1. MÉG NAGYOBB LEHET A 2023-AS HIÁNY
2023 első három negyedévében a költségvetési hiány 2997 milliárd forintra nőtt, ami a GDP 5,4 százaléka, ez jóval magasabb, mint amit a kormány tervezett, derült ki a KSH friss jelentéséből. Az eredeti éves cél 3,9 százalék volt, amit a pénzügyi tárca októberben 5,2-re emelt, majd az év végén kiadott prognózisában pedig már 5,9-re. De a mostani adat fényében lehet, hogy már ezt sem sikerül tartani, hiszen ehhez nagyon jó decemberi hiányadatra lenne szükség. Azaz hatalmas karácsonyi költekezésre, hiszen a hiányt elsősorban az elmaradt áfabevételek okozzák.
2. JOBBAN FIZET A RENDVÉDELEM
Január elsejétől átlagosan csaknem 80 ezer forinttal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére, jelentette be a belügyi tárca államtitkára. A költségvetésnek 60 milliárdba kerülő béremelés több mint 56 ezer embert érint, rendőröket, tekeseket, börtönőröket, tűzoltókat, katasztrófavédelmi és idegenrendészeti dolgozókat. 2022-ben már volt egy bérrendezés, akkor átlagosan 116 ezerrel emelték meg a béreket. Például az a tiszthelyettes, akinek a bére 2022-ben az emelés előtt 267 ezer forint volt, a mostani emeléssel együtt már havi 463 ezret kap. Aki pedig tisztként 393 ezret keresett, most már 589 ezret vihet haza.
3. FEGYVERKÉNT DOBÁLÓZNAK A BUDAPEST-BÉRLETTEL
Folytatódik a jogi értelmezésekbe csomagolt üzengetős politikai háború a Budapest-bérlet megszűnése kapcsán. Egy kiszivárgott levelezés szerint a 2020 óta változatlan, évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette közlekedési tárca 8,6 milliárdot ajánlott a főváros és az agglomeráció idei tömegközlekedési együttműködésére, ám ezt a fővárosi közlekedési céget vezető Draskovics Tibor elutasította. Ezzel viszont szerződés híján a minisztérium szerint megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja. Az információkra reagálva a budapesti főpolgármester ismét leszögezte, a bérletet a kormány akarja megszüntetni, minden más állítás hazug propaganda, mert az érintett közlekedési cégek december 29-én már megállapodtak. Közben a szintén Lázárhoz tartozó építésügyben új árcsúcs született egy sztrádán: „előre nem látott geológiai körülmények miatt” tovább drágult az osztrák határig építendő M85-ös alig 4 kilométeres szakasza, amely így 44 milliárdra emelkedett.
4. INKÁBB KORMÁNYPÁRTI SZENVEDÉLY A MAGYAR FOCI
A magyar felnőtt társadalom többsége érdeklődik a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései iránt, s a csapat iránti szenvedélyt befolyásolják a politikai vonzalmak is. Egy felmérés szerint a válogatott mérkőzéseit követők közt többségben vannak a férfiak, a kisebb településen élők és az 50 év felettiek. A Rossi-féle válogatott sikerei összességében 5 millió felnőttnek szereztek örömet. Ugyanakkor megjelenik az adatokban a futball, mint politikai törésvonal is, mivel a válogatott nézőtáborának kétharmadát a jobboldali szavazók alkotják, bár az ellenzéki szimpatizánsok elsöprő többsége sem ellendrukker, azaz a kiemelkedő sporteredményeknek mindenki örül. A jellemző attitűdöket a politikai diskurzusok annyiban mindenképpen alakították, hogy a fociszenvedély átlag felettisége a jobboldaliakhoz köthető (51 százalékukat jellemzi), míg az átlag alatti érdeklődés inkább a másik oldalhoz: az ellenzéki összefogás pártjainak hívei közül 17 százalék követi rendszeresen Szoboszlaiék teljesítményét.
5. MÉG VESZÉLYESEBB A HELYZET A KÖZEL-KELETEN
A gázai háború kezdete óta először végeztek külföldön élő Hamász-vezetővel az izraeliek. Legalábbis mindenki teljesen biztos abban, hogy egy izraeli drón volt az, amely Bejrútban megölte a Hamász helyettes vezetőjét, két testőrét, valamint a szervezet két katonai parancsnokát és még egy további magas rangú személyt. Libanonban most attól rettegnek, hogy az ország is belesodródik a háborúba, főleg, ha a Hamásszal és Iránnal szövetséges libanoni Hezbollah meg akarja bosszulni a rakétatámadást. A közel-keleti helyzet kiszámíthatatlanságát növeli, hogy tegnap egy még sokkal több emberéletet követelő bombamerénylet is történt, mégpedig Teheránban, ahol egy temetőben több mint száz ember halt meg, akik egy négy évvel ezelőtt megölt iráni vezető halálának évfordulójára gyűltek össze. Kászim Szulejmanit annak idején az amerikaiak ölték meg, mert a tábornok volt a térségbeli iráni befolyásépítés legfontosabb alakja. Egyelőre nem tudni, a mostani merényletet ki követte el.
