1. MEGINT EU-ELJÁRÁS MAGYARORSZÁGGAL SZEMBEN
A tavaly őszi három kötelezettségszegési eljárás után most egy újabbat indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Ezúttal az új magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezéseit kifogásolja a brüsszeli testület, mert azokat ellentétesnek látja az uniós joggal. A bizottság szerint a kormány által nemzeti konzultációval is megerősített törvény sérti többek közt az uniós demokratikus értékeket, a személyes adatok védelmének jogát, a véleménynyilvánítás szabadságát. A szabályok szerint most az Orbán-kormánynak két hónapja van válaszolni a felszólító levélre, ha az Brüsszelt nem győzi meg, jön az eljárás következő szintje. Az első kormányzati reakció azt ígéri, kitartanak a törvény mellett az eljárás ellenére is.
2. VARGA JUDIT EXFÉRJE IS KRITIZÁLJA A KEGYELMET
Nem csitulnak az indulatok, civil szervezetek tüntetni készülnek Novák Katalin véletlenül napvilágra került kegyelmi döntése miatt. A köztársasági elnök a pedofil bicskei gyermekintézeti igazgató molesztálásainak eltussolásában közreműködő helyettesének hátralévő büntetését törölte. Hack Péter alkotmányjogász szerint a kegyelem nem vonható vissza, szuverén államfői döntés, de az elvi politikai felelősséget a felterjesztő igazságügyminiszter viseli – ez esetben még az akkori tárcavezető Varga Judit, akit most nemrégiben elvált, az államapparátusból is távozott férje is kritizált a közösségi médiában a kegyelmi ügy miatt. Közben kiderült az államfő egy másik kegyelemgyakorlása is, abban az esetben egy bíróságon dolgozó takarítónő büntetését törölte, aki felbontotta a bírák leveleit és lefényképezte dokumentumaikat.
3. PATIKÁK GYÓGYSZERÉSZEK NÉLKÜL
Tanárokon kívül patikusokból is akkora a hiány, hogy emiatt az egészségügyet is irányító belügyminiszter úgy döntött, májustól gyógyszerészek nélkül, csak eladókkal is működhetnek a kis patikák. Van persze néhány feltétel, például ezek a gyógyszertárak nem állíthatnak elő helyben gyógykészítményt, és a patikusnak telefonon elérhetőnek kell lennie, hogy ha szükséges, gyógyszerbiztonsági kérdésekben szakmai eligazítást adjon. Pintér Sándor annak ellenére döntött a lazításról, hogy a gyógyszerészek kamarája tiltakozott az intézkedés ellen a gyógyszer- és betegbiztonság veszélyeztetése miatt.
4. VENDÉGMUNKÁSOK TÍZEZREI MELLÉ SZÁZMILLIÁRDOK A MUNKÁLTATÓKNAK
A kormány 345 milliárdot fordít arra, hogy a cégek magyar dolgozókat foglalkoztassanak, miközben lehetővé tette azt is, hogy vendégmunkások tízezreit hozzák be az országba. Ennek a 345 milliárdnak a forrása egyébként az unióból érkező, munkaerőpiaci aktivitás növelésére kapott 460 milliárd forint, és álláskeresőket támogató programokra lehet fordítani. Mindeközben 23 ezer vendégmunkás vár tartózkodási engedélyre, mert az idegenrendészeti törvény módosítása miatt január 1. és február 29. között kérelmet sem lehet beadniuk. Áprilisra ígérik a helyzet megoldását, addig C típusú üzleti vízummal vagy egy másik uniós tagállam közbeiktatásával azért bejöhetnek vendégmunkások, idén maximum 65 ezren.
5. SEGÍTI AZ ÁLLAM A KATOLIKUS VENDÉGLÁTÁST
A katolikus egyház az utóbbi években több mint 12 milliárd forint állami támogatást kapott szállodaberuházásaira. Például az esztergomi Hotel Adalbert új szárnyára, a ma háromcsillagos szállodaként működő Szent Tamás Házra 1,3 milliárdot. A jezsuiták Dobogókőn nyithattak négycsillagos hotelt. A veszprémi várban a 40 milliárdos állami támogatással folyó felújítások idején az érsekség megvehette a 28 szobás Hotel Gizellát is. A bencés rend Kőszegen nyithatta meg a 65 szobás Benedict Hotelt, miután 1,4 milliárd állami támogatásból felújították háromszáz éves rendházukat. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a 27 szobás Wellness Hotel Kalocsát vehette meg állami pénzből. A focirajongó Kiss-Rigó László püspök egyházmegyéje új sporthotelt nyithatott, de a sorból nem maradt ki a Szombathelyi Egyházmegye sem, a romos velemi Avar Hotelt kapták meg, egymilliárdos felújítási támogatással.
