak megépítésére kötelezte a gyárat. Mindeközben az iváncsai építkezéseken dolgozó magyar alvállalkozók egy része arra panaszkodik, hogy nem fizették ki őket.
7. AZ EGYKORI ÓBUDAI GÁZGYÁR MÉG MINDIG MÉRGEZI A DUNÁT
Az 1984-ben megszűnt Óbudai Gázgyár területéről még mindig rákkeltő és mérgező anyagok jutnak a Duna vízébe. A Greenpeace megvizsgálta a folyóba szivárgó anyagot, és ennek eredményeit még 2018-ban jelezte az illetékes hatóságoknak, ám nem történt semmi. Idén ősszel újra felmérték a helyzetet, és mostanra meglettek az eredmények, amelyek szerint a rákkeltő benzol 19-szeresen, az ugyancsak rákkeltő arzén ötszörösen, más egészségkárosító vegyszerek pedig több ezerszeresen lépik túl a határértéket. A Gázgyár jogutódjait az elmúlt harminc évben többször is kötelezték a mérgek eltávolítására, de a határozatokat nem hajtották végre. Legutóbb 2022 végéig kapott határidőt a jogutód MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. a kármentesítésre, ám a hatóság később maga adott hosszabbítást 2026. április végéig, miközben a helyzet már olyan súlyos, hogy létfontosságú ivóvízbázisok kerültek veszélybe.
8. KÓLAPÁNIK HORVÁTORSZÁGBAN
Eddig 45 gyanús esetből öt ember került kórházba Zágrábban és Fiumében, mert nyelőcsövüket szétmarta valami, miután a horvátországi Coca Cola bizonyos termékeiből ittak. A mérgezéses tünetek kétfajta szénsavas üdítőhöz kötődnek, az egyik egy meghatározott időszakban gyártott sima Coca Cola, a másik pedig egy limitált szériás gyümölcsízesítésű Römerquelle ásványvíz. A kórházi esetek közül a fiumei a legsúlyosabb, ott a horvát egészségügyi miniszter által ismertetett első vizsgálati eredmények szerint valamilyen lúgos anyag, vélhetően tisztítószer került a palackba. Természetesen kitört a horvát kólapánik, elkezdték leszedni a boltok polcairól az üdítőital-cég egyes termékeit, rendőrségi nyomozás folyik, s maga a vállalat is vizsgálja, milyen hiba történhetett. A Coca Cola Magyarország már jelezte, hogy a horvát esetek nem érintik a nálunk forgalomba hozott termékeket.
9. LEHET BONTANI A POPCORNT
A forgatókönyvírók után a színészek is megállapodtak a stúdiókkal, így most már minden adott, hogy Hollywood ismét elkezdje ontani magából a filmeket és sorozatokat. A színészek megkapták az áhított fizetésemelést, bónuszt a sikeres streaming sorozatok után és valamelyes védelmet a mesterséges intelligencia előretörése elől. A májusban kezdődött munkabeszüntetések óriási károkat okoztak a filmiparnak, nem csak Amerikában, de például Magyarországon is, amely miattuk idén jóval kevesebb forgatásnak adott helyszínt, mint a korábbi években.
10. AZ NB I-BEN PROFIT VAN, UTÁNPÓTLÁS ÉS NÉZŐ ALIG
A MLSZ nagyszabású tanulmánya szerint az NB I-es csapatokat működtető cégek átlagosan több mint 300 milliós profittal zárták 2021-et, átlagos bevételük pedig közel 3,7 milliárd forint volt. A bevételi rangsort a Ferencváros vezette, 12,6 milliárddal, míg a lista másik végén a Debrecen ennek csak a tizedét érte el. Egyre kevesebb magyar szerepel a honi első osztályban – az összes játékperc 54 százalékát adták a magyarok –, ráadásul a régióban a magyar U21-es játékosok kapták a legkevesebb lehetőséget. Szinte minden csapat korszerű stadionban játssza mérkőzéseit, a kihasználtság mégis csak 29 százalékos – összehasonlításul a cseheknél ez 52 százalék, az osztrákoknál és a lengyeleknél 40, a román, szerb, szlovén és szlovák első osztályban nem éri el a 25 százalékot.
