1. HÁROMÉVES MÉLYPONTON AZ INFLÁCIÓ
Három éves mélypontra esett az infláció: januárban a KSH adatai szerint 3,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához mérten, így 2021 eleje óta először került ismét a jegybanki célsávon belülre az infláció. Az árak decemberhez képest 0,7 százalékkal emelkedtek. Éves összevetésben leginkább a szolgáltatások ára nőtt, 10,4 százalékkal, az élelmiszerek 3,6, a szeszes italok és dohányáruk 8,1 százalékkal drágultak, míg a ruházkodás 6,2 százalékkal lett drágább. Olcsóbb lett viszont a háztartási energia, ahol 11,3 százalékos árcsökkenést mértek a statisztikusok.
2. SORRA TÁVOZNAK AZ ÁLLAMFŐ TANÁCSADÓI
A pedofil érintettségű kegyelmi botrány miatt Gundel Takács Gábor után további közéleti személyiségek léptek ki Novák Katalin tanácsadó testületéből, így Lackfi János költő és Szörényi Levente zenész, utóbbi már arra szólította fel az államfőt, „fontolja meg, képes-e még betölteni a nemzet egységét megtestesíteni hivatott pozíciót.” Elhatárolódott az elnök kegyelmi döntésétől tanácsadói közül Tomán Szabina és Czeizel Barbara is, válaszokat várva tőle. A Fidesz kihátrálását Novák mögül jelezheti a párt frakcióvezetőjének nyilatkozata is, Kocsis Máté a kegyelmi döntést érhetetlennek, joggal bírálhatónak nevezte, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Török Gábor politológus szerint a közben a katari vizes vébére utazó Novák politikai karrierjének akkor is vége van, ha esetleg pozíciójában maradhat, az őt korlátozó alkotmánymódosítással megalázták. A kormánypárt egyébként már telefonos közvéleménykutatással méri, milyen hatással van a botrány Novák Katalin és a kegyelmet előterjesztő Varga Judit megítélésére.
3. ÚJ UKRÁN FŐPARANCSNOK
Több hete tartó híresztelések és cáfolatok után valóban kirúgta az ukrán elnök a hadsereg vezérkari főnökét. Volodimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij között a nyári sikertelen ukrán ellentámadás után romlott meg a viszony, de sokak szerint az elnök egyébként is féltékeny volt a még nála is népszerűbb tábornokra, és tartott attól, hogy az esetleg a politikában is vetélytársa lehet. Az új főparancsnok a szárazföldi erők eddigi vezetője, Olekszandr Szirkszkij vezérezredes lesz, neki kellene megtalálnia a módját, hogyan tudnák a fronton ellensúlyozni az egyre nyomasztóbbá váló orosz fölényt, ami mind az emberek, mind a fegyverek és lőszerek számában egyre jobban kiütközik.
4. TUCKER NEM BÁNTOTTA PUTYINT
A hatalmas hírveréshez képest csalódást keltő lett az orosz elnök első interjúja, amelyet nyugati újságírónak adott a háború kitörése óta. A beszélgetést az amerikai jobboldal talán legnagyobb médiasztárja, az Orbán Viktor nagy rajongójának is számító Tucker Carlson készítette az X-en, mondván a fősodratú média nem kíváncsi Vlagyimir Putyin véleményére, az ukrán elnöknek pedig hízeleg kérdések helyett. Azóta kiderült, hogy minden komoly nyugati médium folyamatosan kért interjúlehetőséget a Kremltől, csak nem kapott, Carlson pedig kérdéseiben a legkevésbé sem konfrontálódott Putyinnal. A több mint kétórás interjú java része így Putyin sajátos történelmi fejtegetéseivel telt, amelyek mind azt voltak hivatva bizonyítani, hogy joggal támadta meg Ukrajnát. A jelenhez érve az orosz elnök azt ígérte, hogy Lengyelországot vagy a balti államokat már tényleg nem támadná meg, és elmondta, hogy ugyan soha nem tárgyalt Orbánnal Kárpátalja Magyarországhoz visszacsatolásáról, de az ott élő magyarok biztos örülnének ennek.
