1. 350 MILLIÁRDDAL BELJEBB VAGYUNK
Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét, ezzel Varga Mihály pénzügyminiszter szerint elhárult egy újabb akadály az uniós források folyósítása elől. A helyreállítási terv az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáson felül kiegészült egy 3,9 milliárd eurós hitelrésszel, valamint egy 0,7 milliárd eurós, szintén vissza nem térítendő kerettel. Varga szerint januárban 920 millió euró (jelenlegi árfolyamon 350 milliárd forint) előleget már folyósíthat is az unió. A tárcavezető azt is elárulta, hogy nem csak négy ország – Hollandia és a balti államok – nem szavazta meg a magyar terveket pénteken, de Svédország, Dánia és Finnország sem támogatta azt. Az előleg folyósításához az EU újabb feltételeket nem szabott, viszont a további forrásokhoz teljesíteni kell a jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket.
2. MESSZIRE MENTEK, HOGY LÁSSÁK EGYMÁST
Váratlanul Dél-Amerikában találkozott egymással a magyar kormányfő és az ukrán elnök. Mindketten az új, szélsőségesen piacpárti és sokkterápiát ígérő argentin elnök beiktatásán vettek részt, amikor kialakult a spontán és igen élénknek tűnő párbeszéd Orbán és Zelenszkij között. A szóváltás tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de nyilván a magyar kormányfő ellenkezéséről szólt, aki csütörtökön Brüsszelben az uniós csúcson meg akarja vétózni az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését és helyette inkább homályos stratégiai partnerséget ajánlana Kijevnek. Az ukránok viszont azután, hogy új nyelvtörvényt is elfogadtak, azt hangoztatják, hogy már minden magyar feltételnek eleget tettek. Zelenszkij Buenos Airesből Washingtonba repült, hogy az akadozó amerikai segélyekről tárgyaljon, de ott is meg kell küzdenie a magyar kormánnyal. Kiderült ugyanis, hogy magyar diplomaták és kormányzati háttéremberek nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy republikánus politikusoknál elérjék, Ukrajna ne kapjon több amerikai segélyt. Az egyik érintett magyar a hír után arról számolt be, hogy feltörték a telefonját.
3. ZÁHONYNÁL IS TILTAKOZÁS AZ UKRÁN KAMIONOSOK ELLEN
Eddig csak hatalmas torlódásokhoz és kétnapos várakozáshoz vezetett a legfontosabb magyar-ukrán határátkelőnél a Lengyelországból Szlovákiába is átgyűrűző kamionosblokád, ám mától a magyar fuvarozók is csatlakoznak a tiltakozásokhoz. A záhonyi átkelőnél indult akció nem blokád, de szervezői azért demonstrálnának folyamatosan az év végéig, mert az uniós piacon megjelent olcsó ukrán áruszállítók szerintük több száz magyar vállalkozás létét veszélyeztetik. Az EU a háborús helyzet, vagyis alapvetően a humanitárius szállítmányok miatt engedte meg 2024 júniusáig az ukrán kamionoknak a jelenlétet az uniós piacon. Lengyelországban most az ukrán járművek vonatoztatásával próbálják kikerülni a lezárásokat, nálunk pedig ma Románia felé terelte át a keleti kamionforgalmat a rendőrség.
4. NEM OKOZOTT KOMOLY FENNAKADÁST A VOLÁN-SZTRÁJK
A vasárnapra és hétfőre meghirdetett Volán-sztrájk az első napon nagyobb fennakadást nem okozott, az elégséges szolgáltatást betartották, a fővárosban a sztrájk leginkább az elővárosi vonalakon közlekedő kék buszokat érintette. Vasárnap a járatok 80 százaléka közlekedett, hétfőn csupán a fele. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet a tervezett 6-8 százalékos helyett 25 százalékos béremelést akar elérni, ami Lázár János közlekedési miniszter szerint irreális, mert ekkora bérfejlesztést nem lehet végrehajtani.
5. TÍZ SZÁZALÉKKAL EMELIK AZ OLIMPIAI JUTALMAKAT
Az infláció legyőzte az olimpikonjainkat is: a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésén a sportért felelős államtitkár bejelentette, hogy tíz százalékkal emelik a jövő évi olimpiai és paralimpiai jutalmakat a három évvel ezelőtti tokiói olimpiához képest. Márpedig az összesített infláció erre a három évre 30 százalék körül lesz. Az egy párizsi olimpiai aranyért járó 55 millió forint persze így sem hangzik rosszul.
