1. FOLYTATTA A JEGYBANK A KAMATCSÖKKENTÉST
A piaci várakozásoknak megfelelően az októberi csökkentéshez hasonlóan ezúttal is 75 bázisponttal, 12,25 százalékról 11,5 százalékra mérsékelte irányadó kamatát a jegybank. Elemzők szerint ez a kamatcsökkentési tempó akár még hónapokig tarthat, miután az MNB az utóbbi hetekben egyértelmű utalásokat tett erre. Virág Barnabás MNB-alelnök szerint az infláció kedvezően alakul, év végére akár 7 százalék alá is süllyedhet. Piaci szakértők ezért 2024-re folyamatosan pozitív reálkamatot várnak, de annak mértéke az év eleji 4 százalék környékéről 2024 végére 1 százalék közelébe csökkenhet, miután ekkorra már csupán 6 százalék körüli alapkamatot valószínűsítenek.
2. LECSERÉLIK A BUDAPESTI TŐZSDE ELNÖKÉT
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) rendkívüli közgyűlést hívott össze december 21-re, amelynek egyetlen napirendi pontja az igazgatóság elnökének és tagjának visszahívása és új elnök megválasztása. Patai leváltásának hivatalos indoklása úgy hangzik, hogy teljesültek elnöksége céljának stratégia elemei, a BÉT nyilvánosan működő részvénytársasággá vált és tőzsdére lépett, de sajtóhírek szerint szakmai konfliktusai vannak Matolcsy György MNB-elnökkel. Az MNB Virág Barnabás jegybanki alelnököt javasolta a BÉT elnökének, mandátuma a 2026-os rendes közgyűlésig, vagyis a Patai megbízatásából megmaradt időtartamra szól majd.
3. A JOBBIK PARLAMENTI KÉPVISELŐJE INDUL KARÁCSONY ELLEN
Brenner Koloman országgyűlési képviselőt, a parlament korábbi alelnökét indítja a Jobbik jövőre a budapesti főpolgármester-választáson. Karácsony Gergely 55 éves ellenzéki kihívója nyelvész és egyetemi oktató, a hazai német kisebbség aktív közéleti szereplője. Brenner megtízszerezné a térfigyelő kamerák számát a fővárosban, s helyi népszavazást kezdeményez a Lánchíd forgalmi rendjéről, programja alapvetően Tarlós István korábbi főpolgármesteréhez hasonlóan rendpárti. Brennert Karácsony tájékozatlan soproninak, a Vitézy Dávid indításán dolgozó LMP komolytalannak nevezte. A Jobbik bejelentésével négyre nőtt az ellenzéki jelöltek száma: jelöltjük és Karácsony mellett eddig az tudható, hogy a Mi Hazánk is ringbe száll önállóan, valamint az extrém politikai akcióival (például bohózatba fulladt budapesti traktorosblokádjával) hírhedté vált szegedi Szabó Bálint is megcélozza a posztot.
4. A MAGYAROK HISZNEK LEGKEVÉSBÉ A KÖZMÉDIÁNAK
Nem nagyon nézik és nem is igen hisznek neki: az Eurobarométer felmérése szerint a 27 uniós tagország közül Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 25 százalékos a közmédia bizalmi indexe. Eközben az európai polgárok 48 százaléka bízik a közszolgálati tévék és rádiók hitelességében, a legtöbben Finnországban, Portugáliában és Svédországban (71 százalék, 65 és 63 százalék). Leghátul a magyarok után a lengyelek állnak 26 százalékkal, őket a görögök és máltaiak követik (egyaránt 39 százalék). E köz-bizalmatlanság mellett nálunk radikális az elfordulás az egész hagyományos sajtótól: a magyarok 56 százaléka a közösségi médiából értesül a hírekről, s az online portálokat is 48 százalék jelölte meg.
5. EGYBEFOLYNAK A NAPOK ÉS A HETEK
Lesz, de nem nagyon fogja megérni: 2024. március elsejétől az EU előírásainak megfelelően Magyarországon is lehet majd egynapos autópálya matricát venni. A 24 óráig érvényes engedély ára 5150 forint lesz, miközben az egyhetes ennél alig kerül többe, 6400 forintba. Viszont legalább a benzináresés folytatódik, hiába mondták azt a múlt héten, hogy nem érdemes további árcsökkenésre számítani. Holnaptól a benzin literje egy átlagos kútnál 580 forint lesz, a gázolaj pedig 600.