6. IZRAEL RÁNK ÉS A CSEHEKRE SZÁMÍTHAT
Magyarország és Csehország maradt Izrael legszorosabb szövetségese az Európai Unióban, miután az eddig Izrael-párti Németország is úgy döntött, hogy támogatja a szélsőséges zsidó telepesek elleni büntetőintézkedéseket. A franciák, spanyolok, írek és belgák régóta szorgalmazzák, hogy Brüsszel szankcionálja a gázai háborút kihasználó telepeseket, akik közben Ciszjordániában gyilkolják és űzik el palesztin szomszédaikat. Ehhez azonban egyhangú támogatás kell, márpedig a cseh és a magyar kormány is közölte, hogy Izrael a megtámadott fél, ezért nem szabad büntetni. Egy másik európai büntetés is fenyegeti a zsidó államot: egyre több országban követelik ugyanis művészek, de baloldali politikusok és civil mozgalmak is, hogy a gázai pusztítás miatt zárják ki Izraelt az Eurovíziós Dalfesztivál mezőnyéből.
7. A LETTEK VISSZAHOZTÁK A SORKÖTELEZETTSÉGET
Lettországban januártól ismét bevezették a hadkötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy minden 18 és 27 év közötti lett férfi állampolgárnak egy év sorkatonai szolgálatot kötelező teljesítenie, a behívó pedig a külföldön élőkre is vonatkozik. A lett külügyminiszter a NATO-tag ország lépését azzal indokolta, hogy az elrettentő szándékú, amivel szeretnék visszatartani az oroszokat Európa megtámadásától. Az orosz veszélyre történelmileg nagyon kiélezett lettek olyannyira komolyan gondolják a harci riadót, hogy a kötelező szolgálatot megtagadókat pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel sújthatják. Közben egy lengyel tábornok, a hadsereg korábbi parancsnoka azt javasolta kormányának, hogy Kijev támogatása érdekében deportálják vissza hazájukba a hadköteles ukrán férfiakat. A lengyel külügy európai szinten optimális megoldást keres a szerinte tényleg valós problémára.
8. TRUMP AKKOR IS NYER, HA EL SEM INDUL
Lehet büntetőeljárást indítani Donald Trump ellen a három évvel ezelőtti események miatt, amikor az elnök csalódott hívei megostromolták a törvényhozás épületét, hogy megakadályozzák a hatalomátadást. Most egy másodfokú bíróság is kimondta, hogy hiába volt akkor még elnök Trump, nem hivatkozhat mentességre. Azt még nem tudni, hogy az ügy folytatódik-e a legfelsőbb bíróságon, de az biztos, hogy Trump a vereség ellenére is időt nyert, ami elég lehet arra, hogy ne tudják elítélni a választások előtt. A volt elnök közben megalázó vereséget mért egyetlen megmaradt republikánus ellenfelére a nevadai előválasztásokon. Méghozzá úgy, hogy az állam és a helyi republikánusok közötti vita miatt Trump nem is indult ezen a következmények nélküli versenyen, csak Nick Haley, aki azonban még így is csak a voksok egyharmadát szerezte meg, a kétharmad inkább azt jelölte be, hogy nem szeretne senkit támogatni a listán szereplő jelöltek közül, vagyis Trumpot akarja.
9. SZENEGÁL NEM MARAD KIVÉTEL?
Veszélybe került a demokrácia azon kevés afrikai ország egyikében, amelyben eddig még soha. Szenegálban nyugat-afrikai kivételként eddig mindig rendben zajlott a hatalomátadás, ám most az ellenzék szerint alkotmányos puccsot követett el az államfő, amikor év végére halasztotta a jövő héten esedékes elnökválasztást. Macky Sall elnök két ciklus után nem indulhat újra és azt állítja, hogy nem is fog, csak azért a halasztás, hogy tényleg megfelelően előkészüljenek a voksolásra. Ezt a magyarázatot azonban sem otthon, sem külföldön nem fogadják el, az országban azóta tartanak a tüntetések, amelyeket az elnök rohamrendőrökkel próbál szétverni, miközben sorra börtönzi be az ellenzéki politikusokat.
10. NÉGYÉVES ELTILTÁST KAPOTT A MAGYAR CSÚCSTARTÓ
2027 április 20-ig semmilyen versenyen, edzésen, edzőtáborban nem vehet rész doppingolás miatt a 200 méteres síkfutás országos csúcstartója, Máté Tamás. A Ferencváros atlétája a GHRP-2 nevű teljesítményfokozóval bukott le – a szer a növekedési hormont serkenti. Az atlétikai szövetség „a zéró tolerancia elvét vallja”, így felfüggesztette a sportoló versenyengedélyét és válogatott kerettagságát is. Máté Tamás 200 méteren tavaly februárban 38 éves magyar csúcsot döntött meg – az eltiltása ezt a rekordot nem érinti, ahogy az egy hónappal korábban országos csúcsot futó 4×400-as váltót sem.
