1. VAN, AHOL SZÍVESEN LÁTJÁK PUTYINT
Kimozdult országából az orosz elnök. Vlagyimir Putyin a barátian semleges Arab-félszigetre utazott, ahol Szaúd-Arábia és az Emírségek vezetőivel is találkozott. Az orosz-ukrán háborúban remek üzleti lehetőséget látó olajállamok hozzáállása roppant fontos volt Moszkvának, hiszen azzal, hogy az amerikai kérés ellenére csökkentették a termelésüket, magasan tartották az olaj árát, sokat segítve a háborút finanszírozó orosz költségvetésnek. Egy friss elemzés szerint a térség – Kínával, Indiával és Törökországgal együtt – fontos szerepet játszott abban is, hogy jóval kevésbé bizonyultak hatásosnak az orosz olajtermelést sújtó nyugati olajszankciók, mint azt meghozóik remélték. Az elemzés nem beszél teljes kudarcról, csak a vártnál gyengébb, ráadásul egyre gyengülő fegyverről. Miközben a Kreml ura az arábiai fogadtatást élvezte, addig otthon bejelentették, hogy március 17-én tartják az orosz elnökválasztást, amelyen már az elcsatolt ukrán területeken is lehet szabadon voksolni Putyinra.
2. MOST MÁR ORBÁN VÁRATJA ZELENSZKIJT
Bejött a magyar miniszterelnök hajthatatlansága, és most már az ukrán elnök az, aki nagyon szeretne találkozni Orbán Viktorral, hogy Kijev engedményekkel javíthasson a magyar-ukrán kapcsolatokon. Az ukrán elnöki hivatal vezetője telefonon kérte a magyar külügyminisztert, jöjjön létre a csúcs, egyszersmind tájékoztatta Szijjártó Pétert, hogy több törvény elfogadásán is dolgoznak. Ezek közül a kárpátaljai magyarokra vonatkozó nyelvtörvény a legfontosabb. A magyar külügyminiszter szerint viszont a találkozónak csak akkor van értelme, ha jól elő van készítve, és látható eredménnyel zárul. Ukrajna igyekezetét magyarázza, hogy a fronton és a külföldi támogatások szintjén is egyre nehezebb a helyzete. A nyugati-európai támogatások nagyot zuhantak, az amerikai törvényhozásban pedig tegnap ismét elbukott az ukrán segélyről szóló szavazás, mert a republikánusok jóváhagyásukat az illegális migráció elleni demokrata fellépéshez kötik.
3. BEKÖSZÖNT EGY ELFELEDETT ISMERŐS, A TÉL
Szerda estétől erős havazás kezdődött országszerte, amely 10-20 cm vastagságot elérve ma délig tartott. A rendkívüli időjárás fennakadásokat okozott, kidőlt fák és leszakadt vezetékek nehezítették a közlekedést, hóátfúvások miatt alsóbbrendű utak váltak járhatatlanná. A tűzoltóságot majdnem háromszáz esethez riasztották, leginkább a fővárosban és környékén, valamint a Dunántúlon. A budapesti agglomeráció pilisi településein többórás áramkimaradás volt, legtovább Solymáron, s emiatt rendkívüli tanítási szünetet tartottak a térségben. A nehézségek maguk alá gyűrték a MÁV-ot, sok vasútvonalon megbénult a forgalom vagy óriásiak a késések. Budapest-Hegyeshalom között az IC-ket pótló buszok akadtak el a hóban, a fővárosban pedig leállt a gödöllői HÉV egy szakaszon, viszont a ferihegyi reptér zavartalanul üzemelt.
4. VÁLSÁGÁLLÓ A MAGYAROK KÜLFÖLDI NYARALÁSA
20,9 millió vendégnapot töltöttek, s eközben 610 milliárd forintot költöttek külföldi utazásokon az idei nyár három hónapjában a magyar turisták. Ebből 563 milliárdot Európában költöttek el, egészében pedig 50 százalékkal többet idén július-szeptemberben, mint tavaly ilyenkor – az év első kilenc hónapjának 1200 milliárdos költése pedig egyenesen rekordnak számít. És nincs megállás: az idei harmadik negyedévben a magyarok 15 százalékkal többet utaztak külföldre, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 18, a többnaposoké 11 százalékkal bővült KSH-adatok szerint. A legtöbb időt Görögországban, aztán Horvátországban és Ausztriában, utána Németországban töltötték.
5. JANUÁRTÓL 41 FORINTOT DRÁGUL AZ ÜZEMANYAG
2024-től emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, ezért január elsejétől 41,3 forintos drágulás jön a benzinkutakon. A kormány már nyáron bejelentette a módosítást, amit az adóhivatal most tett közzé. A kormányzati cél az, hogy Magyarország elkerüljön egy újabb kötelezettségszegési eljárást, amely évek óta lógott a levegőben az üzemanyagokon lévő jövedéki adó hazai alacsony mértéke miatt. Pénteken viszont még tovább csökkennek az árak a kutakon: a benzin 4, a gázolaj 5 forinttal lesz olcsóbb, így a benzin átlagára 573 forintra, a gázolajé 593 forintra esik. A benzin átlagára idén szeptemberben volt a legmagasabb 652 forinttal, míg a gázolajért januárban kellett a legtöbbet fizetni, 700-at literenként.
