1. TRUMP: KETTŐBŐL KETTŐ
Donald Trump simán vette a második republikánus előválasztási akadályt is, bár ellenfele az előrejelzéseknél sokkal jobban szerepelt. Nikki Haley hiába maradt le a jósolt húsz helyett „csak” tíz százalékkal az eddig egyszeres volt elnök mögött, nagyjából ez az egyetlen pozitívum, amelynek örülhet. New Hampshire állam ugyanis az a hely, amely demográfiailag és a választási szabályok szerint is a legjobban fekszik a mérsékelt republikánus jelöltnek, tehát, ha itt is kikapott, akkor végképp nem látni, hol nyerhetne. A versenyfutás egy hónap múlva folytatódik – addig Haley talán még nem adja fel.
2. RAKÉTÁK VAGY FOGLYOK?
Az ukrán légvédelemnek sikerült lelőnie egy orosz katonai repülőt, de hogy ez jó vagy tragikus hír-e Kijevnek, egyelőre nem tudni. Az oroszok szerint ugyanis a repülőn hadifogolycserére szállítandó ukrán katonák ültek. Moszkva szerint a 65 ukrán fogoly és a gépen tartózkodó kilenc orosz (köztük a személyzet) mind életét vesztette. Az ukránok viszont egyelőre csak annyit közöltek, hogy a gép szerintük nem foglyokat, hanem orosz légvédelmi rakétákat szállított. Kijev egyelőre azt sem volt hajlandó hivatalosan elismerni, hogy ők szedték-e le a gépet, amely a határmenti Belgorod városától nem messze csapódott a földbe, attól a várostól, amelyet rendszeresen lőnek az ukránok.
3. SVÉD CSAVAR: MOST MÁR ORBÁN ÍGÉR A NATO-NAK
A török parlament tényleg jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozást, így hirtelen Magyarország lett az egyetlen tagállam, amelynek törvényhozása nem döntött a katonai szervezet bővítéséről. Különösen magunkra maradunk, ha a török elnök is gyorsan aláírja és kihirdeti a törvényt. A nyomás így még tovább nőtt a magyar kormányon: a NATO főtitkára felszólította Magyarországot, azonnal kövesse a törökök példáját. Erre ma Orbán Viktor telefonon konzultált Jens Stoltenberggel, és ígéretet is tett a mihamarabbi ratifikációra. A magyar vezetés előtte ott tartott, hogy Orbán budapesti megbeszélésre hívta a svéd miniszterelnököt (az ötletet rögtön támogatta Novák Katalin államfő is), de valószínűleg Ulf Kristersson is érzi, javult a pozíciója, és bár nem zárkózott el a tárgyalásoktól, de közölte, hogy nem is látja különösebben értelmét. A svéd sajtó azt találgatja, hogy Orbánék valamilyen ellentételezést akarnak-e kicsikarni Stockholmtól vagy egyszerűen felkészületlenül érte őket a hirtelen török igen.
4. LEFAGYOTT A KORMÁNYVÁLTÓ HANGULAT
A Medián legfrisebb közvéleménykutatása szerint a kormányváltást akarók tavaly szeptemberi abszolút többsége elfogyott, 52-ről 48 százalékra csökkent. 2023 őszén még 65 százalék szerint mentek rossz irányba a dolgok, ma már „csak” 57 százalék gondolja így. Miközben pedig a kormányzópárt visszaerősödött (a választani tudó biztos szavazók közül minden második a Fideszre voksolna), az ellenzék képtelen növelni támogatottságát, a a bizonytalanok 37 százalékos aránya eddig rekord ebben a ciklusban. Az ellenzéki pártok közül a biztos szavazóknál az 5 százalékos küszöb felett a DK (11), a Mi Hazánk (8), a Momentum (7), a Kutyapárt (6) és a Jobbik (5) áll.
5. NŐTT A MAGYAROK ENERGIAFOGYASZTÁSA
A mostani fűtési szezon első felében 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott Magyarországon, mint a megelőző év azonos időszakában, ám a megnövekedett energiafelhasználás még mindig bőven elmarad az energiaválság előtti szinttől. Magyarország 156 millió köbméterrel több gázt használt fel, mint egy évvel korábban. A lakossági felhasználás 11,5 százalékkal nőtt, míg a gazdaság gázfogyasztása csupán 1,1 százalékkal. A legfrissebb adatok szerint földgáz esetében tíz háztartásból kilenc, míg az áramnál nyolc a rezsivédett sáv alatti energiát fogyasztott. Hétfőn a hideg idő miatt történelmi csúcsra ugrott a magyar áramfogyasztás. Minden eddiginél magasabbra, 7441 megawattra ugrott a bruttó hitelesített rendszerterhelés, ami 45 MW-tal volt nagyobb a 2022-es rekordnál.