6. AZ ORSZÁG FEGYVERKEZIK, A MINISZTER GAZDAGODIK
Megérkeztek Magyarországra a legmodernebb Leopard 2-es tankok első példányai. A német szupertankokból a kormány 44 darabot rendelt, közülük futott be az első öt. A harckocsik gyorsak, jól manővereznek és nagyon megbízhatók. A Leopardok mellett Leguan hídvetőket, műszaki mentő harcjárműveket is vásárolt a kormány. A honvédelmi miniszter szerint ezzel a haderőfejlesztéssel a Magyar Honvédség belép a XXI. századba. Egy másik hír szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf viszont gyors vagyonosodásával lépett nagyot: a három év alatt összegyűjtött 19 milliárd forintjával a 100 leggazdagabb magyar közé került.
7. NINCS TŰZSZÜNET A LÁTHATÁRON
Az izraeli miniszterelnök szerint a Hamász számára megkezdődött a végjáték, ám szakértők úgy vélik, még legalább egy hónapig fognak tartani a gázai hadműveletek, amelyek eddig 18 ezer palesztin áldozatot követeltek. Az övezet északi része szinte már teljesen izraeli ellenőrzés alatt van, a déli rész legnagyobb városába fokozatosan nyomulnak be az izraeli tankok. Közben a Hamász azzal fenyegetőzik, hogy egyetlen túsza sem fogja élve elhagyni Gázát, ha nem lesz újabb fogolycsere. Ez és a vele járó tűzszünet azonban egyelőre távolinak tűnik, bár az ENSZ közgyűlése várhatóan holnap összeül, hogy előterjesszen egy tűzszüneti határozati javaslatot, miután a múlt héten a Biztonsági Tanács ilyen irányú határozatát Washington egyedüliként megvétózta. A helyzeten az sem sokat javított, hogy olyan képek kerültek napvilágra, amelyek izraeli katonák parancsára alsónadrágra vetkőztetett, letérdeltetett palesztinok tucatjait mutatták.
8. NEHÉZ JÓL EGYENSÚLYOZNI
Megsérti-e az egyetem magatartási kódexét, aki az intézményben zsidók elleni népirtásra szólít fel? – erre a látszólag egyszerű kérdésre kellett három amerikai topegyetem vezetőjének válaszolnia egy kongresszusi meghallgatáson. Ám ez sem a Harvard, sem az MIT, sem a pennsylvaniai egyetem vezetőjének nem sikerült, mindannyian azzal próbáltak kitérni a válasz elől, hogy ez kontextusfüggő. A botrány hatására a pennsylvaniai elnök most lemondott, a másik kettőn is nagy a nyomás, bár közben a Harvardon több száz professzor állt ki a vezetőjük mellett, aki ugyan a Hamász terrortámadását sem igazán volt hajlandó elítélni, viszont az egyetem történetének első fekete (azonkívül női) elnöke. Közben az óceán innenső partján a francia elnök azzal került kritikák kereszttüzébe, hogy részt vett egy zsidó Hanuka-ünnepségen, amivel kritikusai szerint súlyosan vétett az állam és egyház szétválasztásának Franciaországban oly fontos elve ellen.
9. A ROMÁN BOLDOGSÁGON CSAK AZ OSZTRÁK CSORDUL TÚL
Ausztria az EU legboldogabb országa, de az Eurostat felmérése rögtön a második helyezésnél rávilágít arra, hogy tényleg nem csak a pénz boldogít, ugyanis holtversenyben a lengyelekkel és a finnekkel Románia követi az osztrákokat a dobogón. A kutatás azt tudakolta az uniós polgároktól, mennyire elégedettek az életükkel, s a román optimizmus azonnal eltűnik a Dunán átkelve: a 26 ország legboldogtalanabbja Bulgária lett. És itt jön a következő nagy meglepetés: a bolgárokén kívül a német depresszió a legmagasabb. A tízig terjedő boldogság-skálán Magyarországot 6,9-es mutatója a mezőny utolsó negyedébe sorolja, a szlovák és horvát szomorkássággal egyezően.
10. NEM ÉLTE TÚL A MIKULÁST SEM A SÁLKARÁCSONYFA
Ami a Ferencvárosnak a hírhedt pad, az lett Marosvásárhelynek a sálkarácsonyfa: két napig sem állt a helyén az erdélyi város sálakból készített óriás posztmodern karácsonyfája. A település központjában egy alternatív kulturális fesztivál szervezői állítottak fel egy 2500 méternyi színes sálból készült karácsonyi fa-imitációt, amely a fajok és nemzetiségek összefogását szimbolizálta volna, de végül inkább felháborodás tárgyává vált. Az indián sátornak csúfolt installációt december 6-án már el is bontották, s Soós Zoltán polgármester közlése szerint a polgárok érzékenysége miatt félreesőbb helyre költöztették, így a vásárhelyi vásári forgatag látványát immár egy hagyományosan díszített nagy fenyőfa uralja.
