1. PÉNTEK REGGEL NÉGYNAPOS TŰZSZÜNET KEZDŐDIK GÁZÁBAN
Négynapos tűzszünet veszi kezdetét péntek reggel hét órától Gázában, a humanitárius segélyszállítmányokat is beengedik. A katari kormány által tető alá hozott megállapodásról Majed Al-Ansari külügyi szóvivő tájékoztatott, eszerint délután négykor az első csoportban 13 túszt engednek szabadon, akiket a Vöröskereszt vesz át. A palesztin fogvatartottakat az izraeliek azt követően kezdik elengedni, hogy átvették a túszokat. A korábbi hírek arról szóltak, hogy 50 izraeli túszért cserébe 150 palesztin foglyot engednek szabadon. Szijjártó Péter külügyminiszter bízik abban, hogy az öt magyar túsz közül hárman is ott lehetnek a szabadon engedettek között. A tűzszünetig várhatóan folytatódnak az izraeli légicsapások és szárazföldi akciók, a palesztin halottak száma már a 14 ezret is átlépte.
2. SZLOVÁK PARLAMENTI NEM AZ UKRÁN FEGYVERSZÁLLÍTÁSOKRA
Elfogadta a szlovák törvényhozás Rober Fico új kormányát és annak politikai programját. Ennek értelmében pedig Szlovákia leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. Fico egyik fő kampányígéretét valósították ezzel meg, miközben elismerik Ukrajna eredeti nemzetközi határait és továbbra is küldenek humanitárius segélyeket Kijevbe. A korábbi szlovák kormányok helikoptereket, vadászgépeket, lövegeket, légvédelmi rendszereket és lőszert is szállítottak az oroszok elleni háborúhoz. Juraj Blanaj külügyminiszter ugyanakkor megerősítette, hogy a szlovák kormány nem fogja akadályozni a magángyártók fegyverszállításait. A háborúról Fico úgy fogalmazott a parlamentben: Ukrajna maga Waterloo, Zelenszkij tervei irreálisak, s az lesz érvényes majd, amiben az oroszok és az amerikaiak megegyeznek.
3. ORBÁN SZÖVETSÉGESE A HOLLAND VÁLASZTÁS NYERTESE
Évtizedeken át fenyegető, ám soha be nem következő veszélynek tűnt, ami most tényleg megtörtént: az európai szélsőjobboldal fenegyereke, Geert Wilders fölényesen megnyerte a holland a parlamenti választásokat. A Szabadságpárt 37 helyet szerzett a 150 fős parlamentben, miközben a második helyezett baloldali-zöld koalíció összesen 25-ig jutott. Ám kérdés, hogy Wilders talál-e koalíciós szövetségeseket, hiszen a két szóba jöhető középjobb párt nagyon mást gondol a kül- és Európa-politikáról, mint Orbán Viktor egyik legrégibb szövetségese. Ha a várhatóan hónapokig tartó koalíciós tárgyalások után Wildersnek sikerül hatalomra kerülnie, akkor az a szlovákiai voksolás után újabb – és annál sokkal fontosabb – diadala lenne a bevándorlásellenes és oroszbarát európai erőknek. A migráció ugyanis Wilders legfontosabb politikai vesszőparipája, amelyhez az utóbbi időben Ukrajna támogatásának a megszüntetése is társult.
4. AZ EP A TAGÁLLAMI VÉTÓ ELTÖRLÉSÉT JAVASOLJA
Szoros többséggel megszavazta az Európai Parlament az alkotmányügyi bizottságának jelentését, amely megszüntetné az egyhangúság elvét, azaz hogy akár egyetlen tagállam vétója akadályozza az EU-döntéshozatalt. A javaslat emellett a tagállamok kötelező fizetőeszközévé tenné az eurót, valamint bővítené az Európai Bizottság végrehajtó hatalmi jogköreit, egyúttal 15 fősre csökkentené a testület létszámát, vagyis nem minden tagállam adna biztosokat. Az EP-javaslatról persze a tagállamoknak kellene dönteniük teljes egyetértéssel, egyes államokban népszavazással. Eközben Brüsszelben 1 milliárd eurónyi forrás folyósítását engedélyezték a jogállami eljárás alatt lévő Magyarország számára, méghozzá megújuló energiák ösztönzésére.