6. MÉGIS VANNAK SZKÍTÁK: MAGYAR PUCCSRA KÉSZÜLTEK
Néhány héttel ezelőtt még csak a megmosolyogtató hírek közt szerepelt, hogy a népszámláláson 2500 ember vallotta magát szkíta anyanyelvűnek, valamint a tudományos akadémia nem javasolta az Országgyűlésnek a szkíták felvételét a hazai bevett népcsoportok közé, most viszont már 150 rendőr csapott le országszerte egy fegyveres összeesküvésre. Tíz helyszínen tizenegy emberrel szemben intézkedtek, három idősebb férfi őrizetbe került a Szkíta Magyarország nevű csoport megalakítása kapcsán, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt. A rajtaütések során éles lőfegyvereket és hamis okmányokat is lefoglaltak. A szervezet iránt az keltette fel a hatóságok figyelmét, hogy novemberben egy videómegosztón puccsot jelentettek be a kormány ellen, s szkíta állam létrehozását helyezték kilátásba.
7. BÉKEKÖTÉS FELÉ HALAD A BUDAPEST-BÉRLET ÜGYE
Szilveszterkor még azt közölte a MÁV, vége márciustól a Budapest-bérletnek, ám a BKK és az állami közlekedési cégek szerződéseiben nincs nyoma annak, hogy márciustól megszűnne a felek közt az agglomerációs megállapodás. Egyelőre ugyanis sem a MÁV, sem a Volánbusz nem mondta fel azt a fővárossal, ráadásul a napokban egy szerződésmódosítással egy másik lehetséges jogi akadály is elhárult. Eszerint a kontraktus hatályát fenntartják a közbeszerzési értékhatár elérését követően is, miközben ez korábban a szolgáltatás következmények nélküli megszűnését vonta maga után. E jelek pedig mind arra utalnak, hogy a felszínen zajló Lázár-Karácsony nyilatkozatháború után a Budapest-bérlet szolgáltatása határidős jogi nyomás helyett változatlan marad addig is, amíg a főváros és a kormány meg nem állapodik az új elszámolási tarifákról.
8. NAGYOT EMELTEK A TURISTAKEDVENC GYÓGYFÜRDŐK
Budapest külföldiek által leginkább kedvelt történelmi gyógyfürdőiben jelentősen, csaknem 33 százalékkal emelték a jegyárakat, a többi fürdőnél viszont csak 5-6 százalékos a drágulás. A Gellértben és a Széchenyiben csütörtökig 10 500 forintot, míg péntektől a hétvégén 12 ezret, a Rudasban hétköznap 9300 forintot, míg hétvégén 12 200-zat kell fizetni. A Lukács belépője hétköznap 4800 forintra, hétvégén pedig 5200 forintra emelkedett, a Palatinus viszont most nem emelt árat. A nyugdíjas és diák belépők ára csak kisebb mértékben drágult.
9. KÖTELEZŐ A HAVER-SZOFTVER
A kormány egy titkos határozattal tette kötelezővé az állami szerveknél a Palkovics László volt innovációs miniszter korábbi üzlettársa által kifejlesztett iratkezelő szoftver használatát. Az állami cégek, kormányhivatalok magát a programot ingyenesen kapják meg, azonban a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket állniuk kell, ami több tízmillió, sőt akár százmillió forint is lehet, és 2024 végéig mindenhol be kell vezetni. A MÁV, a Nemzeti Vagyonkezelő és megyei kormányhivatalok egy ideje már ezt a rendszert használják. A szoftvert kifejlesztő cég tulajdonosa, Fauszt Zoltán tizennégy éven át Palkovics Lászlóval együtt volt tulajdonos egy másik informatikai tanácsadó cégben. Ma egyébként a kormányablakokban és az okmányirodákban az informatikai rendszer összeomlása miatt nem lehetett személyi okmányokkal és gépjárművekkel kapcsolatos ügyeket intézni.
10. NOBEL-DÍJASOK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKÉRT
Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága most tárgyal arról a brüsszeli indítványról, amely kivonná a génszerkesztéssel előállított élelmiszereket a szokványos génmódosítással létrehozott terményekre vonatkozó betiltás alól. Az EB lazítási szándékát harmincnégy Nobel-díjas tudós támogatta egy levélben, amelyet az európai parlamenti képviselőknek írtak. A kutatók „a tudományellenes hisztériakeltés sötétségének elutasítását” kérik, szerintük az EU-nak lazítania kell az összes mezőgazdasági génmódosítást egyaránt tiltó szabályozáson, mert a klímaváltozás új növényfajtákat igényel, méghozzá nagyon gyorsan, amire a hagyományos növénynemesítés nem képes. A tudósok nem a harminc éve létező génmódosítást, hanem az új genomikus technikákat, vagyis a génszerkesztést legalizáltatnák.
