2025. 07. 17. csütörtök

1. ORBÁN PÉNZT VÁR BRÜSSZELBŐL, MIELŐTT ELFOGLALNÁ

Az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások elutasításáról fogadott el parlamenti határozatot a kormánypárti többség. Előtte Orbán Viktor elmondta, egyetlen brüsszeli feltételt sem teljesít Ukrajna, EU-tagsága ma abszurd és komolytalan terv. Egy mai interjúban a miniszterelnök úgy fogalmazott, nem kivezetni akarja az országot az unióból, hanem nézeteivel éppen elfoglalni igyekszik Brüsszelt. Közben politikai igazgatója, Orbán Balázs egy külföldi nyilatkozatában elismerte, hogy a visszatartott magyar uniós források elindítása összeköthető az Ukrajnának nyújtott újabb európai háborús segély magyar támogatásával. Ezt Brüsszelben diplomaták zsarolásnak nevezték, Orbán Viktor szerint azonban kormányának a pénzek folyósításáért már semmit sem kell tennie. Novák Katalin államfő még tett: aláírta a Brüsszel által elvárt törvényt a magyar bírák korlátozás nélküli jogállásáról.

2. ÁTÍRT VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY, FÉLBESZAKADT KÖZGYŰLÉS

A fideszes kormánytöbbség fél évvel az önkormányzati választások előtt módosította a választási törvényt. A változtatás a fővárost érinti, ahol visszatértek a 2014 előtti szabályhoz, vagyis a közgyűlés tagjait ismét listáról választják meg, a 23 kerületi polgármester nem lesz automatikusan tagja a városházi testületnek. A javaslatot benyújtó ellenzéki Mi Hazánk képviselői végül tartózkodtak, mert ugyanakkor elvetették azt az előterjesztésüket, ami megemelte volna a közös pártlisták bejutási küszöbét. Ma félbeszakították a Fővárosi Közgyűlés ülését, s Karácsony Gergely vezetésével a Várba buszoztak az ellenzéki képviselők és polgármesterek, hogy szolidaritásukat fejezzék ki az I. kerület vezetőjével, akit fegyelmi eljárás alá vont az egy éve kialakult fideszes többség.

3. LÁZÁR BEKEBELEZETT KÉT ÁLLAMI CÉGET

A kormányzó pártok mellett az MSZP képviselői is megszavazták azt a salátatörvényt, amellyel az állam ingyen odaadta a Lázár János miniszter által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak az ATEV fehérjefeldolgozó céget és a Concordia közraktárat. Lázár közben ismét beszólt a multiknak a makói gumigyári elbocsátások kapcsán: szerinte, amit a Continental Makón csinál, az támadás a magyar gazdaság ellen, és politikai, jogi fegyverre van szükség a védekezéshez. Szerinte a multik az állami támogatást zsebre teszik.

4. ÓRIÁSIT DRÁGUL AZ MNB SZÉKHÁZÁNAK FELÚJÍTÁSA

Várhatóan közel másfélszeresére drágul az MNB több mint 100 éves Szabadság téri székházának felújítása. A költségek 54 milliárdról 80 milliárd forint fölé emelkedhetnek. Sajtóértesülések szerint a kivitelező, a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátjaként emlegetett Somlai Bálint cége nem végez a munkálatokkal 2024 júniusára, a jegybank alapításának századik évfordulójára. A beruházás 2021-es bejelentésekor az MNB közölte azt is, hogy az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedezi azt – csakhogy idén a jegybank már az első félévben majdnem 1000 milliárdos veszteségben van, amit majd a költségvetésből kell idővel pótolni.

5. A KORMÁNYNÁL AZ ELŐNY A RÁDIÓBONTÁSI CSATÁBAN

Megy a huzavona a Pázmány Campus beruházása körül: Józsefváros képviselő-testülete a hétfői közmeghallgatás után változtatási tilalmat rendelt el a közrádió régi épületeire, kedden viszont a kormányhivatal újból kiadta a bontási engedélyt. A korábbit november 23-án adta ki, sőt már közbeszerzési felhívás is megjelent a bontásra, amikor az önkormányzat ideiglenes védelem alá helyezte az épületeket. A kormányhivatal emiatt december 5-én vissza is vonta a bontási engedélyt, csakhogy nem vette figyelembe azt a november 30-i kormányrendeletet, amely veszélyhelyzet idején oktatási célú kiemelt állami beruházásoknál nem engedi meg az önkormányzatoknak, hogy helyi védelmet biztosíthassanak épületeknek. A Palotanegyedben élők a bontással és építkezéssel járó terhelés és a túlzott beépítés miatt ellenzik a beruházást, mások történelmi jelentősége miatt tartják megőrzendő értéknek a rádió épületét.

