1. VÉGET ÉRT A RECESSZIÓ, DE ÉVES SZINTEN CSÖKKEN A GDP
Egy év után véget ért a recesszió a magyar gazdaságban. A harmadik negyedévben a statisztikai hivatal nyers adatai szerint a GDP ugyan 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ám az előző negyedévhez viszonyítva már 0,9 százalékkal nőtt. A GDP csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet, amit mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelt. Az éves növekedésre azonban kevés az esély. A mostani, harmadik negyedéves adattal a GDP idén 1,2 százalékos mínuszban van, ami komolyan befolyásolja a 2024-es minimálbér-tárgyalásokat. Ugyanis, ha a teljes évben recesszióba csúszunk, a munkaadók nem biztos, hogy aláírják azt a bérmegállapodást, ami jövőre a minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 10 százalékos emelését jelentené.
2. MÉG EGY ÉVTIZED A PAKSI BŐVÍTÉS
Újabb papírhalmok között jelentette be a magyar külügyminiszter, hogy a paksi atomerőmű bővítése már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól. Szijjártó Péter a beruházó orosz atomenergetikai cég vezetőjével együtt írta alá a bővítési ütemtervet, majd hozzátette: „biztosan kijelenthető, hogy a 2030-as évek elejére az új blokkok már megkezdik a termelést.” Szijjártó hangsúlyozta, hogy a munkában az oroszok mellett amerikai, német, francia, svéd, osztrák cégek és csaknem száz magyar vállalkozás vesz részt, mind hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar gazdaság úgy nőjön, hogy közben csökken a szén-dioxid kibocsátás.
3. BIGE BEZÁRJA A 93 ÉVES NITROGÉNMŰVEKET
Egy júliusban rendelettel kirótt új adó miatt végleg bezárja műtrágyagyárát a baloldalhoz közel állónak tartott nagyvállalkozó, Bige László. A péti Nitrogénművek 93 év után fejezi be tevékenységét, az utóbbi időben a hazai piac 60 százalékát látta el műtrágyával. Bige a rájuk kivetett új adót diszkriminatívnak tartja, amit áremeléssel már nem tudnák áthárítani a vásárlókra, így komoly veszteséggel kellene termelniük. A Nitrogénművek már november 6-án leállította a termelést egy hónapra, ez alatt a kormánnyal tárgyalva akarták elérni a rendelet felülvizsgálatát, eddig hiába. Mindazonáltal Bige véglegesnek mondott gyárbezárása inkább nyomásgyakorlónak tűnő lépés lehet. A 200 milliárdos vagyonával tavaly a hetedik leggazdagabb magyar üzletember ellen egy 2009-es kétes céges ügylet miatt büntetőper van folyamatban, első fokon felmentették, ám az ügyészség fellebbezése miatt az ítélet nem jogerős.
4. KÖZEPES TEHETSÉGGEL TARTJUK MEG A TEHETSÉGEKET
Magyarország idén a 38. helyen végzett a 134 országot rangsoroló globális tehetség-versenyképességi indexen. A listát a tehetségek vonzása és megtartása szempontjából állítják össze az ehhez kapcsolódó mérőszámok alapján (egyetemek minősége, munkaerőképzettség, szociális háló, természeti környezet, innováció), s azt tíz éve Svájc vezeti, Szingapúr és az Egyesült Államok szilárdan őrzött dobogós helye előtt. A top10-be idén rajtuk kívül csak nyugat-európai és skandináv államok fértek be, de a top25-ben is Európa dominál. A közép-kelet európai térségből Ausztria, Észtország, Csehország, Szlovénia, Litvánia, Lettország, Szlovákia és Lengyelország is megelőzi hazánkat, amely a 27 EU-tagállamból csak a 23. helyen áll. A feltörekvő BRICS-országcsoportból a legjobban Kína szerepelt, hazánk mögött, a 40. helyre kerülve.
5. IDÉN SEM MUNKASZÜNETI NAP DECEMBER 24.
Habár az ellenzéki Jobbik kitartóan próbálkozik évek óta, már ötödszörre vérzett el kezdeményezése, hogy munkaszünetté nyilvánítsák a karácsonyi szenteste napját is. A december 24-ét munkaszüneti nappá minősítő parlamenti javaslatot ezúttal a fideszes többség már a vállalkozásfejlesztési bizottságban leszavazta. A kormányzati érvelés a karácsonyi szünet további hosszabbítása ellen rendre az, hogy a lépés komoly nemzetgazdasági bevételkiesést okozna. Közben viszont a nagy kereskedelmi áruházláncok közül a 8500 főt foglalkoztató Lidl már bejelentette, hogy idén összes üzlete zárva tart már 24-én, amit a kereskedelmi szféra szakszervezete üdvözölt. A munkáltatók szervezete viszont ellenezné az adminisztratív, mindenkire kötelező aznapi boltzárat.