6. CSAK AZ MVM OLVASTATHATJA LE A GÁZÓRÁKAT
Az MVM megszünteti azt az eddigi gyakorlatot, hogy a fogyasztóknak elég lefényképezni és beküldeni a gázóra mérőállást. Ehelyett megbíztak egy céget, amely levélben jelzett öt napon belül olvassa le a gázmérőket. Mindeközben az energetikai miniszter csak 2025-re ígéri a számlázás teljes informatikai rendszerének átalakításával a mostani anomáliák megszüntetését. Szeptemberben például a megszokott 37 köbméteres rezsicsökkentett gázmennyiség helyett csak 17-18 köbmétert számoltak el 102 forinttal, a többiért versenypiaci árat is fizettettek a fogyasztók. A rendszer később természetesen korrigálja a hibát, de a fogyasztók akár hónapokon keresztül előleget fizetnek az szolgáltatónak.
7. INGYENES UTAZÁS ÉS MEGHOSSZABBÍTOTT METRÓ
Lázár János építési és közlekedési miniszter rendszerváltást hirdet az országos közösségi közlekedés árazásában, hogy mindenki ingyen utazhasson 14 év alatt és 65 év felett – jegyreformját decemberben tárgyalja a kormány. Eközben az is kiderült, hogy a felfüggesztett MÁV-szárnyvonalakon a felülvizsgálat után is a pótlóbuszos közlekedés marad meg. A felhőkarcolókért nem rajongó miniszternek viszont elő kell készítenie a rákosrendezői „maxi-Dubaj” városépítési projektet, ami sajtóinformációk szerint – nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítve – kikerülhet az önkormányzatok hatásköréből. Az Emírségekkel tervezett együttműködés jegyében a kormány meghosszabbítaná a kisföldalatti vonalát az új ingatlanfejlesztési területig.
8. A Z-GENERÁCIÓ TÁVOZÁST TERVEZ
A magyar fiatalok többsége, 57 százaléka a következő évtizedben külföldön akar munkát vállalni, csak 6 százalékuk maradna itthon. A friss felmérés szerint a középiskolások 65, míg az egyetemisták 80 százaléka ugyan elégedett az oktatással, mégis úgy érzik, nem motivál a tanulásra és nem készít fel a munkaerőpiacra. A fiatalok 71 százaléka dolgozik a tanulás mellett, az egyetemisták 52 százaléka a megélhetés miatt. Egy másik, 24 országban végzett felmérésből az derült ki, hogy a magyarok kétharmada kevesebbet foglalkozna más országok problémáival, inkább az otthoni gondokra koncentrálna – ez a közép-európai attitűd éppen ellentétes a nyugati közvélemény trendjével. Nálunk a magukat baloldalinak vallók 71, míg a jobboldaliak 35 százaléka venné figyelembe más országok érdekeit a nemzetközi kérdésekben.
9. ÉNEKESNŐ LETT A TIME ÉV EMBERE
Miután idén a Forbes a világ legbefolyásosabb nőjének, a People pedig a legérdekesebb emberének választotta, az amerikai énekesnő, Taylor Swift az év embere lett a Time magazinnál. Az indoklás szerint a korábban is világsztárnak számító, idén a Spotifyon legtöbbet streamelt előadó különösen erős évet zárt, Eras elnevezésű 24 helyszínes turnéja 5 milliárd dollárt termelt az amerikai gazdaságnak. Taylor Swift az első nő, aki másodszor lett a Time év embere, miután 2017-ben a „csend megtörői” kapták a címet, köztük ő is, akik a MeeToo-mozgalom előfutáraiként felléptek a szexuális zaklatások ellen. A Time egyébként jellemzően a világ vezető politikusainak, illetve nagy társadalmi ügyek élharcosainak szokta odaítélni a kitüntetést, tavaly például az ukrán elnök kapta.
10. MÉG HÁBORÚ IS LEHET AZ ABSZURD NÉPSZAVAZÁSBÓL
Brazília csapatokat vezényelt a venezuelai határra, miután az olajban gazdag diktatúra egy hétvégi népszavazással úgy döntött, hogy elcsatolja közös szomszédjuk, Guyana területének a kétharmadát. Venezuela elnöke azóta megbízta az állami olajtársaságot, hogy írjon ki pályázatokat az elcsatolandó területeken lévő gazdag olajmezők kitermelésére, a parlament meg hozzon törvényt a területek Venezuelához tartozásáról. A 30 milliós Venezuelával szemben mindössze 800 ezres Guyana csapatai is készültségben vannak. A még a 19. századra visszanyúló területi vita a hágai nemzetközi bíróság előtt van, de a döntés valószínűleg nem Venezuelának kedvezne, amely azt sem elfogadni, sem megvárni nem akarja.
