1. SVÉD LÁTOGATÁS ÉS MAGYAR CSICSKÁK
Még közelebb került a vége a magyar-svéd NATO-bővítési szappanoperának, miután a svéd kormányfő elfogadta a magyar miniszterelnök budapesti meghívását. Orbán Viktor azután hívta meg Ulf Kristerssont, hogy a török parlament rábólintott a svédek felvételére, így hirtelen Magyarország maradt az egyetlen ország, amelynek a parlamentje még nem hagyta jóvá a bővítést. Magyar tájékoztatás szerint a látogatást már el is kezdték szervezni. Ha a svédeknek szerencséjük lesz, addigra a török elnök aláírja és kihirdeti a parlament döntését, ebben az esetben Stockholmnak aligha kell engedményt tennie a magyar vezetésnek. A kormány továbbra is azt kommunikálja, hogy a bővítés mellett van, azonban a kormánypárti képviselőket nagyon megbántották a svéd politikusok, akik annyit bírálták a magyar demokráciát. Ehhez a narratívához csatlakozott a házelnök is, aki közölte, hogy ő például nem támogatja a svéd tagságot. Kövér László szerint valakinek utolsónak is kell lennie és a svédek végig csicskának nézték a magyarokat.
2. MÁSFÉL MILLIÓAN KONZULTÁLTAK A KORMÁNNYAL
A kormányszóvivő bejelentése szerint megvannak a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei. Nagy meglepetés ezúttal sem született, a kormány szándékait tükröző kérdésekben a leginkább egyet nem értő támogatás 97,72 százalékos lett. A tizenegy kérdésre 1 millió 485 ezertől 1 millió 521 ezerig terjedt a visszaküldött válaszok száma. A nagyjából másfél millió kitöltő lényegében egyöntetűen ellenezte többek között a rezsitámogatás eltörlését, a kamatstop és az extraprofitadó megszüntetését, a migrációt, a mezőgazdasági génmódosítást, a palesztin szervezetek EU-támogatását, Ukrajna EU-tagságát és a külföldi befolyásszerzést, jelentsen is az bármit.
3. EGYMÁST POFOZZA A JEGYBANK ÉS A GAZDASÁGI TÁRCA
Kamatügyben feszült egymásnak a jegybank és a nemzetgazdasági tárca: Nagy Márton minisztériumának „vitaindító ötlete” szerint a változó kamatozású hitelek referencia kamatainál a BUBOR helyett az alacsonyabb diszkontkincstárjegy-hozamokat használnák. Erre a forint három hónapja nem látott mélységbe zuhant – az euró már járt 387 felett is –, de a tőzsde is megérezte az ötletelést. A Matolcsy György vezette MNB szerint „az ad-hoc beavatkozások nem segítik” a gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, és a BUBOR leváltására tett javaslat szerintük „téves út”. Az NGM-től Lóga Máté államtitkár válaszolt a jegybanki kritikákra: véleménycikke szerint az MNB-nek kellene megoldania, hogy az éven belüli kamatok között ne legyen ilyen jelentős különbség.
4. KARÁCSONY 300 MILLIÁRD FORINTOT VÁR BRÜSSZELTŐL BUDAPESTNEK
A következő években 300 milliárd forintnyi uniós forrás érkezik Budapestre, ami még mindig nem a méltó nagyságú összeg egy ekkora városnak, mégis fontos eredménye az elmúlt évek brüsszeli városdiplomáciai lobbizásának – mondta el Karácsony Gergely. A főpolgármester jelezte, hogy az összeg több mint fele a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítható, 50 milliárd a közterek „klímatudatos” átalakítását segíti, míg 30 milliárd lesz árvízvédelmi beruházásokra. Amíg Karácsony a kormánnyal szembeni sikernek nevezte az uniós pénzek megszerzését, addig az építési tárca államtitkára arra szólította fel a polgármestert, hagyja abba a rákosrendezői felhőkarcoló-projekt kapcsán a „kamu látványtervekkel történő riogatást”, merthogy még semmilyen terv nem készült az építkezésre.
5. REKORDÉVE VOLT A MAGYAR TURIZMUSNAK
A magyar turizmus tavaly az előzetes adatok alapján jobb eredményeket ért el, mint a 2019-es rekordévben. Guller Zoltánnak, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökének tájékoztatása szerint 16 millió turista 41 millió vendégéjszakát töltött nálunk. A szálláshely-szolgáltatók 1,3 millióval több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban, bevételük pedig elérte a 860 milliárdot, ami 23 százalékkal haladta meg az előző évit. Több mint 7 millió külföldi jött Magyarországra, 18 százalékkal többen, mint egy évvel korábban, főleg Budapestre, ahol 11,7 millió vendégéjszakát töltöttek, 19 százalékkal többet, mint 2022-ben. A másik népszerű hely, a Balaton eredménye végül nemcsak a nyári főszezonban volt sikeres, hanem az egész évet tekintve is, tavaly 3 millióan látogattak a Balatonra, 9 százalékkal többen, mint a 2019-es rekordévben.