6. A FŐVÁROSI NETTÓ ÁTLAGKERESET MÁSFÉLSZERESE A FALUSINAK
A legmagasabb átlagos havi nettó átlagkereset tavaly Budapesten volt 370 ezer forinttal, a fővárost a megyei jogú városok követik (304 ezerrel), a községekben ez az összeg 243 ezer volt. A NAV adatai szerint a legjobban kereső település a zalai Gosztola (689 ezerrel) és a zempléni Tornakápolna lett, csak e két aprófaluban haladta meg az országban az átlag a hatszázezer forintot. Budapesten a II. kerületben a legjobbak a keresetek (568 ezer), a megyeszékhelyek közül pedig Székesfehérváron (346 ezer). A megyék közül Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér került a dobogóra, egyébként tizennégy megyében volt az országos átlag alatti a kereset.
7. A CSALÁDI HÁZAK AZ INGATLANPIAC VESZTESEI
A rezsiköltségek emelkedése miatt – országszerte és a fővárosban is – jelentősen, 20 százalékkal csökkent a használt családi házak ára. Míg 2022 első negyedévében az átlagos négyzetméterár országosan 215 ezer forint volt, 2023 második negyedévében már csak 173 ezer. A „rezsivédettebb” társasházi és lakótelepi lakások ára eközben tovább nőtt. A többlakásos házakban levők négyzetméterára 2022 első negyedévéhez képest 2023 második negyedévére 17 százalékkal (738 ezer forint), a paneleké 14 százalékkal emelkedett (555 ezer forint). A lakáseladások száma is esett 2022 második félévétől, tavaly egész évben 19 százalékkal, majd idén az első negyedévben 36 százalékkal, a második negyedévben pedig 20 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban.
8. KÓRHÁZBÓL TEMETŐ
Tömegsírokat ásnak a palesztinok a legnagyobb gázai kórházban, amely az Egészségügyi Világszervezet illetékese szerint is inkább temető már, mint gyógyításra szolgáló hely. Az amerikai elnök is felszólította Izraelt, kímélje meg a kórházat. Több ezer ember rekedt az áram nélkül maradt épületegyüttesben, amelyet folyamatosan támad az izraeli hadsereg, amely szerint a kórházat a Hamász parancsnoki központnak használja, amit a szervezet és a kórház is tagad. Egy másik elfoglalt kórháznál viszont az izraeliek felvételeket is mutattak, amelyek szerintük bizonyítják, hogy azt a Hamász katonai célokra használta, sőt izraeli túszokat is őriztek ott. A Hamász egyébként felajánlotta, hogy öt nap tűzszünetért elengedne 70 túszt, de Izrael állítólag százat akar cserébe.
9. HALAD A HATALOM FELÉ A LENGYEL ELLENZÉK
Továbbra sem látszik, hogy az idő a bukott, de a csodában bízó lengyel kormánypártnak dolgozna. Ugyan a nyolc éven át hatalomban lévő konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) ma a parlament alakuló ülésén hivatalosan is megkapta a párt által delegált államfőtől a kormányalakítási megbízást, a választáson többséget szerzett korábbi ellenzék megmutatta egységét és óriási fölénnyel választotta meg házelnöknek egyik vezetőjét. Sőt a PiS-nek még alelnöke sem lett, az ellenzék szerint ugyanis a jelölt, a korábbi házelnök annak idején nem tartotta be a demokratikus normákat, amit viszont most a PiS tart antidemokratikusnak. A kormányalakításra négy hetük van, utána jöhet a sokpárti ellenzék, amely közben már a koalíciós szerződést is aláírta.
10. LESZ MAGYAR EB-MECCS A KÁOSZ UTÁN
Mégis lesz csütörtökön bolgár-magyar Eb-selejtező, mégpedig Szófiában, nézők nélkül. Ezzel a saját elégedetlen szurkolóitól rettegő bolgár szövetség több hajmeresztő stadionkereső kanyar után visszatért az eredeti elképzeléséhez, amihez megkapta az UEFA jóváhagyását is. A Magyar Labdarúgó Szövetség a bolgárok eljárását példátlannak, komolytalannak és sportszerűtlennek nevezte, hozzátéve, hogy még egy családi nyaralást sem lehet így megszervezni, nemhogy egy nemzetközi labdarúgó tétmérkőzést. Ha a magyar válogatott nem kap ki Bulgáriában, kijut az Európa-bajnokságra.