5. EGY ÉV UTÁN ISMÉT NŐTTEK A REÁLKERESETEK
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 557,9 ezer, míg a kedvezmények nélkül számolt átlagos nettó kereset 371 ezer forint volt szeptemberben – mindkettő 14,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A legmagasabb béreket az információ és kommunikáció területén dolgozók vihették haza (átlagosan bruttó 892,2 ezer forintot), megelőzve a pénzügyi szolgáltatásokat (888 ezer forint) és az energiaipart (749,8 ezer forint). A mérséklődő inflációnak köszönhetően a reálkeresetek 2022 augusztusa óta először emelkedtek: a tavaly szeptemberihez képest 1,7 százalékkal értek többet a bérek. A mediánkeresetek – aminél a dolgozók fele többet, míg másik fele kevesebbet keres – ezúttal is messze elmaradtak az átlagkeresetektől: a medián bruttó 450 ezer, míg medián nettó 311,1 ezer forint volt, mindkettő közel 14 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
6. FÉL ÉVET MÉG BIZTOSAN VELÜNK MARAD A VESZÉLYHELYZET ÉS A BOLTI AKCIÓZÁS
A parlamenti támogatás után itt a kormányrendelet, amellyel 2024. május 24-ig újra meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon, amely számos esetben gyorsított, rendeleti kormányzásra ad lehetőséget Orbán Viktoréknak. Velünk marad egy másik kormányzati termék is, ez pedig a kötelező bolti akciózás az árak kordában tartására, ezt jövő június 30-ig tolta ki a kabinet.
7. A FIDESZ-KDNP MÁR A FŐVÁROSBAN IS A LEGNÉPSZERŰBB, MEGVÁLTOZHAT A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY
Fél évvel az önkormányzati választás előtt a Medián friss felmérés szerint a Fidesz–KDNP szövetség a fővárosban is a legnépszerűbb, 25 százalékkal vezet, második a DK 11, a harmadik a Momentum 10, a negyedik a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 8 százalékkal. A Mi Hazánkra 4 százalék szavazna. Az LMP, az MSZP, a Párbeszéd és a Mindenki Magyarországa Néppárt 2-2, a Jakab Péter és a Vona Gábor pártja 1-1 százalékon áll. Az „egyéb” pártokra – köztük a Jobbikra – összesen 1 százalék szavazna. A bizonytalanok aránya 31 százalék. A Fidesznek most 2014 előtti tisztán listás választási rendszer lenne kedvező. A 2014 óta a közgyűlésbe a főpolgármesteren és a 23 polgármesteren kívül 9 helyre kompenzációs listákról lehetett bekerülni. A Mi Hazánk mostani törvénymódosító javaslata a régi választási rendszert állítaná vissza, amivel az ellenzék elveszítené többségét a közgyűlésben.
8. LÁZÁR JÁNOS MEGFENYEGETTE A KÜLFÖLDI ÉPÍTŐIPAR CÉGEKET
A külföldi építőipari cégek nem kívánatosak többé Magyarországon, jobb lesz, ha eladják üzemeiket a magyar államnak vagy magyar vállalkozásoknak – ezt maga az építőipari miniszter, Lázár János jelentette ki egy építőipari konferencia előtti sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy az állami beruházásoknál előnyben kell részesíteni a hazai cégeket, mert lejárt „annak az ideje, hogy mi alárendelt felek, egy építőipari megszállás elszenvedői legyünk a németek, az osztrákok, vagy éppen a franciák által”. Példaként említette a paksi atomerőmű új blokkját, aminek megvalósításához hatalmas mennyiségű cementre lesz szükség, miközben nincs magyar tulajdonban cementgyár. Hadüzenetként fogalmazta meg, hogy az ilyen üzemet működtető külföldi cégek jobban teszik, ha eladják a vállalkozásaikat.
9. MÉSZÁROS LŐRINC VEZETI A TRANSPARENCY KÖZBESZERZÉSI SIKERLISTÁJÁT
Mészáros Lőrinc fölényesen vezeti Szijj László előtt a Transparency International korrupciókutató szervezet – 2019 és 2021 közötti közbeszerzési adatokon alapuló – sikerlistáját. Az elképesztő ütemben meggazdagodó Mészáros cégei összesen 1140 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázatot nyertek el, Szijj cégeinek 842 milliárdnyit sikerült. A harmadik Kis-Szölgyémi Ferenc lett, aki takarítási munkákkal gyűjtött be 585 milliárd értékű állami megbízást. A negyedik a kormányzati propagandában utazó Balásy Gyula, az ő cégei 295 milliárdnyi megbízást kaptak, míg az ötödik helyet a Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is üzletelő Paár Attila csípte el, 282 milliárdnyi közbeszerzésen elnyert munkával.
10. LESZ MAGYAR MŰTRÁGYA
Bige László műtrágyagyáros november elején még a Nitrogénművek egy hónapos leállását, majd két hét múlva a végleges megszűnését jelentette be, amit még aznap felülírt egy újabb nyilatkozattal, hogy mégse zárja be végleg, inkább harcolni fog a nyereségét megnyirbáló különadók ellen. Mindeközben Bige egy olyan üzleten dolgozott, amit a minap nyélbe is ütött, ami egy új ammónialefejtő beruházást eredményez, vagyis nem kell majd különadóval sújtott földgázt használnia műtrágyagyártáshoz. Az új – óránként 80 tonna ammóniát lefejtő – technológiai rendszer jövő év júniusára készül el, akkor indul majd újra a Nitrogénművek.
