1. A MAGYAR LESZ AZ UTOLSÓ CSATLAKOZTATÓ
Váratlanul felgyorsult a svéd NATO-csatlakozás eddig csigalassúsággal araszoló ügye. Először egy amerikai hírügynökség írta meg, hogy a török parlament akár már a héten megszavazhatja a másfél éve jegelt csatlakozást. Aztán kiderült, hogy ez már akár ma is bekövetkezhet, és ebben az esetben már csak a török elnök aláírására van szükség. Ami hirtelen lépéskényszerbe hozta a csatlakozást blokkoló másik országot is – minket. Főleg, hogy kormányzati vezetők többször céloztak arra, nem Magyarország lesz az utolsó jóváhagyó. Az MSZP erre gyorsan kezdeményezte is egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását, ám a kormánypártok részéről erre nem érkezett reakció. Viszont Orbán Viktor miniszterelnök hirtelen bejelentette, hogy budapesti látogatásra hívta meg a svéd kormányfőt.
2. IZRAELI KATONÁK FEKETE NAPJA
Az izraeli hadsereg a legnagyobb veszteséget szenvedte el a gázai háború kezdete óta, amikor is egyetlen nap alatt 24 katonája esett el. A többségükkel egy hatalmas detonációban feltehetően az általuk telepített aknák végeztek, amelyek eddig tisztázatlan körülmények között robbantak fel. A három és fél hónapja indult támadásban eddig 217 izraeli katona vesztette életét, a palesztin áldozatok száma 26 ezer felé közelít. Közben újra lecsaptak az amerikai és a brit rakéták a jemeni fegyveresek bázisaira, ahonnan azok a Vörös-tengeri hajóforgalmat akadályozzák, hogy ezzel segítsenek a palesztinoknak. Azt ugyanakkor sem Washingtonban, sem Londonban nem gondolják, hogy ezzel az akcióik abbahagyására tudják kényszeríteni az Irán által támogatott és fegyverzett húszikat.
3. TÖBB MINT 2200 MILLIÁRDDAL TÖBB ADÓT SZEDETT BE AZ ÁLLAM
A költségvetés tavaly 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt a Pénzügyminisztérium részletes adatai szerint. A kormány több mint 2200 milliárd forinttal több adót szedett be a lakosságtól és a cégektől, mint egy évvel korábban, azonban a büdzsé hiányának kordában tartására ez sem volt elegendő. A tárca közlése szerint 2023 egészére rányomta a bélyegét a háború, a szankciós energiaválság. A büdzsé szinte minden során magasabb bevétel és kiadás látható, például csak a „rezsivédelem” költségei közel kétszeresére, 1370 milliárd fölé emelkedtek. A hiánnyal együtt az adósság is nőtt, több mint 5300 milliárddal, ráadásul a devizaadósság aránya is emelkedett – 25-ről 26,9 százalékra. Eközben ma a forint árfolyama háromhavi mélypontra esett, egészen 386-ig kúszva az euróval szemben.
4. 600 EZER FELETT A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET
Novemberben átlagosan bruttó 621 ezer forintot kerestek a teljes munkaidőben dolgozók a KSH adatai szerint. A nettó átlagkereset 428 ezer volt, 14 százalékkal több mint egy évvel korábban. A reálkereset viszont csak 5,7 százalékkal nőtt. A valóságot jobban tükröző bruttó mediánkereset 16 százalékkal 489 ezerre, a nettó mediánkereset 15,3 százalékkal 339 ezerre nőtt. Viszont szép csendben már tavaly márciusban gondoskodtak a miniszteri és államtitkári fizetések reálértékének megőrzéséről: 17,5 százalékkal – a várható éves infláció mértékével – emelték a fizetésüket. Így például a belügyminiszter havi keresete 460 ezerrel bruttó 3 millió fölé, míg az államtitkároké csaknem 350 ezerrel 2,3 millióra emelkedett.
5. HÚSZMILLIÁRD AZ OSZAKAI VILÁGKIÁLLÍTÁS PAVILONJÁRA
Nettó 19,9 milliárd forintért, a becsült ár duplájáért építheti meg a 2025-ös oszakai világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli Bayer Construct. A kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is üzletelő erdélyi Balázs Attila cége nyerte el azt a közbeszerzést, amelyre csupán három cégtől kértek ajánlatot a „válsághelyzetre” hivatkozva. Balázs Attila cégének ajánlata a Market 21 milliárdos és a Confector 23 milliárdos ajánlatánál lett kedvezőbb. A szintenként több mint kétezer négyzetméternyi pavilon ötemeletes lesz. A Bayer Construct éves forgalma az állami megbízásoknak köszönhetően az elmúlt öt évben 22 milliárdról 64 milliárdra, a nyeresége pedig 2,5 milliárdról 10,5 milliárdra nőtt.
