1. MEGJÖTT A BRÜSSZELI GARANCIA
Megérkezett az írásos garancia az Európai Bizottságtól a tanárok és az óvópedagógusok béremeléséhez szükséges uniós pénzről. Nemzeti forrásból a szakképzésben oktatók bérét is emelik, így január 1-től 140 ezer pedagógus fizetése nő 32,2 százalékkal, jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely ígérete szerint jövőre is jelentős (21 százalékos) béremelés lesz az ágazatban, két ütemben a diplomás átlagbér 80 százalékára emelik a fizetéseket. A béremelésből részesülni fognak az ország leghátrányosabb szegletében, Beregdarócon, Gemzsén, Gulácson és Tiszaszentmártonban a korábban Iványi Gábor egyháza által működtettek iskolák tanárai is. A magukat politikai üldözöttnek tekintő Iványiék ugyanis arra kényszerültek, hogy december 31-én visszaadják a térségben korábban átvállalt feladatok ellátását, mert 2020-ban megvonták tőlük a kiegészítő állami támogatásokat.
2. NEM IS PESSZIMISTA A MAGYAR NÉP
Alaposan megugrott a magyarok derűlátása egyetlen hónap alatt: a GKI fogyasztói bizalmi indexe januárban közel kétéves csúcsra, mínusz 19 pontra emelkedett a decemberi mínusz 30,7 pont után. Amióta a kutatóintézet méri ezt, vagyis közel három évtizede, még sosem láttak ekkora ugrást egyetlen hónap alatt. A legfőbb ok a GKI szerint, hogy a lakosság erősen javulónak értékelte a pénzügyi helyzetét, valamint jóval kedvezőbbnek látta Magyarország gazdasági helyzetét az előttünk álló 12 hónapban. Javult a munkanélküliek várható számának alakulása is, de az inflációs várakozás is emelkedett.
3. A MUNKÁSOSZTÁLY A PARADICSOMBAN
2020 óta több mint duplájára nőttek a mesterek, különösen a klímaszerelők, a kőművesek, a szobafestők, az ácsok és a lakatosok havi nettó jövedelmei. A fentiek nettó egymillió forint felett keresnek, csak kicsivel maradnak el tőlük a villanyszerelők és burkolók, de a többi szakmát űzők is közel járnak a millióhoz. A mesterek fizetése átlagosan 83 százalékkal nőtt, ez 36 százalékos reálkereset-növekedést jelent. A vállalkozó és az alkalmazott szakmunkások jövedelme között 2020-ban még csak 1,4-szeres volt a különbség, ma már 2,4-szeres. Az alkalmazott szakmunkások bére mindössze 9 százalékkal nőtt, így reálkeresetük jócskán lecsökkent. Közülük a szobafestők, kőművesek, gipszkartonosok bére nőtt (38 százalékkal) legjobban, a klímások és a kőművesek több mint 500 ezret, a szobafestők, burkolók és ácsok 450 és 500 ezret visznek haza havonta.
4. A PUHA KÉZ POLITIKÁJA
Tavaly egészen pontosan 2021 embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből – ismerte be a büntetésvégrehajtás. A kormány még áprilisban teremtette meg annak lehetőségét, hogy kisétáljanak a rácsok mögül azok a külföldi embercsempészek, akik megígérik, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarországot. Bár ez totálisan szembe megy az illegális migráció ellen meghirdetett kormányzati harccal, de egyszerűen túl sok volt belőlük, és túl sokba került a fogvatartásuk.
5. DEBRECEN AZ INGATLANPIAC SZTÁRJA
Országszerte mérsékelt, csupán 1,8 százalékos, de a beruházásokat vonzó régiókban mintegy 5 százalékos volt az ingatlan áremelkedés 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az éves 17 százalék körüli inflációt tekintve az 1,8 százalékos drágulás reálértéken komoly árcsökkenést jelent. Az észak-alföldi régióban – főleg a Debrecen-környéki beruházások miatt – az 5 százalékot is meghaladta az árnövekedés. A legfelkapottabb fővárosi és Pest megyei lakáspiacon viszont csupán 0,4, illetve 0,8 százalékkal emelkedtek az árak.
6. TIBORCZ SZERB, MÉSZÁROS HORVÁT BEVÁSÁRLÁST TARTOTT
A kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó, 360 milliárd forintnyi vagyont kezelő Diófa Alap alaposan bevásárolt irodákból Belgrád öt üzleti parkjában. Az adásvétel tizenegy prémium kategóriás irodaházi épületet érint, összesen 122 ezer négyzetméternyi területtel. Az ügyletet bonyolító szerb közvetítő szerint eddig ez volt a legnagyobb ilyen típusú tranzakció az egész délkelet-európai régióban, amelynél egyébként az eladó is kormányközeli magyar üzletember volt, a milliárdos Jellinek Dániel cége. Közben a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc az Isztrián terjeszkedve a horvátországi Abbáziában vett 108 szobás négycsillagos szállodát osztrák tulajdonostól.
