1. NEGYEDÉVEL DRÁGULTAK TAVALY AZ ÉLELMISZEREK
Az elemzői várakozásoknál is nagyobbat csökkent az infláció decemberben: a KSH adatai szerint 5,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban – novemberhez képest pedig már 0,3 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok –, így 2023-ban átlagosan 17,6 százalék volt az infláció. Tavaly leginkább az élelmiszerek drágultak, 25,9 százalékkal, a háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagoké pedig 18,6 százalékkal emelkedtek 2022-höz képest. A statisztikai hivatal szintén pénteken tette közzé a novemberi részletes ipari adatokat: a szektor még az egész évre jellemző stagnálásnál is gyengébben teljesített, miután októberhez képest is 2,3 százalékkal volt kisebb a termelés volumene – az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva pedig 5,8 százalékos a visszaesés. Az ipari termelés 95 százalékát kitevő feldolgozóipar 5, a csekély súlyú bányászat 36, míg az energiaipar termelése 10,7 százalékkal csökkent.
2. AKKORÁT SPÓROLT A LAKOSSÁG, HOGY MÁR EXPORTRA IS JUT AZ OROSZ GÁZBÓL
A rezsivédett mennyiségen túli gázfogyasztás hétszeres piaci ára és a reáljövedelem csökkenése, valamint az enyhe időjárás évtizedes mélypontra (3 milliárd köbméterre) lökte a lakosság gázfogyasztását. 2022-ben, amikor leszűkítették a rezsitámogatást, a gáz világpiaci ára még 300 euró volt megawattóránként, most pedig mindössze 38. Ennek ellenére a kormány ugyanolyan drágán adja a gázt, mint két éve. Arra hivatkoznak, hogy tíz fogyasztóból kilenc a rezsivédett sáv alatt fogyaszt. Csakhogy a vállalkozások piaci árat fizetnek, az ő fogyasztásuk egyébként tavaly 5,5 milliárd köbméterre nőtt, így lett 8,5 milliárd köbméteres éves összfogyasztás, ami az elmúlt hét év legalacsonyabb értéke. Mivel továbbra is évi 10 milliárd köbméter orosz gáz érkezik az országba, az MVM tavaly exportálni is tudott 2 milliárd köbmétert – a gáztárolók ennek ellenére tele vannak.
3. TANÁR IS LEHET A TANÍTÓ, ÓVÓNŐK DIPLOMA NÉLKÜL
Egy idén januártól hatályos kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az alsó tagozatos iskolai tanítókat beoszthassák felsőben is, egészen a nyolcadik osztály végéig. Ez a lehetőség korlátozott formában eddig is megvolt, viszont csak a „tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító volt beosztható. A pedagógus életpályatörvény új végrehajtási rendelete azt is lehetővé teszi innentől, hogy óvodapedagógus már nemcsak felsőfokú szakirányú diplomával lehet valaki, hanem középfokú óvodai nevelői szakképzettséggel is. A pedagógus szakszervezetek szerint egyértelműen a tanárhiány az oka a szabályok változásának, amely a szakmai minőség romlásához vezet.
4. EGYRE KEVESEBB DERÜLHET KI A VAGYONNYILATKOZATOKBÓL
A családtagok neveit anonimizálják a képviselői vagyonnyilatkozatokban, mert egy új rendelkezés szerint csak a parlamenti képviselőknek a nyilatkozatai nyilvánosak, csak ezek másolatát kell közzétenni az Országgyűlés honlapján. Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem derül ki, elvált-e esetleg egy adott politikus, az adatok kitakarása ugyanis férjet, feleséget, élettársat, gyermekeket egyaránt érint. Ráadásul ezeket a családtagokra vonatkozó adatokat 2012-ig visszamenően kisatírozzák, letakarják a nyilvános politikusi vagyonnyilatkozatokban. Azért akkortól, mert a hatályos törvény abban az évben született, s azóta annak egyik bekezdését módosították többször, egyre kevesebb átláthatóságot biztosítva a közvéleménynek.
5. HÁROM MILLIÁRDNYI PCR-TESZT KERÜLT A KUKÁBA
Az Országos Vérellátó Szolgálat még 2022 májusában 3 milliárd forint értékben selejtezett le csaknem 190 ezer PCR-tesztet, derült ki a korrupciókutató K-Monitor által a belügyi tárcától kiperelt adatokból. Az ismert fideszes publicista neje, Bayerné Matusovits Andrea által vezetett vérellátó szolgálat úgy vásárolhatott 2021-ben több mint 18 milliárdért PCR-teszteteket régi ismerősei cégétől, hogy felmentést kapott a közbeszerzés alól. A Covid-járvány idején prosperáló társaság 2021-ben busás nyereséggel zárt, a 11 milliárdos profitból 9 milliárdnyi osztalékot fizettek.
