1. ORBÁN LEVELET KÜLDÖTT, MACRON MEGHÍVÓT
A magyar kormányfő levélben kérte Brüsszelt, hogy vegyék le az ukrán csatlakozás témáját a jövő heti EU-csúcs napirendjéről. Orbán Viktor a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek azt írta, hogy mivel a kérdésben nincs konszenzus, csak így lehet elkerülni a kudarcot. A magyar miniszterelnök elhalasztaná az uniós költségvetésről szóló vitát is, ebben a kérdésben is szembemenve az unió kormányának számító Bizottsággal. Előzőleg Orbán a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján mondott beszédet, amelyben kifejtette, nem szabad engedni „azoknak a szirénhangoknak, amelyek jól nevelt viselkedésre próbálják rávenni Magyarországot”, hanem vállalni kell a konfliktusokat. Mindenesetre egy párizsi meghívást máris megért a konfrontáció: Macron elnök még a hétre meghívta Orbánt, hátha mégis meg tudnak állapodni a csúcs fontos kérdéseiről, ami megfigyelők szerint engedményt jelenthet a visszatartott uniós forrásokról.
2. ROSSZABBUL TANULUNK, MINT HÁROM ÉVE
Romlott a magyar diákok teljesítménye a legutóbbi PISA-felmérés most nyilvánosságra hozott eredményei szerint, sovány vigasz, hogy Európában sem csak mi vagyunk ezzel így. A matematikai teszt még soha nem sikerült ilyen rosszul, mint tavaly, a szövegértésnél is volt visszaesés az előző, három évvel korábbi felméréshez képest. A természettudományokban mutatott némi javulásnak köszönhető, hogy az átlag csak minden idők második legrosszabbja lett 2015 után. A magyar 15 évesek összességében ezzel a fejlett országok átlaga körül mozognak, ami aggasztóbb, hogy a teljesítményüket döntően határozza meg a családi háttér. A koronavírus miatti iskolabezárások sok más országban is nagy zuhanást eredményeztek, a németek történelmi mélyponton vannak, tragikus a migrációs hátterű tanulók teljesítménye. Így aztán az élen szárnyaló kelet-ázsiaiakkal (Szingapúr, Tajvan, Japán, Dél-Korea) Európából és Észak-Amerikából már csak az észtek és a kanadaiak tudják tartani a lépést.
3. LAKTÓZ- ÉS GLUTÉNMENTES TERMÉKEK AZ ÁRFIGYELŐ RENDSZERBEN
Nagy lépés a csirkefarháttól a rozé kacsamellig és a laktózmentes lattéig: 18 újabb termékkel bővítené – immár 80-ra – az online árfigyelő rendszert a kormány, a terméklistát a honlapján tette közzé társadalmi egyeztetésre. Az új termékek között húsfélék (marhalábszár, kacsacomb, kacsamell), laktózmentes termékek (tej, tejföl, natúr joghurt, kefir, túró, trappista sajt, margarin és sütőmargarin, vaj, vajkrém) és gluténmentes kenyér és tészta, valamint ásványvíz is szerepel. A cél továbbra is az élelmiszerinfláció letörése.
4. MEGJELENT A NAPENERGIA PLUSZ PROGRAM PÁLYÁZATA
A várt húszezer helyett 15 ezer háztartás részesedhet az új napelemes támogatásokból, amelynek pályázati felhívását most tette közzé az állam. A Napenergia Plusz Program előregisztrációja január 15-én kezdődik, s napelemek és akkuk telepítéséhez juthatnak legfeljebb ötmilliós vissza nem térítendő állami támogatáshoz családi házak, sorházak, ikerházak és legfeljebb hatlakásos társasházak tulajdonosai. A pályázatokat a beküldés időrendjében bírálják majd el.
5. KARÁCSONY LAKÁSOKAT, NEM FELHŐKARCOLÓKAT SZERETNE
Vegyes reakciókkal áll hozzá a budapesti főpolgármester a kormány azon friss tervéhez, amely felhőkarcolókkal építene új modern városközpontot arab befektetőkkel szerződve a rákosrendezői vasúti zónában. Karácsony Gergely üdvözli, hogy a kormány fejlesztené Budapestet, az arab tőkével sincsen baja, ám toronyházak helyett tízezer új lakást építene a területen. A „mini-Dubajnak” becézett terv kapcsán megszólalt a korábbi fideszes államtitkár, Vitézy Dávid is, aki szokása szerint megint beleszállt Lázárba, blöffnek és szakmaiatlannak nevezve a terv több részét is, szerinte a városrész funkciójáról nem arab befektetők kívánalmai szerint kellene dönteni. Közben a józsefvárosi Palotanegyedben is egymásnak feszül a kormány és az ellenzéki önkormányzat, ott a Magyar Rádió régi épületeinek bontását akarják elérni rendeletmódosításokkal, míg a kerület védettség alá helyezné azt.