6. FOGÁSZATRA FÁJT A FOGA – VETT MAGÁNAK
Mészáros Lőrinc, a leggazdagabb magyar most éppen egy fogászati központtal bővítette cégportfólióját. A főváros XII. kerületében, a Királyhágó utcai FullDent klinikában vált érdekeltté oly módon, hogy a korábbi tulajdonos cégébe, a Dental Holding Zrt.-be szállt be kisebbségi tulajdonosként a nemrég alapított VM Medical nevű cégével, amelyben vezetői posztot kapott Mészáros orvosi egyetemet végzett felesége, Várkonyi Andrea is. A FullDent klinika 2022-ben 397 milliós árbevétel mellett 35 millió forint profitot termelt.
7. VASÁRNAPRA ÉS HÉTFŐRE SZTRÁJKOT HIRDETETT A VOLÁN
Eredménytelenül zárultak a tárgyalások a szakszervezetek és a MÁV-Volán csoport képviselői között, ezért a buszsofőrök nagy része sztrájkba lép, emiatt január 28-29-én országszerte 20 ezer járat is kimaradhat. A tárgyaláson a MÁV vezérigazgatójának ajánlatát – három év alatt 25 százalékos alapbéremelést, és idén egységesen 70 ezer forintos béremelést – a volánbuszosokat képviselő szakszervezetek nem fogadták el, mert az még az infláció okozta fizetéscsökkenést sem kompenzálja.
8. FRANCIA-NÉMET PARASZTLÁZADÁS
Már Párizs blokádjával fenyegetőznek a francia gazdák, akik egyre több utat torlaszolnak el tiltakozásul az olcsó import, a növekvő költségek és a sok bürokratikus teher miatt. Az ország dél-nyugati részéből egy héttel ezelőtt indult akció vezetői egy száz követelésből álló listát adtak át a nemrég kinevezett francia kormánynak, amely próbálja az európai parlamenti választásokra készülve kiengesztelni a gazdákat. Hasonló tüntetések zajlanak Németországban is, ahol szintén meghátrálni látszik a szintén népszerűtlen kormány. A közvélemény többsége megérti az elégedetlen parasztokat. A németeknél ráadásul a mozdonyvezetők újrakezdődött sztrájkja is keseríti a kormánytagok (és minden utazni szándékozó) életét. A magasabb fizetést és rövidebb munkaidőt követelő, szerdán kezdődött hatnapos sztrájk a leghosszabb a német vasutak történetében.
9. BESZORUL A LENGYEL ÁLLAMFŐ A KÉT OLDAL KÖZÉ
A lengyel államfő másodszor is kegyelemben részesítette az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) két, börtönben éhségsztrájkoló politikusát, akiket néhány napja az elnöki palota előtt tartóztatott le az új kormány utasítására a rendőrség. Az új miniszterelnök, Donald Tusk ezúttal már szabályosnak ítélte Andrzej Duda elnök eljárását, aki szerinte egyszerűen „élt bűnözőkkel kapcsolatos kegyelmi jogával”. A PiS viszont természetesen diktatúrát kiált az ártatlanul meghurcoltak miatt. A két politikai oldal elkeseredett küzdelmében a PiS-hez közeálló államfő egyre inkább két tűz közé kerül, miután az új koalíció a változások kerékkötőjét látja benne, egykori jelölői viszont túl puhának érzik fellépését a Tusk-kormánnyal szemben. A PiS vezetői állítólag azt várnák Dudától, hogy a költségvetést megvétózva máris előrehozott választásokat írjon ki, amire az elnök nem hajlandó.
10. KÉT HALÁLOS ÍTÉLET
Bár a világ nagy részén már eltörölték, nem csak diktatúrákban maradt fent a halálbüntetés: az amúgy példás közbiztonságú Japánban az utóbbi évtizedek legnagyobb tragédiája miatt ítéltek most halálra egy férfit, aki öt évvel ezelőtt felgyújtott egy rajzfilmstúdiót, mert azt gondolta, hogy a cég ellopta az ő egyik képregény-ötletét. A tűzben 36 ember halt meg, többségükben fiatal rajzolók. Amerikában pedig a történelemben először nitrogéngázzal végeznek ki egy gyilkost, mert méreginjekcióval nem sikerült. A férfi 35 évvel ezelőtt egy eladósodott lelkész megbízásából ölte meg a lelkész feleségét, és azért van még mindig életben, mert nem találták meg a vénáját. Most egy maszkot tesznek rá, és az abból kijövő nitrogéngáz az ítéletvégrehajtók szerint villámgyorsan végez vele.
