1. MEGINT 48 ÓRA: FOLYTATÓDNAK A FOGOLYCSERÉK
Nem ért véget négy nap után a gázai tűzszünet: Izrael és a Hamász 48 órás folytatásban egyezett meg. A katari közvetítéssel zajló tárgyalásokon a palesztin terrorszervezet a két újabb napon kétszer tíz zsidó túsz elengedését vállalta, az izraeliek cserébe háromszor ennyi bebörtönzött palesztint bocsátanak szabadon. Katarban ott vannak az amerikai kormányzat képviselői is, akik hosszabb fegyvernyugvásra próbálják rávenni Izraelt. A tűzszünet miatt a korábbinál több segély jut be Gázába, ahol szörnyű állapotok uralkodnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint hamarosan több palesztin halhat meg járványokban és betegségekben, mint a légicsapásokban, amelyek pedig már több mint 14 500 emberéletet követeltek.
2. SOKBA KERÜLNEK A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÁK
Bár óriási várakozások előzték meg a német kancellár mai parlamenti beszédét, Olaf Scholz csalódást okozott, mert nem tudta elmagyarázni, miként fognak úrrá lenni az elmúlt évtizedek legnagyobb büdzsékrízisén. A válságot az robbantotta ki, hogy a német alkotmánybíróság törvénytelennek találta a kormány megoldását, amellyel a Covid-célokra félretett, de el nem költött 60 milliárd eurót zöld beruházásokra csoportosította át. Ennek a pénznek a kivonása a költségvetésből nemcsak gazdasági, de politikai káoszt is okozna, hiszen az így kialkudott kényes egyensúlyon alapszik a koalíciót adó három párt együttműködése. Ráadásul a szocdemek, zöldek és jobboldali liberálisok együttes támogatottsága újabb mélypontra jutott, egy választáson jelenleg csak a szavazatok egyharmadára számíthatnának, minden harmadik választójukat elvesztették. Eközben a vérszagot érző keresztény ellenzék már előrehozott választásokat sürget.
3. HALVASZÜLETETT LENGYEL KORMÁNY
Végigjátsszák a teljes műsort a választáson megbukott lengyel kormánypártok, így az országnak ma új kormánya is lett, jóllehet annak életciklusa – mint az egy ellenzéki politikus mondta – rövidebb lesz egy házilégyénél. Az új kabinetből kimaradtak a nehézsúlyú, karcos jobboldali PiS-politikusok, helyette tele lett nőkkel és technokratákkal. Ennek a kabinetnek van két hete arra, hogy megszerezze a parlament többségének támogatását, amire azonban esélye nincs. A helyzetet jól jellemzi, hogy a mai ünnepélyes kormányalakításon a parlament két házának az (ellenzéki) elnöke meg sem jelent. A két hét után jöhet el a jobboldali liberális Donald Tusk ideje, akkor már a parlamenti többség fog ugyanis miniszterelnököt jelölni – és elfogadni. Közben egyre súlyosabb lett a krízis a lengyel-ukrán határon, ahol immár a negyedik határátkelőt zárták le az olcsó ukrán fuvarozók ellen tiltakozó lengyel kamionosok. Ukrán oldalon 30-40 kilométeres sorok vannak, már halálesetek is voltak a fagyban veszteglő ukrán sofőrök között.
4. KISEGÍTI AZ MVM AZ IDEI BÜDZSÉT
Olyan rosszul áll a költségvetés, hogy már a héten osztalékot fizet az MVM idei eredménye terhére. Az osztalékelőleg összege 309 milliárd forint, ami nagyjából a magyar GDP 0,4 százaléka – azaz ennyivel javítja a költségvetés hiányát. Erre szükség is van, elemzők szerint még a megemelt, 5,2 százalékos hiánycél sem teljesülne pótlólagos kiigazító lépések nélkül. GDP-arányosan akár 1,8 százalékponttal is nagyobb lehet a hiány a tervezettnél, amin ez a 0,4 százalékpontnyi MVM-befizetés nem sokat segít – főleg, hogy a kormány továbbra sem tett le a ferihegyi reptér megvásárlásáról, információk szerint ezt az osztalékelőleget is arra szánják.
5. 86 MILLIÁRD UNIÓS PÉNZ JÖTT AZ EGÉSZSÉGÜGYRE
Ritka pillanat: régóta hungarikum, ha pénz érkezik elvonás helyett Brüsszeltől, ezúttal megtörtént. Egy most lezárult uniós pályázatnak köszönhetően a koronavírus-járvány miatt a magyar büdzsét terhelő akkori költségek kompenzálására EU-támogatást kapott Magyarország. Ez 50 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelent az orvosok és szakdolgozók bérköltségeire, 35,6 milliárd forintot pedig gyógyszerekre és gyorstesztekre.
