1. ATOMPÁRTI SZÖVETSÉG AZ ENSZ-BEN MAGYAR RÉSZVÉTELLEL
Az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével huszonkét ország atomenergia-párti szövetséget kötött az ENSZ most zajló 28. klímacsúcsán Dubajban. Ezek az államok azt tűzték ki célul, hogy megháromszorozzák az atomenergia jelenlegi 9,2 százalékos arányát a világ energiamixében. A két nyugati nagyhatalom mellett Nagy-Britannia, Ukrajna, Belgium, Hollandia és Finnország is csatlakozott a tömbhöz, amelyben ott vannak a magyarok, románok, szlovákok, szlovénok is, Csehország ráadásul azt is vállalta, hogy 2050-ig hazai termelése felét az atomenergia teszi ki. Az atomszövetség váratlanul érte a klímacsúcsot, inkább a megújuló energiák megháromszorozására számítottak – az ellentmondást az atomlobbi államai úgy akarják feloldani, hogy a zárónyilatkozatba beleíratják a megújulók és az atomenergia zöld egyenértékűségét.
2. PEREK ÉS NYOMOZÁSOK AZ UNIÓS VAKCINABIZNISZ MIATT
Belga bíróságon már folyik az a per, amit a Pfizer indított januárban Magyarország ellen 3 millió adag vakcina 60 millió eurónyi árának megfizetéséért. A magyar kormány orosz-ukrán háború okozta terhekre hivatkozva tagadta meg 2022 novemberében a vakcinaszállítmány átvételét és kifizetését. A Pfizer Lengyelországot is beperelte, mert hasonló indokkal nem vett át 60 millió adag oltóanyagot. A román ügyészség három korábbi kormánytag, köztük Florin Citu exminiszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert túl sok vakcinát rendeltek, amivel 1 milliárd eurónyi kárt okoztak az országnak. Belgiumban az Európai Bizottság elnökét jelentették fel, mert Ursula von der Leyen több tízmilliárd eurós beszerzést sms-ekben bonyolított le. A New York Times pedig az sms-ek nyilvánosságra kerülése érdekében a bizottságot perelte be. Közben az Európai Ügyészség október óta nyomoz az uniós vakcinabeszerzések ügyében.
3. VIGYÁZÓ SZEMÉT PÁRIZS RÁNK VETI
Egy sebtében, az éjjel benyújtott határozati javaslattal erősítették Orbán Viktor kiindulási pozícióját a holnapi, Macron francia elnökkel való találkozó és legfőképpen a brüsszeli csúcs előtt a kormánypárti képviselők. A javaslatban megismétlik a miniszterelnök álláspontját, vagyis, hogy nem szabad megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Közben a zöldpárti német külügyminiszter felszólította Orbánt, hogy ne akadályozza az ukrán csatlakozást, mert „most nincs idő játszadozni”. A magyar külügyminiszter válaszolt, hogy Magyarország nem játszadozik, nem zsarol és semmilyen nyomásra sem fog változtatni álláspontján. Megint megszólalt a budapesti amerikai nagykövet is, aki a Magyarországon jelen lévő amerikai vállalatok vezetői előtt Putyin-pártisággal vádolta Orbánt, és közölte, hogy a magyar szuverenitásvédelmi törvényhez képest a külföldi ügynökökről szóló orosz jogszabály „enyhe és szelíd”.
4. 260 MILLIÓS MIKULÁSCSOMAG AZ ELLENZÉKNEK
Az Állami Számvevőszék a 2022-es országgyűlési választáson együtt induló hat ellenzéki párt külföldi támogatásából tiltott finanszírozásnak minősített egy megvizsgált 260 milliós tételt, ezért a DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a támogatás összegével megegyező büntetést kap. Ez pártonként 43,5 milliós bírságot jelent, ráadásul a büntetéssel megegyező összeget az adott pártnak járó állami támogatásból visszatartanak, vagyis a teljes teher 520 millió forint. Az ÁSZ nyári jelentéstervezete amúgy a Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mozgalmához érkezett teljes 1,6 milliárdos külföldi támogatást tiltott támogatásként értékelte, ami így végül 3,2 milliárdos büntetéssel is járhat. Az ellenzéki pártok egyöntetűen tiltakoznak, a döntést a politikai ellehetetlenítés eszközének tartják.
5. VARGA MIHÁLY HELYETT NAGY MÁRTONÉ A GAZDASÁGI KABINET
A karmelitológia, azaz az Orbán-kurzuson belüli személyes hatalmi mozgások jelei alapján Varga Mihály pénzügyminiszter lefokozását jelenti, hogy mostantól az aktuális Orbán-kedvenc Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezeti a kormányon belüli gazdasági kabinetet. Ráadásul Varga még magából a stratégiai miniszteri testületből is kikerült, amelynek hatásköre viszont bővült. A hosszú távon azért komoly politikai szereplő pénzügyminiszter az újonnan létrehozott költségvetési munkacsoportot vezeti innentől, amelyben tag Rogán Antal és Gulyás Gergely is, e testületnek pedig lesz vétójoga a büdzsét érintő ügyekben.
