1. AMERIKAI FEGYVERREL TÁMADT VOLNA A NYUGATRA AZ ISZLÁM ÁLLAM
Az Iszlám Állam vállalta magára a szerdai teheráni merényletet, amelyben két öngyilkos merénylő száz embert ölt meg. Bár Irán is fundamentalista muszlim állam, a perzsák az iszlám síita ágához tartoznak, akiket a többségi szunnita ághoz tartozó ISIS terroristái eretnekeknek tartanak. Közben újabb részletek derültek ki arról a nagyszabású merénylettervről, amelyet az ünnepi időszakban a kölni dómnál akart elkövetni az ISIS, ám amelyet megakadályoztak az európai országok hatóságai. A letartóztatottak vallomásaiból sajtóinformációk szerint az derült ki, hogy Ukrajnából (is) akartak fegyvert vásárolni a támadáshoz, mégpedig vállról indítható amerikai légvédelmi rakétákat, amelyet egy ott harcoló katona kínált nekik, igazolva a félelem indokoltságát, hogy a Kijevnek küldött rengeteg nyugati fegyverből a feketepiacra is juthat.
2. PUTYIN ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT AD A HADSEREGBE BELÉPŐ KÜLFÖLDIEKNEK
Az orosz elnök aláírta azt a rendeletet, ami alapján orosz állampolgárságot kaphatnak azok a külföldiek, akik az ukrajnai háború alatt szerződést kötnek az orosz hadsereggel. Az egészségügyi okokból nyugdíjba vonult, valamint a szerződésüket már teljesített külföldiek is megkaphatják az állampolgárságot, és a családtagjaik is igényelhetnek orosz útlevelet. Vlagyimir Putyin december közepén azt nyilatkozta, hogy naponta körülbelül 1500-an írtak alá a hadseregnek. A Kreml tájékoztatása szerint 2023-ban félmillió ember jelentkezett szerződéses katonának az orosz hadseregbe. Az orosz fegyveres erők jelentése szerint már 640 ezren szolgálnak szerződésesként.
3. SZERBIA VISSZAÁLLÍTANÁ A SORKATONASÁGOT
A kötelező sorkatonaság visszaállítását kezdeményezte a köztársasági elnöknél a szerb hadsereg vezérkara. A kötelező szolgálatot 2025-ben vagy 2026-ban vezetnék be, és négy hónapig tartana. A szerb védelmi miniszter egy interjúban azzal indokolta a 2010-ben felfüggesztett kötelező sorkatonaság visszaállítását, hogy a tartalékos állomány hiányos és elöregedett, fiatalításra van szükség. Milos Vucevic hangsúlyozta, hogy nem készülnek háborúra, de a békét és stabilitást erős hadsereggel kell biztosítania. Aleksandar Vucic szerb elnök – miután pártja megnyerte az előrehozott választást – bejelentette, hogy negyedszer már nem ad miniszterelnöki megbízást Ana Brnabicnak, aki 2017 óta a kormányzási képességek helyett az elnök melletti harcias kiállásával hívta fel magára figyelmet, és leginkább azzal, hogy nem titkoltan meleg. A kormányfői posztra éppen a védelmi miniszter Vucevicet, a választáson győztes Szerb Haladó Párt elnökét tartják esélyesnek.
4. NAGY VESZTESÉGBŐL NAGY NYERESÉG
A gazdagabbak egyre gazdagabbak lesznek – szól a közhely, ami 2023-ban is igaz volt, legalábbis ama lista szerint, amely azok nevét tartalmazza, akik tavaly a legnagyobb vagyonnövekedést érték el. A listát a világ leggazdagabb embere, Elon Musk vezeti, akinek 98 milliárd euróval nőtt a vagyona, ami annyiban nem magától értetődő, hogy 2022-ben viszont mindenki másnál többet vesztett. A Twitterből lett X továbbra is nagy buktának látszik, a Tesla viszont száguld. A második a listán plusz 68 milliárddal a szintén jól ismert Mark Zuckerberg, a harmadik pedig az Amazon-alapító Jeff Bezos 59 milliárdos többlettel.
5. A MUNKANÉLKÜLIEK HARMADA TÖBB MINT EGY ÉVE ÁLLÁSTALAN
A foglalkoztatottak száma 4,755 millió főre nőtt a tavaly szeptember–novemberi időszakban a KSH legfrissebb adatai szerint. Egy év alatt a hazai munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezerrel, a külföldön dolgozóké 13 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottak száma 6 ezerrel csökkent. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel 212 ezerre nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. Átlagosan 9 hónapot vett igénybe a munkakeresés, azonban a munkanélküliek harmada így is legalább egy éve keresett állást. Európában sem kedvezőbbek a munkaerőpiaci kilátások: egy nemzetközi pénzintézet elemzése szerint folytatódhat a munkaerő-felvétel befagyasztása, mert a gyenge GDP-növekedés mellett geopolitikai bizonytalanságok, háborúk és a magas kamatok is visszafogják a cégek gazdasági aktivitását.