6. NEM TETT JÓT AZ ÁLLAMOSÍTÁS A VÉDŐNŐI SZOLGÁLATNAK
Az államosítás miatt egyre több körzet marad védőnői ellátás nélkül. Ötezer körzetből 650 helyen helyettesítéssel oldják meg az ellátást, sok helyen a gyermekorvos is hiányzik. Mivel egy körzetben 350 gondozott gyermek és várandós anya is lehet, komoly terhet jelent egy másik körzetben a helyettesítést is ellátni. A júliusi központosítás előtt a védőnők félállásban vállalták ezt az ellátatlan körzetekben, a helyettesítéssel korábban is csak a kötelező feladatokat tudták ellátni, a családlátogatás már nem fért bele. Az államosítás után a forráshiánnyal küzdő kórházak a helyettesítésért csak a korábbi bér felét fizetik, ezért egyre kevesebben vállalják. A nemrégiben alultápláltság miatt meghalt öt hónapos tarnazsadányi csecsemő tragédiája hívta fel a figyelmet a védőnői szolgálat súlyos működési zavarára: az állandó házi gyermekorvos nélküli körzetnek saját védőnője sem volt.
7. AGRÁRÜGYBE KEVEREDETT NOBILIS ÁLLAMTITKÁR MILLIÁRDOS APJA
Nobilis Márton jelenlegi államtitkár volt Nagy István agrárminiszter kabinetfőnöke, amikor 2019-ben a tárca egyik háttércégének a felszámolásáról döntöttek és a társaság számláján levő 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodával felesleges látszatmunkákra kötött szerződésekkel kimenekítették a cégből. Az ügyvédek díjáról a miniszter döntött, a szerződést Nagy János helyettes államtitkár kötötte meg. A hűtlen kezeléssel vádolt Nagy János és társai ellen folyó per legutóbbi tárgyalásán derült ki, hogy a munkadíjból 1,2 milliárd az ügyvédi irodák közös cégének számlájára került, majd onnan egy olyan svájci számlára, amelynek tulajdonosa egy panamai offshore cég, aláírásra jogosult tisztviselője pedig Nobilis Kristóf, a most már államtitkár Nobilis Márton milliárdos üzletember apja volt.
8. MÁR TÖBB E-AUTÓT ADTAK EL EURÓPÁBAN, MINT DÍZELT
A legfrissebb európai autóértékesítési statisztikák szerint idén már több tisztán elektromos autó talált gazdára, mint dízel. Már 15 hónapja növekszik az európai autópiac, idén 17 százalékkal nőttek az eladások – viszont a magyar piac az egyetlen az EU-ban, ahol a trenddel szemben éppen csökkent az értékesítés 2023-ban. A kontinens eladásait a francia, az olasz és a spanyol piac húzza leginkább 20 százalék körüli bővüléssel, a márkák közt pedig még mindig a Volkswagen a legnagyobb gyártó.
9. KÉTSZÁZ VÁDLOTT, KÉTEZER ÉV
Még a nagy maffiaperekhez szokott Olaszországban is kiemelkedett az a büntetőeljárás, amelyben most több mint kétszáz embert ítéltek el, összesen több mint 2200 év börtönt osztva szét közöttük. A hároméves per a kalábriai maffia, a ’Ndrangheta ellen folyt, amely jelenleg talán a legnagyobb hatalmú olasz bűnszervezet. Az eljárás meg is mutatta, hogy mindenhova elérnek a csápjai: az elítéltek között ott a néhai Silvio Berlusconi pártjának volt szenátora, rengeteg dél-olasz üzletember és helyi politikus mellett. De a nyomozás még Ausztráliban is talált szálakat, meg persze Dél-Amerikában, ami nem csoda, hiszen szakértők szerint a ’Ndrangheta ellenőrzi az Európába jutó kokain 80 százalékát, és a bűnszervezet éves bevétele 60 milliárd euró körül alakul.
10. LABDARÚGÓ BL-DÖNTŐRE PÁLYÁZIK BUDAPEST
Beadta pályázatát az UEFA-nak a Magyar Labdarúgó Szövetség a 2026-os vagy a 2027-es Bajnokok Ligája-döntő rendezésére. Ez volt az első két megpályázható finálé, amelyekre korábban az olasz és a magyar szövetség adott szándéknyilatkozatot, majd mindkét ország be is adta pályázatát a novemberi határidőig. A budapesti Puskás Aréna legutóbbi nagy referenciája az idei AS Roma-Sevilla Európa Liga-döntő, a legrangosabb klubsorozat 2026-os és 2027-es házigazdáit jövő májusban hirdeti ki az UEFA, amely 2024-re a londoni Wembley Stadionnak, 2025-re pedig a müncheni Allianz Arénának adta a BL-finálét.