6. CSÖKKENŐ KISKERESKEDELMI FORGALOM ÉS IPARI TERMELÉS
A KSH becslése szerint októberben a kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, és 0,3 százalékkal esett vissza idén szeptemberrel összevetve. Az ipari termelés pedig 3,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és 0,6 százalékkal az előző havitól. Az élelmiszert árusító üzletekben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal kisebb lett az értékesítés. Egyetlen termékre költöttünk csak többet a korábbinál, mégpedig gyógyszerre.
7. ÓRIÁSIT KASZÁLNAK A MAGYAR BRÓKERCÉGEK
A hazai brókercégek 2023 első kilenc hónapjában majdnem akkora nyereségre tettek szert, mint 2022 egészében, pedig már tavaly is rekordprofitot értek el. Akkor ugyanis több mint két és félszerésére, 48,6 milliárd forintra ugrott a nyereségük, idén pedig kilenc hónap alatt 42,6 milliárdnál járnak, ami újabb 35 százalékos emelkedés. Csak idén 130 ezer új értékpapírszámlát nyitottak, ennek közel harmadát a brókercégeknél. Szintén a befektetéseket érinti, hogy a napokban történelmi csúcsra ugrott a magyar tőzsde: a BUX-index egyre közelebb a 60 ezer ponthoz. Hasít a kriptopiac is: a legnagyobb kriptodeviza, a bitcoin árfolyama 44 ezer dollár fölé emelkedett, ami több mint másfél éves csúcs.
8. ARABUL IS FIGYELMEZTETNEK A BÖRZSÖNYI VADÁSZIDÉNYRE
Különös figyelmeztető táblák jelentek meg a Börzsöny túraútvonalain. A vadászidényben az erdőben tartózkodás veszélyeit jelző, ismeretlen eredetű, fákra kiszögezett táblákat angol, szlovák, román és orosz nyelvű mondatok mellett arabul is feliratozták. A területet felügyelő Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékeseinek az önkormányzatokhoz hasonlóan nincsen semmilyen hivatalos információjuk a feliratok kihelyezőiről. A soknyelvűség oka vélhetően nem az arab és orosz bakancsos turizmus börzsönyi fellendülése, inkább az, hogy a szeptemberi szlovák választások időszakában megszaporodott az észak felé tartó illegális migránsok száma a térségben.
9. GYILKOSSÁG UTÁN ÁTNEVELNÉK AZ OLASZ FÉRFIAKAT
Veneto tartományban hivatalos gyásznapot rendeltek el, az olasz tévék pedig élőben közvetítették annak a 22 éves lánynak a temetését, akinek meggyilkolása hatalmas tüntetéseket, majd jogszabályváltozásokat hozott Olaszországban. Giulia Cecchettint egyetemista csoporttársa ölte meg 22 késszúrással, miután a lány szakított vele. Az amúgy a feminizmussal hadilábon álló szélsőjobboldali olasz miniszterelnök-asszony iskolai macsóellenes nevelőkampány indítását jelentette be, és a jogszabályokon is változtattak, hogy jobban védje a veszélyeztetett nőket. Miközben egyébként európai szinten Olaszországban lakosságarányosan alacsony a megölt nők száma, a német adat például az olasz duplája.
10. TURULNÁL IS MAGASABBAN SZÁRNYALNAK
Világszinten is egyedülálló fejlődési görbét produkált az a türkmén fociklub, amelyet csak most tavasszal alapítottak, ám a 20. forduló után vesztett pont nélkül már behozhatatlan előnnyel vezeti az első osztályú bajnokságot. A vert mezőny rosszindulatú károgói szerint persze mindez nem véletlen: az FK Arkadag alapítója az előző türkmén diktátor, aki tavaly átadta fiának a hatalmat, azóta a házelnöki poszt mellett is több ideje jut a hobbijaira. Így például állítólag Berdimuhamedov szenior tervezte az egyesület logóját és sportfelszerelését. Ami semmi ahhoz képest, hogy eleve az ő parancsára építették fel a semmiből Arkadag városát, amelyet egyébként – s így a focicsapatot is – magáról nevezett el, lévén a szó védelmezőt jelent, ami Berdimuhamedov hivatalos címe. A sikerhez hozzájárult még, hogy gyakorlatilag az összes válogatottnak át kellett igazolnia az új egyesületbe, amely így már az ázsiai bajnokok ligájára készül, bár kérdés, hogy ott is megkapja-e majd a kiélezett helyzetben rendszeresen befújt büntetőket.