6. KUBATOV-LÁZÁR CSÖRTE A FRADI-SZPONZORÁCIÓRÓL
Szimpla klubelnöki kifakadásnak indult egy távozó szponzor miatt, ám kiderült: végül is a NER két nagyágyúja különbözött össze keményen. Miután a Mahart-Passnave felbontotta a Fradi női kézilabdázóival a szponzorációs szerződést a csapat gyengébb teljesítményére hivatkozva, Kubatov Gábor FTC-elnök „vérlázító és végtelenül primitív” döntésnek, s a nemzeti érzések semmibevételének nevezte azt. Csakhogy közben kiderült, a Fidesz-alelnök haragjának valódi címzettje Lázár János, ugyanis a támogatást a miniszter utasítására mondták fel. Lázár ugyanis a közösségi közlekedés forráshiányára hivatkozva takarékoskodást rendelt el a tárca vállalatainál, hogy az ilyen külső kifizetéseket inkább a cégek tevékenységének javítására fordítsák. A Mahart 2018 és 2023 között nettó 18 millióval támogatta a Fradit.
7. CSŐDELJÁRÁS GYORSHAJTÁSSAL: A CSÍKI SÖR NEHÉZ NAPJAI
Nincs könnyű helyzetben az extravagáns romániai magyar nagyvállalkozó, Lénárd András, miután holland társtulajdonosa csődeljárást kezdeményezett a Csíki Sört gyártó vállalatuk ellen. A csíkszentsimoni sörfőzde gondjai a fizetésképtelenségből adódnak, a cég négy éve veszteséges, adósságuk háromszorosa éves forgalmuknak, csökken az alkalmazottak száma is. Az 50 százalékos holland társtulajdonos Lénárd más üzleti vállalkozásai, így a magyar állami támogatással indult chipsüzem ellen is eljárást indított. A korábban a Heinekennel is harcoló székely üzletember csak annyit üzent: nem mennek csődbe. Lénárd egyébként a román rendőrökkel is küzd éppen, miután bukaresti rendszámú Bentley-jével Aradnál gyorshajtáson kapták, de ő a 250 ezer forintnak megfelelő bírság befizetése helyett Szijjártó Pétertől kapott diplomata útlevelére hivatkozik, pedig mentesség román állampolgárként nem illeti meg.
8. HATÁRMENTI HORVÁT KISVÁROS 50 FORINTÉRT KÍNÁL HÁZAKAT
A magyar határ közelében fekvő horvátországi Légrád önkormányzata újraindítja 2018-as programját a kétezres kisváros fogyatkozásának megfordítása érdekében. Akkor egy kunáért kínáltak házakat, most 13 eurócentért, mert az euró tavalyi bevezetésekor 1 kuna 0,13 euróba került. A Dráva-parti kisváros most kissé szigorúbb feltételeket szabott, mint korábban az ingatlanokra pályázóknak: csak 45 évnél fiatalabb házasokat vagy élettársi kapcsolatban állókat várnak, akik büntetlen előéletűek és nincs másik ingatlanjuk. Az elnéptelenedő települések másutt is hasonló módon csábítják letelepedésre a fiatalokat: több olasz és spanyol kisvárosban is egy euróért kínálnak ingatlanokat felújítási kötelezettséggel, de Magyarországon is volt példa hasonló akcióra, Tolnanémedi egy forintért ajánlott építési telket a faluba költözni akaróknak.
9. A KÖZMÉDIA UTÁN A HÁZI FELADATOT TÖRLI EL A LENGYEL KORMÁNY
A konzervatív-populista ellenzékhez húzó közszolgálati média megszállása után itt az új lengyel kormány újabb látványos lépése, a liberális oktatási reform ígérete. A szakminiszter bejelentette, áprilistól eltörlik a házi feladatot az általános iskolákban, majd néhány év múlva a középiskolákban is. A cél a távolodás a kötelező, kiértékelendő otthoni feladatoktól. Az óraszám általánosságban marad, ám húsz százalékkal csökken maga a tananyag, főleg lengyel nyelvből és történelemből, kevesebb lehet a hittanóra, valamint kortárs irodalom váltja az elavultnak ítélt kötelező olvasmányokat. Ezt megelőzően, már januártól visszamenőlegesen megemelik a tanárok fizetését.
10. KAMERUN A VILÁGELSŐ
Nagy lépés az emberiségnek: a világon először kezdték meg egy ország beoltását a malária ellen. A nyugat-afrikai Kamerunban mostantól minden fél évesnél fiatalabb gyerek jogosult az ingyenes oltásra. A vakcinát egy brit cég fejlesztette ki 30 éves munkával, és még úgyis hatalmas áttörésnek számít, hogy csak az esetek bő egyharmadában hatásos. Az idén még további húsz ország akarja elindítani hasonló oltási programját, mindegyik afrikai, hiszen a fekete földrészen következik be a halálesetek 95 százaléka, ami azt jelenti, hogy évente több mint félmillió afrikai, főleg kisgyerek hal meg a betegségben.