6. HAT TELEPÜLÉST A SÁRBAN HAGYOTT A MÁV
Két éve indított kétmilliárd forintos vasútállomás-felújítási programot a MÁV a kulturált és modern utazókörnyezet megteremtése érdekében, ám a válság miatti beruházási stop hat települést kiszolgáltatott helyzetbe hozott. A Magyar Falu Program keretében indult felújítások első lépéseként lebontották a régi vasúti épületeket, ám a leállás miatt Tiszaalpár, Szerep, Nyírbogát, Sérrétudvari, Basahalom és Püspökhatvan állomások nélkül maradt, az utasok ezeken a településeken hónapok óta a sárban, ledózerolt terepen várják a vonatokat. Az érintett falvak polgármesterei arra panaszkodnak, hogy a MÁV nem foglalkozik a kialakult helyzettel, miközben az új megállókba szánt előregyártott épületek, biciklitárolók elemei már a vasúttársaság raktáraiban vannak. A MÁV úgy reagált, hogy a program nem állt le, várhatóan 2024-ben ezeken a helyeken is befejeződhet a beruházás.
7. ITT A BANKKÁRTYA VÁLASZTHATÓ NÉVVEL
Gondolkodóba ejtheti az LMBTQ-propagandát és -jelenségeket az élet minden területén visszaszorítani igyekvő magyar kormányt az Erste Bank új szolgáltatása. Az osztrák pénzintézet, amely a magyar lakossági piac egyik legnagyobb szereplője, januártól olyan bankkártyákat is kibocsát, amelyeken szabadon megválasztható a felhasználó ügyfél neve. Az egyetlen kritérium ezzel kapcsolatban csak az, hogy a keresztnév szerepeljen az anyakönyvezhető nevek listáján. A Háttér Társaság nevű LMBTQ civil szervezet máris üdvözölte a bank döntését, amely szerintük némileg enyhíti a transznemű polgárok hazai diszkriminációját a nem- és névváltoztatás teljes jogi eltörlése után.
8. EGYRE NÖVEKVŐ LAKHATÁSI KÖLTSÉGEK
Egy év alatt főleg az infláció miatt 19 százalékkal nőttek a fővárosban a lakásbérleti díjak egy friss piaci elemzés szerint. Az emelkedés enyhébb volt, mint korábban, 2021-2022-ben még 27 százalékos volt a drágulás. Tavaly a bérbeadók átlagosan 239 ezer forintért hirdették kiadó ingatlanjaikat, a szűkülő kínálat miatt a bérlők decemberben már hajlandók voltak átlagosan 223 ezret is fizetni egy lakásért. 2024-ben az egy számjegyűre csökkent inflációnak köszönhetően enyhébb, 10 százalék körüli növekedés várható. Érdemi reálkereset-növekedés esetén viszont megközelítheti a 19 százalékot is bérleti díjak emelkedése. A társasházak lakástulajdonosainak a költségei is nőnek, egy szakportál szerint idén legalább 20 százalékkal fog emelkedni a közös költség, aminek az az oka, hogy a banki szolgáltatásokért és a takarításért már két éve 50 százalékkal többet kellett fizetni, a biztosítás is drágult, és januártól a karbantartó cégek is árat emeltek.
9. SZOBOSZLAI MÁR A 13. LEGÉRTÉKESEBB FOCISTA
Miközben első évében máris klubja, a Liverpool legértékesebb labdarúgója, egyúttal a világ tizenharmadik legdrágább focistája lett Szoboszlai Dominik. A magyar válogatott 23 éves csapatkapitánya a svájci CIES sporttudományi központ hagyományos, nagy presztízsű listáján tört be a legjobbak közé, amelyen a játékosok teljesítménye mellett az életkort és szerződésük hátralévő idejét is kalkulálják az értékmegállapításkor. Adataik szerint a 100 millió eurós focisták száma 20-ról 39-re emelkedett a 2023-as játékospiaci költések hatására. Szoboszlai értéke a listán 138,6 millió euró, a rangsort a Real Madrid ásza, Jude Bellingham vezeti 267,5 millióval, őt Erling Haaland (Manchester City) és a szintén realos Vinícius Junior követi 250-250 millióval. Az első tizenötben többségben vannak a Premier League-ben játszók és a Real focistái, oda rajtuk kívül egyetlen Bayern-, illetve Barcelona-focista tudott bekerülni.
10. ÚJ ÉV, ÚJ MELEGREKORD
Még szinte el sem kezdődött az év, máris megdőlt az országos melegrekord. Csütörtökön a Tolna megyei Bátán 16,4 fokot mértek, ami 0,7 fokkal több az előző, amúgy mindössze egy éves csúcsnál. Vasárnaptól aztán egy ideig ilyesmire nem lesz esély: jön az igazi tél.