6. INGYEN UTAZÁS A HATÁRON TÚLIAKNAK
Idegborzoló a DK-szavazóknak, meg a vasút költségvetési egyensúlyáért felelősöknek, viszont örömhír a határon túli magyaroknak: márciustól a magyar igazolvánnyal, illetve hozzátartozói igazolvánnyal korlátlanul utazhatnak ingyen a MÁV vonalain. A kettős állampolgároknak járó zöld dokumentummal eddig évi négyszer lehetett 90 százalékos kedvezménnyel vonatozni az anyaországban, ám az új tarifareformmal korlátlanná válik a díjmentesség számukra, de a helyjegyes vonatokra nekik is meg kell váltaniuk a kiegészítő tarifát. A MÁV közlése szerint az ingyenesség a teljes helyközi közösségi közlekedésre vonatkozik, vagyis a buszjáratokra is a vasúton kívül.
7. LELEPLEZETT INDIAIAK A TRIANON MÚZEUM PARKJÁBAN
Nyolc hónapja 38 indiai vendégmunkás lakik a várpalotai Trianon Múzeum Nagy-Magyarország Parkjában, derítette ki a dolgozókat szállító buszt céljáig követve Toroczkai László, a Mi Hazánk párt elnöke. A képviselő által készített videóban elhangzik, hogy az indiaiakat egy amerikai multicég alkalmazza. A momentumos Donáth Anna Facebook oldalán reagált Toroczkai akciójára, szerinte „sötét időket idéz”, ahogy a képviselő vendégmunkásokat szállító buszt üldöz, és tisztességesen dolgozó emberek ellen „uszít”. A park tulajdonosa a Trianon Múzeum Alapítvány, amelynek első kuratóriumi elnöke Bayer Zsolt volt, a publicista most is kuratóriumi tag. A park megvásárlását 350 millióval támogatta az állam, és eddig is állta fenntartásának költségeit.
8. IRÁNY KOLOZSVÁR (VAGY ZÜRICH)
Kolozsvár az első, Miskolc az utolsó tízben végzett az európai városok élhetőségi rangsorában. Az EU kutatói 83 városban mérték fel, mennyire elégedettek lakóik a településsel, ahol élnek. Az borítékolható volt, hogy az élen svájci és skandináv városok végeznek, de az nem, hogy a top tízbe (Kolozsvár mellett) bejut a kelet-német Lipcse és Rostock, valamint a lengyel Gdansk is. Magyarországról a középmezőny hátsó felében végző Budapesten kívül csak Miskolc került be a mintába, amivel nem járt jól a borsodi város. Így ugyanis csak pár települést, javarészt olasz és balkáni városokat (Rómát, Nápolyt, Palermót, valamint Szkopjét, Belgrádot, Tiranát, Isztambult és Athént) tudott megelőzni.
9. ÁTTERJEDT JEMENRE A GÁZAI HÁBORÚ
Az amerikaiak és a britek beváltották a fenyegetéseiket, és légicsapásokat intéztek azok ellen a jemeni fegyveresek ellen, akik a Vörös-tengeren lévő nyugati teherhajókat zaklatják hetek óta. Az Irán által támogatott, és az irániakhoz hasonlóan szintén síita vallású húszi fegyveresek közölték, hogy megbosszulják a csapásokat, és tovább folytatják a támadásaikat a hajóforgalom ellen, amelyekkel az Izraellel háborút vívó palesztin Hamásznak akarnak segíteni. A húszik az egy évtizede tartó jemeni polgárháború legkeményebb szereplőivé váltak, ellenőrzésük alatt tartják az ország észak-nyugati részét, benne a főváros Szanaát is, és nem tudta legyőzni őket a szaúdi vezetéssel több arab országból összeállt jól felszerelt intervenciós erő sem.
10. EGY NAGY BOLDOG CSALÁD
Lassan egy lefóliázott könyv cselekményére emlékeztetnek a legújabb francia kormányalakítás részletei. Megvan ugyanis az új külügyminiszter, aki nem más, mint az ország első vállaltan meleg kormányfőjének a partnere. Illetve csak volt partnere, mert azt is nyilvánosságra hozták, hogy a 38 éves Stéphane Séjourné és a 34 évesen minden idők legfiatalabb miniszterelnökének számító Gabriel Attal már nincsenek együtt. És az új kabinetben még nem is az új külügyér személye volt a legnagyobb hír, hanem egy régi nagy visszatérőé. Az új kulturális miniszter ugyanis az észak-afrikai származású Rachida Dati lett, aki még Nicolas Sarkozy elnöksége alatt vált az egyik leginkább csodált és gyűlölt rendpárti politikussá. Mindez azt mutatja, hogy a népszerűtlen Emmanuel Macron elnök komolyan gondolja, hogy megpróbál új lendületet adni pártjának az európai parlamenti választások előtt, s ebben elsősorban nem a hagyományos baloldali szavazókra számít.