6. CSAPÁS A SZLOVÁK GAZDASÁGRA A KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ

Annyian éltek a Szlovákiában idén bevezetett korkedvezményes nyugdíj lehetőségével, hogy az munkaerőhiányhoz és karácsonyi pékáruellátási zavarokhoz vezet. Tavalyhoz képest 32 százalékkal nőtt a nyugdíjkérelmek száma, mert 2023-tól már negyven ledolgozott év után is nyugdíjba lehet menni, s nem csak két évvel a korhatár elérése előtt. A visszavonulás pedig azért vonzó, mert idén már kétszer is volt Szlovákiában nyugdíjemelés, előbb 11,8, majd 10,6 százalékos, a korkedvezményes nyugdíj így a januári 570 euróhoz képest már átlagosan eléri a 750 eurót, vagyis alig alacsonyabb az átlagbéreknél. A szlovák munkáltatók és a szakminiszter is a munkaerőpiac összeomlásától tart a trend miatt, különösen a sütőiparban látszik máris az ellátást is veszélyeztető emberhiány az ünnepek miatt.

7. A DUBAJI KLÍMACSÚCS A FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ELLEN

Bár pár napja még zöld kudarcnak tűnt, végül zöld sikerrel zárult a 28. dubaji klímacsúcs: ez lett az első ilyen rendezvény, amelyen hivatalosan kimondták, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat ki kell vezetni. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint ezt 2050-ig, míg a megújuló energiakapacitás megháromszorozását 2030-ig akarják elérni.

8. NŐ A NYOMÁS IZRAELEN

Bár közvetlen következménye nem sok van, az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel hozott határozatot, amely azonnali tűzszünetet követel Gázában. Az uniós országok többsége is igennel voksolt, mint például a lengyelek is, ahol éppen óriási botrány tört ki a parlamentben, mert egy szélsőjobbos képviselő poroltóval lefújta a zsidó hanukára meggyújtott gyertyákat. Európából csak a csehek és az osztrákok szavaztak nemmel, de volt kilenc tartózkodó is, köztük Magyarország. Szokás szerint nemet nyomott az Egyesült Államok is, de közben Biden elnök minden korábbinál erőteljesebben figyelmeztette Izraelt, hogy a civileket sem kímélő légitámadásaival elveszti a világ támogatását. A bombázások azonban folytatódnak, amint a szárazföldi harcok is, a palesztin áldozatok száma 18 500-nál jár. A legújabb izraeli harci taktika, hogy tengervizet pumpálnak a Hamász övezetet behálózó alagútakba.

9. TESTISÉG HELYETT TETLEGESSÉG

A bevándorlás és oktatás nehéz kapcsolatára rávilágító esetek foglalkoztatják Franciaországot és Németországot is. Egy Párizs melletti középiskolában azért tört ki botrány, mert tanulók föllázadtak, és nem voltak hajlandók megnézni egy késő középkori festményt, miután azon meztelen nők is voltak. Majd a vitába fenyegetően bekapcsolódtak felháborodott szülők is, a tanárok pedig abbahagyták a tanítást, és attól félnek, hogy megismétlődik az a 2020-as eset, amikor egy tanárt lefejezett egy iszlamista, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott az osztályban. Azóta a francia oktatási miniszter is az iskolába látogatott. Egy berlini iskolában viszont akkora verekedés tört ki 14-15 évesek között, hogy végül ötvenen sérültek meg benne, köztük rendőrök és tanárok is, az igazgatónőnek is eltörték a kezét. Mindkét ország nagyon rosszul teljesített a most nyilvánosságra hozott PISA-felmérésekben, ami részben a COVID miatti lezárások miatt alakult így, de a trend már a korábbiakban is lefelé mutatott, aminek egyik oka, hogy az iskolákban egyre nő a bevándorló hátterű gyerekek aránya.

10. FAIR PLAY UTÁN BÍRÓVERÉSÉRT BÖRTÖN

Két török középcsapat különösebb téttel nem bíró összecsapása vezetett az év egyik legnagyobb futballbotrányához. Amikor ugyanis a Rizespor egy 97. percben lőtt góllal egyenlített az Ankaragücü ellen, a bíró pedig azonnal lefújta a meccset, a fővárosi klub elnöke egy tökéletes jobbegyenessel kiütötte az egyik legjobb török bírónak tartott, BL-ben is dolgozó FIFA-játékvezetőt, akit a földön még meg is rugdostak. A bíró arccsonttöréssel kórházba került, s kijelentette, soha többé nem fog bíráskodni. A tavaly fairplay-díjjal jutalmazott, az országot uraló Erdogan elnök közeli emberének és párttársának számító klubelnök bocsánatot kért és lemondott posztjáról, de ez sem mentette meg a pártból való kizárástól és az őrizetbe vételtől. Egyelőre a török profi labdarúgóbajnokság összes osztályában felfüggesztették a bajnokságot.

Comments are closed.