6. BALMAZÚJVÁROST A FŐISPÁN MENTI MEG A FIDESZTŐL
A Kúria határozata nyomán Hajdú-Bihar vármegye főispánja segíti ki a csődbe tartó Balmazújvárost, miután megalkotta a város belső viták miatt hiányzó rendeleteit, így a 2022-es költségvetési zárszámadást is. Ezek hiányában Balmazújváros novemberre csődközelbe jutott, egy teljes osztály felmondott a polgármesteri hivatalban, az önkormányzat már a dolgozók októberi bérét sem tudta kifizetni. A kialakult válsághelyzet abszurditása, hogy a várost irányító független polgármesterrel szemben a helyi fideszesek akadályozták egész évben a költségvetés elfogadását, ami elzárta a város államkincstári számláit – most pedig a szintén kormánypárti főispán intézkedéseivel juthat hozzá a város 600 millió forint visszatartott forráshoz.
7. TELJES VEZETÉST VÁLTOTT AZ ÖTTUSA SZÖVETSÉG
Az olimpiai ezüstérmes és világbajnok Balogh Gábort választották a Magyar Öttusa Szövetség új elnökének a szervezet rendkívüli közgyűlésén. A korábban fideszes kormányzati pozíciókban is dolgozó Balogh az utolsó pillanatban lépett elő jelöltként, a posztra korábban a szintén versenyzőlegenda Vörös Zsuzsanna alelnök és Mizsér Attila főtitkár pályázott, ám ők végül visszaléptek. A közgyűlésen végül a teljes vezetőséget megújították, az elnökváltásra Simicskó István lemondása miatt volt szükség. A sportágban jó ideje belső harcok dúlnak, amelyeket pénzügyi feljelentések is kísérnek, miközben edzők és szülők fordultak szembe a szövetségi kapitányokkal. Balogh éppen ezért összefogásról, a belső nyugalom megteremtéséről beszélt első céljaként.
8. AZ EU MÉGSE KÖTI ORVOSI VIZSGÁLATHOZ AZ IDŐSEK JOGOSÍTVÁNYÁT
Ausztria ellenezte a leghatározottabban, de több más tagállam sem támogatta azt az uniós tervet, amely egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz kötötte volna a 70 év felettiek számára a vezetői engedély megadását. A javaslat hétfőn az EU közlekedési minisztereinek brüsszeli tanácskozásán végleg lekerült az asztalról. Ausztriában időskorúak képviselői és sofőrök szervezetei tiltakoztak az „életkori diszkrimináció” miatt. Az elöregedő Nyugat-Európában egyre nagyobb problémát jelentenek az idősek okozta közlekedési balesetek, ugyanakkor a kormányok nem nagyon akarnak ujjat húzni ezzel a sok és biztos szavazót jelentő választói csoporttal.
9. TÖMEGES ELBOCSÁTÁSOK AZ EGYIK LEGSIKERESEBB EURÓPAI TECHCÉGNÉL
Újabb elbocsátásokat jelentett be az egyik legnagyobb zenei streamingszolgáltató: a Spotify idén két ütemben már 800 főnek felmondott, ezúttal pedig minden hatodik munkavállalót, 1500 főt érinthet a leépítés. Az elbocsátásokra a lassuló gazdasági növekedés és a növekvő költségek miatt van szükség. A svéd streamingszolgáltató aktív havi felhasználóinak száma tavaly már meghaladta az 500 milliót, ennek majdnem fele prémium előfizető, mégsem tudott nyereséges lenni: 11,7 milliárd eurós árbevétel mellett 430 millió eurós veszteséget termelt. Az elmúlt hónapok költségcsökkentései és az áremelések viszont meghozták a várt hatást: másfél év után ismét nyereséges negyedévről (65 millió euró volt a profit) számoltak be októberben a svédek.
10. ÁLLAMI SEGÍTSÉG A TERRORISTÁKNAK
Egy fél falut kiirtó hiba csúszott az iszlamista fegyveresek elleni harcba Nigériában. A hadsereg régóta küzd az ország északi részén különböző fegyveres csoportokkal, amelyek egész falvak lakosságát irtják ki vagy rabolják el. Most azonban a hadsereg egyik drónja Kaduna államban egy vallási ünnepséget nézett megsemmisítendő célpontnak, a rakétacsapás eredménye mintegy száz halott.