7. ÉSZAK-KOREA SZÁMÍTHAT RÁNK
Huszonöt EU-tagállammal ellentétben Magyarország és Szlovákia nem írta alá az amerikai külügyminisztérium azon állásfoglalását, amely elítéli, hogy Észak-Korea ukrajnai bevetésre ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak. A kimaradó két ország kormányfője, Orbán Viktor és Robert Fico egyébként a jövő héten találkozik Budapesten, míg Szijjártó Péter külügyminiszter január végén ukrán kollégájával Ungváron készíti elő az Orbán-Zelenszkij találkozót, amely talán valamelyest enyhülést hozhat a két ország kapcsolatában. Eközben sajtóinformációk szerint Meloni olasz miniszterelnök arról győzködi Orbánt, legyen barátságosabb Kijevvel, például ne vétózza tovább az Ukrajnának szánt uniós támogatást, cserébe megnyílna az út a Fidesz előtt az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjába, ahol a most leváltott lengyel kormánypárt is tag.
8. IZRAEL A VÁDLOTTAK PADJÁN
Hágában a nemzetközi törvényszék előtt megkezdődött a per, amelyet Dél-Afrika indított Izrael ellen a palesztinok elleni népirtással vádolva a zsidó államot. A Gázai-övezetre mért izraeli csapásoknak már több mint 23 ezer halálos áldozatuk van. Közben a térségben egyik fővárosból a másikba repül az amerikai külügyminiszter, hogy megakadályozza a háború kiterjedését más országokra is. Az eszkaláció veszélyét növelte, hogy Izrael a héten megölte a libanoni Hezbollah egyik parancsnokát. A palesztin Hamásszal szövetséges Hezbollah és Izrael között folyamatosak a kisebb összecsapások a határon, de egyelőre mindkét fél visszariadt a valódi háborútól. Ugyancsak folyamatosak a szintén Irán befolyása alatt álló jemeni fegyveresek támadásai a Vörös-tengeren közlekedő nyugati hajók ellen. Ez a hét az eddigi leghevesebb akciókat hozta, bár egyelőre az ott járőröző amerikai és brit haditengerészet meg tudta védeni a teherhajókat. Washington és London mindenesetre megfenyegette a jemenieket, hogy ha nem hagyják abba, légicsapásokat fognak indítani ellenük.
9. FOGY A MEZŐNY, DE AZ IDŐ IS
Gyakorlatilag kettőre szűkült Donald Trump republikánus kihívóinak száma, miután kiszállt a versenyből Chris Christie volt kormányzó, amúgy Trump leghangosabb kritikusa. A többi futottak még jelöltet pedig már meg sem hívták a tévévitára, amely az utolsó volt a hétfőn Iowában tartandó első előválasztás előtt. Így aztán Nikki Haley és Ron DeSantis birkózott egymással a kamerák előtt, hiszen Trump szokás szerint nem jelent meg, amire magabiztos vezetése tudatában nincs is nagyon szüksége. A volt elnök így is képes uralni a közbeszédet, még Európában is, ahol most az váltott ki kisebb sokkot, hogy egy fültanú beszámolt arról, hogyan jelentette ki 2020-ban Trump brüsszeli vezetőknek, hogy a NATO halott, és ha támadás éri Európát, Amerika nem fog segíteni, sőt Washington ki is fog lépni a katonai szervezetből. Eközben az éppen a NATO-ba igyekvő Svédországban pedig az okozott pánikot, hogy az ország védelmi minisztere és a hadsereg főparancsnoka is egybehangzóan kijelentette, a lakosságnak fel kell készülnie egy háborúra.
10. A SZÁMÍTÓGÉP KÜLDTE ŐKET A BÖRTÖNBE
Nagy-Britanniában külön törvénnyel rendezik az 1999 és 2015 között ártatlanul elítélt és tönkretett postafőnökök sorsát. Nem kevés emberről van szó, ugyanis ezekben az években 736 postahivatali vezetőt ítéltek el sikkasztás vagy lopás vádjával, miközben szoftverhiba okozta a hatalmas mínuszokat a hivatalok költségvetésében. A brit rendszerben magánszemélyek bérlik és üzemeltetik a postákat, de az elszámoló szoftvert a brit posta adta a rendszerhez, a hibát sokan jelezték, mégis vizsgálat helyett a feljelentések tömege börtönbüntetésekhez, anyagi csődökhöz, öngyilkosságokhoz vezetett. A parlament most a lassú bírósági felülvizsgálatokat megkerülve hozott kártalanítási döntést.