6. MEGBUKOTT A HARVARD ELNÖKE
Végül egy hónapig bírta a nyomást a leghíresebb amerikai egyetem, a Harvard elnöke, aki most lemondott tisztségéről. Claudine Gay két másik topegyetem elnökével együtt egy kongresszusi meghallgatáson nem tudott egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, hogy megsérti-e az az egyetem magatartási kódexét, aki a zsidók elleni népirtásra szólít fel. Bár ez illett az amerikai egyetemeken jelenleg uralkodó ultrabalos narratívába, sok pénzes támogatónál kiverte a biztosítékot. Gay előzőleg a Hamász terrortámadását is vonakodva ítélte el, ráadásul plágiumvádak is érték tudományos tevékenységét, amely amúgy is elég vékony volt, olyannyira, hogy a konzervatívok szerint csak azért nevezték ki, mert progresszívek voltak a nézetei, s legfőképpen mert nő és mert fekete. Márpedig fekete vezetője soha nem volt a Harvardnak, igaz, olyan vezetője sem, aki nála kevesebbet, mindössze fél évet töltött ezen a poszton.
7. AZ ELNÖKVÁLASZTÁS CSAK SZÁMTANI KÉRDÉS
Annyira nem volt tisztességes az elnökválasztás Afrika (és nemsokára a világ) egyik legnépesebb országában, Kongóban, hogy a vesztes jelöltek nem is akarják megtámadni az eredményt, mondván az alkotmánybíróságot úgyis a saját embereivel tömte tele az elnök. Ez azt jelenti, hogy a 60 éves Félix Tshisekedi újabb négy évig vezetheti a százmilliós, természeti kincsekben gazdag, amúgy koldusszegény országot. Az afrikai demokratikus fejlődésre jellemző, hogy az államfő eredetileg egy hatalom által üldözött ellenzéki családba született, de aztán négy évvel ezelőtt váratlanul alkut kötött a távozó elnökkel, aki úgy irányította a szavazatszámlálást, hogy független források szerint hiába végzett Tshisekedi messze lemaradva a harmadik helyen, mégis őt hozták ki elsőnek.
8. A BYD ÉV VÉGÉN LENYOMTA A TESLÁT
Megtörtént a megjósolt kínai hatalomátvétel az elektromos autók piacán: a negyedik negyedévben a BYD 526 ezer elektromos autó eladásával megelőzte a Teslát, amely 484 ezer akkumulátoros autót értékesített. Összességében 2023-at azért még az amerikaiak nyerték: a BYD 1,58 millió, míg a Tesla 1,81 millió elektromos autót adott el. Az első európai gyárát Szegeden felhúzó kínaiak hibridből is eladtak majdnem másfél milliót, így tavaly összesen 3 millió járművet értékesítettek, ami 62 százalékos növekedés az előző évhez képest.
9. BEZÁR AZ ELSŐ KÉTCSILLAGOS MAGYAR ÉTTEREM
Búcsúzik Kelet-Közép-Európa első két Michelin-csillagos étterme, a budapesti Onyx. A Vörösmarty téri Gerbeaud cukrászda melletti Onyx 13 évig működött a magyar csúcsgasztronómia úttörőjeként, a koronavírus miatti lezárások azonban kényszerpályára lökték a tulajdonosokat, akik eladósodtak, s most befejezik az utódvédharcot, bár más formában valamilyen új kezdetet is ígérnek rövidesen.
10. 2024: KERECSENSÓLYOM 2RULE
Nagy ősmagyar sikert hozott az év madara választás, legalábbis, ha tényleg a kerecsensólymot nevezték annak idején turulnak. Valószínűleg a legfeltörekvőbb magyar sportmárka is egyetérthet a címet odaítélő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület értékelésével, amely szerint a kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk, hiszen az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel. A nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű madár az 1980-as években majdnem eltűnt Magyarországról, akkor a kerecsensólyompárok száma alig tíz volt, ma a természetvédőknek köszönhetően 150 pár élhet itt.
