1. BRÜSSZEL ENGEDETT, MAGYARORSZÁG EGYELŐRE NEM
Amit a magyar kormány már annyiszor megelőlegezett, most tényleg megtörtént: az Európai Bizottság feloldott 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó, de befagyasztott pénzekből. Brüsszel szerint ugyanis teljesültek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban ígért magyar vállalások. A benyújtott számlákra az első pénzek februárban érkezhetnek. Ugyanebből az alapból továbbra is zárolva van 12 milliárd euró, s egy másik forrásból van még egy további 10,4 milliárdos egyelőre elérhetetlen csomag is. Mindez azelőtt történt, hogy Orbán Viktor megérkezett Brüsszelbe az uniós csúcsra, amelynek legfontosabb kérdése az ukrán csatlakozási tárgyalások megindulása. A magyar kormányfő Brüsszelben is hangsúlyozta, hogy szó nem lehet csatlakozásról, mert Ukrajna nem áll készen erre, a „magyarok pedig genetikailag nem érzik a nyomást”, azaz nem fog változtatni az álláspontján, hiába várja ezt tőle a többi vezető. A Kijevnek járó uniós pénzügyi támogatások ügyében azonban simán elképzelhető a kompromisszum.
2. A HOSSZÚ SZIKÉK ÉJSZAKÁJA
Egyszerre két országos intézet, hét megyei és tizenöt városi kórház vezetőjét menesztette a belügyminiszter és a megbízott országos kórházi főigazgató. Van, akit a nyugdíjkor betöltésére hivatkozva küldtek el, de többségüket azért, mert nem voltak megelégedve a munkájukkal. A leváltottak között van többek között a Veszprém megyei, a dél-pesti centrumkórház, a balatonfüredi szívkórház vezetője, a városi kórházak közül a balassagyarmati, a dombóvári, a pápai, a gyöngyösi, a tatabányai, a szekszárdi, a szolnoki és a dunaújvárosi kórház igazgatója is. Az intézmények élére pályázatokkal keresnek új vezetőket.
3. NEM SÖTÉTÜLHETNEK EL A KARÁCSONYFAÉGŐK
December 15. és január 8. között az MVM a lakossági ügyfeleknél nem kapcsolja ki az áramot és a földgázt, a moratórium a védett ügyfelek mellett azokra is érvényes, akiknek 60 napon túli tartozásuk van, azokra viszont nem vonatkozik, akiket már korábban kizártak az áram- vagy a gázszolgáltatásból. Január 1-jétől a lakosságnak nem emelik a vízdíjat, de a többi fogyasztónak egységesen országosan magasabb árat kell fizetnie. Köbméterenként nettó 576 forint lesz az ivóvíz ára és nettó 881 forint a szennyvízelvezetésé. Emellett egy jelentős alapdíjat is kell fizetniük a nem lakossági fogyasztóknak.
4. SZAKAD A MAGYAR LAPKIADÓK EGYESÜLETE
Némileg váratlanul a Magyar Lapkiadók Egyesülete lett az új szuverenitásvédelmi törvény első áldozata. A kormányoldalhoz tartozó sajtó több kiadóvállalata elhagyta az egyesületet, miután az érdekvédelmi szervezet elnöke és főtitkára a tagság tudta és hozzájárulása nélkül levélben szólította fel az államfőt, hogy ne írja alá a szuverenitásvédelmi törvényt, mert az veszélyezteti a sajtószabadságot és a jogállamiságot. Az állásfoglalás nyilvánosságra kerülése után a kormánypárti médiatröszt, a Mediaworks azt kérte az MLE vezetésétől, vonják vissza azt, különben a csoport elhagyja a szervezetet. Nem várt, hanem egyből kilépett viszont az Index Zrt., amely indoklásában ezt már a második ilyen esetnek nevezi. Elhagyta a szervezetet a Petőfi Kulturális Ügynökség is, Demeter Szilárd vezérigazgató szerint médiadiktatúrát jelent, ha a sajtó törvényhozási és igazságszolgáltatási szerepkört követel magának.
5. EGYBENMARADT A NÉMET KORMÁNY, DE MILYEN ÁRON!
Maratoni tárgyalások után megállapodtak a német kormánykoalíció pártjai a jövő évi költségvetésben, amelyet azért kellett újratervezniük, mert az alkotmánybíróság jogszerűtlennek talált és kivetetett 60 milliárd eurót a büdzséből. A vita csak azért nem vezethetett a hárompárti koalíció széteséséhez, mert a szocdemek, a zöldek és a szabad demokraták is annyira népszerűtlenek, hogy nem mertek belemenni előrehozott választásokba. Az új megállapodás elsősorban a jobboldali liberális szabaddemokraták sikere, ők ugyanis elérték, hogy főleg kiadáscsökkentéssel, ne pedig adóemeléssel oldják meg a feladatot. Ugyanakkor a megszorítások komolyan visszavethetik Európa legnagyobb gazdaságát, amit az egész kontinens, így Magyarország is meg fog érezni.