6. RENDKÍVÜLI PARLAMENTI ÜLÉSEK HETE
Ma az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot tárgyalta rendkívüli ülésen az Országgyűlés, s már össze is hívták a parlamentet a kormánytöbbség támogatásával csütörtökre, a következő rendkívüli napirendre. Akkor az ellenzéki Mi Hazánk javaslata lesz a téma, amely fél évvel az önkormányzati választások előtt átírná a budapesti szabályokat. Indítványuk visszaállítaná a 2014 előtti megoldást, vagyis újra listás szavazáson választanák a Fővárosi Közgyűlés tagjait, s nem a kerületi polgármesterek kerülnének a testületbe. A ma tárgyalt szuverenitásvédelmi törvény a pártok külföldi kampányfinanszírozását szankcionálná börtönbüntetéssel, a kancelláriaminiszter szerint a jogszabály nem érinti a sajtót. Közben a Kúria úgy döntött, 200 ezer aláírás összegyűjtésével lehetséges népszavazást tartani nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokról is.
7. A HARMADIK NEGYEDÉVBEN IS ZUHANTAK A BERUHÁZÁSOK
A beruházások volumene 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,1 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest pedig 2,2 százalékkal mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások 2,4 százalékkal estek vissza, míg a gépek és berendezések terén 0,7 százalékos a növekedés az előző negyedévhez képest. A második negyedévben a mostaninál is nagyobb volt a visszaesés, akkor 13,5 százalékot mértek. A teljesítményérték 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 22 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 40 százalékát kitevő gép- és berendezés szektorában 6,8 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 7,8 százalékos növekedésének tulajdonítható.
8. SZÉLLEL SZEMBEN A MAGYAR SZÉLERŐMŰVEK
A kormány megállapodott a szélerőművek hazai szabályozásáról az Európai Bizottsággal, a jövőben az eddigi 12 kilométeres védőzóna helyett a lakott területektől már 700 méterre is lehet szélkerekeket telepíteni. Az energiaügyi miniszter parlamenti meghallgatásán azt is elmondta, az engedélyezési eljárások miatt csak 2029-től indulnak új szélerőművek, ám ezek hatékonyságában nem igazán hisz a kormányzat, mert csak az ország területének 11 százaléka hasznosítható jó szélben. Ezzel szemben szivattyús vízerőművet biztosan fognak építeni, ennél az eljárásnál két eltérő szintű tározó között áramoltatják a vizet – egyik lehetséges helyszín a Mátraalja. Napenergiában remekül teljesít az ország, a 2030-ra tervezett kapacitásokat már jövőre elérjük, már idén nyáron előfordultak olyan órák, amikor az ország áramtermelésének 90 százalékát napkollektorok adták.
9. KÉT HELY, AHOL VAN MIT A TEJBE APRÍTANI
A tervezett 8,4 milliárdhoz képest az energiaárak elszabadulása miatt 16,4 milliárd forintos bevétellel zárt tavaly a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Bevételüket a közműcégek adták össze a felügyeleti díj fizetésével. A hivatal nem kap központi támogatást, sőt befizető a büdzsébe, legutóbb csaknem 4 milliárdot utalt oda. A szervezet igazán megbecsüli 330 dolgozóját: az eredetileg tervezett 3,9 milliárd helyett tavaly 6,3 milliárdot költöttek személyi juttatásokra. Így az egy főre eső kiadás havi 1,6 millió volt. A másik jó hely a közmédia, amelynek 142 milliárdos lesz jövőre a büdzséje. A 2200 dolgozó személyi juttatásaira 28 milliárdot terveznek, amiből egy főre több mint egymillió jut havonta.
10. MEGY A VONAT SZABADKÁRA
Nyolc év után ma hajnalban újraindult a közlekedés a Szeged-Szabadka vasútvonalon, ahol naponta öt vonatpár jár majd. Az utazási idő a határvizsgálattal együtt másfél órás, a jegyár a teljes távra 2356 forint jelenleg, diákok 15 éves korig féláron utazhatnak a két város között. A villamosítás még nincsen készen, Budapest elővárosából vittek a vonalra motorvonatokat, a szűkös MÁV-kapacitások miatt a lajosmizsei járat terhére. A vonatindulás előtt a visegrádi belügyminiszterek tartottak szemlét a szerb-magyar határszakaszon, amelynek túloldalán a napokban belgrádi rendőrkommandók felszámolták az embercsempészek táborait.