5. BIDEN OLYAN ÖREG, HOGY NEM LEHET BŰNÖS
Olyan indoklással fejezték be az amerikai elnök ellen folyó nyomozást, hogy lehet, Joe Biden jobban járt volna, ha inkább nem szüntetik meg. A vizsgálat eredménye szerint ugyanis azért nem lehet felelősségre vonni Bident a még alelnöksége idején szabályellenesen hazavitt titkos dokumentumokért, mert egy rossz memóriájú idős emberről van szó, aki még a gyereke halálának évére sem emlékszik. A kora miatt gyakran támadott elnök felháborodottan reagált, mondván, kifogástalan a memóriája. A jelentés nyilván jól jön az amúgy nem sokkal fiatalabb kihívónak, Donald Trumpnak, aki közben a nevadai szavazatokat is mind besöpörte és megállíthatatlannak tűnik a republikánus előválasztásokon. Illetve legfeljebb a jogi esetei és a bírák állíthatják meg, a Legfelsőbb Bíróság meg is kezdte annak eldöntését, hogy Trump kizárható-e a választásból, amiért elnökségének végén hívei megostromolták a törvényhozás épületét, hogy megakadályozzák Biden hatalomra kerülését.
6. GAZDÁK TÜNTETTEK ZÁHONYNÁL
Traktorokkal zárták el a gazdák az Ukrajnába vezető utat a magyar gazdaszervezetek szövetségének (Magosz) felhívására, az ellen az uniós terv ellen tiltakoztak, amely egy évvel meghosszabbítaná az ukrán élelmiszerek korlátozás nélküli behozatalát az unióba. Az ukrán gabonaimport eddig is komoly gondot okozott a gazdáknak, mert Ukrajna a háború előtt jellemzően nem európai piacra, hanem főleg afrikai és közel-keleti országokba exportálta világviszonylatban is jelentős mennyiségű terményeit, ám a tengeri út kiesésével ezek Magyarországon és Lengyelországon keresztül jutnak nyugatra, amihez vámmentességet is kapott az uniótól, csakhogy ezek nagy része az európai piacon maradt, nehéz helyzetbe hozva a gazdákat.
7. AZ OTP TELJESEN KIVONUL ROMÁNIÁBÓL
Az OTP csoport megállapodást írt alá a Banca Transilvaniával az OTP Bank Romániában lévő részesedésének eladásáról. A magyar pénzintézet értékesíti az OTP Bank Románia leányvállalatait is, ami azt jelenti, hogy a bank húsz év után teljesen kivonul a román piacról. A tranzakció zárására román pénzügyi- és versenyhatóságok jóváhagyásai után a következő hónapokban kerül sor. A vételár 347,5 millió euró lett.
8. HATALMAS HADIIPARI GYÁR ÉPÜLHET SZEGEDEN
Újabb óriásberuházást tervez a kormány Szegedre a kínai BYD-gyár után. A német hadiipari világcég, a Rheinmetall készül gyárat építeni. Bár hivatalosan ezt még nem erősítették meg, de egy kormányzati tisztviselő és a multicég egyik vezetőjének nyilatkozata alapján tudható, hogy a Rheinmetall Szegeden hidrogént és e-mobilitási alkatrészeket gyártó üzem építésére készül, sőt kutatás-fejlesztési feladatok végző lézertechnológia-bázist is létrehozna a szegedi egyetem tudományos ipari parkjában.
9. RÓNA PÉTER VEZETI A JOBBIK EP-LISTÁJÁT
Róna Péter közgazdász, jogász fogja vezetni a Jobbik listáját a júniusi EP-választáson. Róna jelenleg az Oxfordi Egyetem oktatója, korábban a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjaként, 2022-ben pedig az ellenzék közös államfő-jelöltjeként vett részt a hazai közéletben. A lista második helyére Gyöngyösi Márton pártelnököt jelölte a Jobbik, amely népszerűségét tekintve 2-3 százalékon, azaz kiesésre áll a parlamentből.
10. ÚJABB SZABÁLYOK A FOCIBAN, JÖHET A KÉK LAP
Nem csillapszik a folyamatos reformaktivitás a labdarúgásban, a nemzetközi futball szabályalkotó testülete most a kék lap bevezetését fontolgatja, illetve tárgyalja is március eleji ülésén. Ez a sportágtól eddig teljesen idegen ideiglenes kiállításkor járna, tízperces kisbüntetést irányozva elő a kirívó szabálytalanságok vagy reklamációk miatt. Ha megvalósul, a piros és a sárga lap mellett ez lehet a negyedik szín a játékvezetők zsebében, miután egyes országokban már fehér lapot is felmutathatnak kiemelkedően sportszerű megmozdulásokért. Emellett a testület vizsgálja a tömegjelenetek utáni lehiggadási idő bevezetését is, ahogyan szabályba tervezik foglalni azt is, hogy a bírókhoz a jövőben kizárólag a csapatkapitányok fordulhatnak és szólhatnak a pályán.