6. ELINDULT AZ ARGENTIN KÍSÉRLET
Az új argentin elnök megkezdte azt a sokkterápiát, amelyet a kampányban ígért, és amelynek tudatában rá szavaztak a választók, akiknek azonban az intézkedések nagyon fognak fájni. A nemzeti valutát máris kevesebb, mint a felére értékelte le a dollárhoz képest, amire egyrészt szükség van a gazdaság versenyképességéhez, másrészt viszont rövid távon még tovább növeli a gyűlölt inflációt, amely amúgy is 150 százalékhoz közelít. A következő lépés a fenntarthatatlan ártámogatások megszüntetése lesz, ami még tovább drágítja majd az életet, majd jöhet a szintén fenntarthatatlan méretű közszférában a brutális leépítés, amely meg az amúgy is nagy munkanélküliséget fogja megtolni. És mindehhez az anarcho-kapitalista-libertárius Javier Mileinek nemcsak a szavazók támogatását kell megtartania, hanem a jobboldali pártokét is, az ő saját pártja ugyanis törpe kisebbségben van a törvényhozásban.
7. VÁDLOTTAK KÖZÜL VÁLASZTHATNAK ELNÖKÖT AZ AMERIKAIAK
Az amerikai képviselőház megszavazta az alkotmányjogi felelősségre vonási eljárást (impeachmentet) Joe Bidennel szemben. Az amerikai elnök a vád szerint befolyásával segítette fia, Hunter Biden üzleteit, valamint a Biden-család és üzlettársaik 2014 és 2019 között több mint 24 millió dollárt kaptak külföldről. Az eljárás aligha vezet sikerre abban az értelemben, hogy nem kerültek elő meggyőző bizonyítékok az elnök érintettségére és a demokrata többségű szenátus egyébként se szavazna a demokrata elnök elmozdítására. Arra viszont alkalmas lehet, hogy amikor a legvalószínűbb republikánus kihívót, azaz Donald Trumpot a saját bíróságai ügyeivel támadják, a Biden elleni eljárással vágjon vissza.
8. NEM KIFORROTT MÉG AZ ÖNVEZETŐ RENDSZER
Több mint kétmillió autót hív vissza a Tesla, mert az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal szerint Elon Muskék vezetéstámogató rendszere – ami a kormányzást, a gyorsítást és a fékezést támogatja – nem működik megfelelően. A teslás Autopilot nevű rendszer az önvezetést hirdeti, de a hatóságok szerint még mindig szükség van a vezető éberségére. A Tesla is elismerte, hogy a rendszerük „lehet, nem elegendő” a vezetők hibáinak kivédésére. A kocsikat egyébként nem kell szervizbe vinni, egy szoftverfrissítéssel meg tudják oldani a javítást. Ez a visszahívás idén már a második, korábban is az önvezető rendszerrel voltak problémák. Azért jó hír is érte a texasi céget: december elején elkezdték leszállítani az első Cybertruckokat – igaz, az elektromos pickup közel felével drágult Elon Musk négy évvel korábbi terveihez képest, így az alapmodell ára több mint 21 millió forint.
9. ÚJJÁÉPÍTIK A ZSÁMBÉKI KÖZÉPKORI TEMPLOMROMOT
Bár a műemlékvédelmi szakemberek inkább romként őrizték volna meg, mégis újjáépül a klasszikus közép-európai gótika egyik legfontosabb, részben megmaradt műemléke, a zsámbéki romtemplom. Az Öregtemplom és a premontrei kolostor nyolcszáz éve épült, a háromhajós bazilika az 1763-as földrengésben rongálódott meg súlyosan, 1889-ben hozzákezdtek a restauráláshoz, de félbemaradt, mára pedig összeomlás fenyegeti az egyik leglátványosabb magyar műemléket. Az országos főépítész által bemutatott látványtervek szerint a templom szakrális jellege is helyreáll, s a tízmilliárdos felújítás után a premontrei szerzetesek is visszatérnek a kolostorba.
10. JÁSZOLT GYÁSZOLT MAKÓ
Ámokfutók garázdálkodhattak Makó belvárosában, miután az éj leple alatt valakik megrongálták a város karácsonyfáját, árusbódékat törtek össze, és szétverték a Jézus születését ábrázoló betlehemet. A városban óriási a felháborodás, miután a 2020-ban az ország legszebbjének választott betlehemben darabokra törték a kis Jézust, leszakították a háromkirályok fejét, s az állatfigurákat sem kímélték a jászolban.
